Kedves Anja,

nagyon fontos kérdést feszeget, hiszen dadogó gyermek esetében óriási a jelentősége a környezet hozzáállásának. A dadogó gyermek szülői, családi részről történő támogatása a terápia mellett is nagyon fontos, hiszen Önök gyermekük legfőbb támaszai. 

Mindenképpen adjanak teret a gyermeküknek, időt arra, hogyha lassabban is, de elmondhassa, ami foglalkoztatja. Segítséget jelent számára, ha úgy beszélgetnek, hogy nyugodt környezet veszi körül Önöket. Az ellazult, nyugodt állapot általában a beszéd görcsösségét is oldja. A simogatás, érintés is feszültségoldó hatású lehet, így ezzel is támogathatják gyermeküket. 

A megfelelő mintaadás kiemelt jelentőségű. Érdemes lassítani a saját beszédtempót, ezzel is segítve a gyermeket a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb beszéd kialakításában, amely mellett ritkábban jelentkezik a dadogás.

A gyermekek számára gyakran könnyebb a beszélgetés, ha az közös tevékenységhez kapcsolódik. Érdemes olyan elfoglaltságot választani, amelyet örömmel végeznek együtt, és amely lehetőséget ad a nyugodt beszélgetésre is.  Ilyen közös tevékenység lehet például egy séta vagy kirándulás, de a kézműveskedés, alkotás, festés is jó lehetőséget kínál. A közös főzés és sütés szintén alkalmas a nyugodt együttlétre és beszélgetésre. 

Beszélgetés közben ne arra reagáljanak ahogyan beszél a gyermekük, hanem mindig arra, amit mond. Ez hozzájárul ahhoz, hogy gyermekük biztonságban érezze magát. Fontos, hogy ne siettessék, és ne kérjék tőle a dadogás abbahagyását. A szemkontaktus fenntartásával és biztató tekintettel erősíthetik benne az elfogadás és a figyelem élményét. 

Kipróbálhatják, hogy valamilyen apró tárgyat adnak fiuk kezébe, amelynek nyomkodása segíthet a feszültség oldásában, ezáltal pedig gyermekük beszéde is folyamatosabbá válhat.   

A beszéd folyamatosságának hátterében több tényező is állhat. Akkor tudnak igazán hatékony segítséget nyújtani gyermeküknek, ha az egyéni nehézségeihez igazodva támogatják őt. Ennek fontos lépése, hogy már kapcsolatba léptek szakemberrel. Bátorítom Önöket, hogy forduljanak bizalommal a gyermekükkel foglalkozó szakemberhez, és kérjenek tőle személyre szabott tanácsot.

A Hogyan segítsem gyermekemet szülőként a dadogás leküzdésében? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Balázs!

Az iskola rengeteg kihívást jelenthet a gyermekek számára. A tanulás, a szabályok követése, a különféle elvárásoknak való megfelelés és a társas kapcsolatok kezelése mind komoly feladatot jelenthetnek egy kisdiák számára. Nem könnyű minden területen egyszerre jól teljesíteni – és teljesen természetes, ha valakinek bizonyos területeken nehezebben megy. Ilyenkor előfordulhat, hogy többféle nehézség is megjelenik egy időben.

Nagy öröm, hogy Önök több oldalról is figyelmet fordítanak fiuk támogatására – a tanulásban és a lelki teherbírásban is igyekeznek segítséget nyújtani neki. Ez hatalmas érték és nagyon fontos!

A dadogás iskolás korban történő megjelenése nem gyakori, ezért mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Ennek hátterében többféle tényező is állhat – gyakran pszichés okokat találnak, például szorongást vagy lelki megterhelést. Ebben a pszichológus tud segíteni, aki a belső feszültségek oldásával segíti a gyermeket. A logopédus pedig a beszédtechnikai fejlesztéssel járul hozzá a tünetek enyhítéséhez.

Szerencsére egyre elterjedtebb, hogy a pszichológus és a logopédus együtt dolgozik a gyermekkel, a családot is bevonva – ez a közös, több oldalról támogató megközelítés általában nagyon hatékony. Akkor is segíthet, ha a dadogás okai gyerekenként eltérőek.

Éppen ezért javasoljuk, hogy ne halogassák a szakember felkeresését! Minél előbb indul el a segítségnyújtás, annál nagyobb az esély arra, hogy a tünetek ne rögzüljenek, és a gyermek magabiztosabban, felszabadultabban érezze magát a mindennapokban.

Fotó: Shellies

A Dadogás lelki háttere bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás kisfiam már másfél éve dadog. Azt mondták várjak, amíg magától javulnak a tünetek, de most már kezdek aggódni. Mikor érdemes logopédushoz fordulnom?

Kedves Krisztina!

Jól teszi, hogy foglalkozik a fia dadogásával és lehetőségeket keres a segítésére.

Dadogásnál a beszéd folyamatát akadozó, görcsös megakadások jellemzik. Lehetnek szervi okai, melyeket érdemes kizárni még a terápia megkezdése előtt, sőt az is gyakran előfordul, hogy a dadogásnak lelki oka van. Érdemes tudni, hogy a gyermekek beszédfejlődése során rövid ideig normális jelenség a dadogás, a szakemberek ezt élettani dadogásnak nevezik. Általában az óvoda előtt álló, vagy kisóvodások körében jellemző. Azonban ha ez néhány hónapnál, fél évnél tovább is elhúzódik, érdemes szakemberhez fordulni. A dadogás kezelését pszichológusok és logopédusok végzik, egyre gyakrabban összehangolt munkával.

A dadogás kezelését érdemes mihamarabb megkezdeni, hogy a tünetek minél kevésbé rögzüljenek, és lehetőleg ne alakuljanak ki következményes tünetek, kudarcérzés. Javaslom tehát, hogy mielőbb vegye fel a kapcsolatot az érintett szakemberrel. A terápia leghatékonyabban akkor működik, ha nem csupán a dadogó gyermek, hanem a családja, és a közvetlen környezete is aktívan részt vesz a probléma leküzdésében. Ebben a szakemberek természetesen segítséget nyújtanak, egyre gyakoribb, hogy a terápia szülőcsoporttal együtt zajlik.

A Dadogás esetén érdemes logopédushoz fordulni bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Iskolás kislányomnál felfigyeltem arra, hogy dadogva beszél, ez mostanában sajnos súlyosabb lett. Szeretném, ha megfelelő kezelést kapna. Rengetegféle terápiás lehetőségről olvastam, és érdekelne, hogy melyik a leghatékonyabb a dadogás gyógyítására?

Kedves Nóra!

Valóban rengeteget szakmai és saját élményű beszámolót lehet olvasni arról, hogy a dadogást milyen módon lehet a leghatékonyabban kezelni. Erre a kérdésre azonban nem is olyan egyszerű választ adni.

A dadogás oka egyénenként változik, szó lehet akár szervi, akár pszichés érintettségről is, sőt a kettő együttesen is jelentkezhet. A dadogás hátterében álló ok vagy okok sokszor nehezen felderíthetőek, nem beszélve arról, hogy egyéni különbségek is jellemezhetik a dadogó gyerekeket. Megnyugtató ugyanakkor, hogy sokféle terápiás megközelítése létezik a dadogás gyógyítására, hiszen így nagyobb biztonsággal lehet megtalálni a legmegfelelőbb gyógymódot a gyermek számára.

Általában azok a terápiák a leghatékonyabbak, amelyekben logopédus és pszichológus szakember is részt vesz. Egyre általánosabb az is, hogy szülőcsoportok keretében a szülőket vagy akár az egész családot is bevonják a gyermek terápiájába. Az hogy egyéni, vagy inkább csoportos foglalkozás javasolt a gyermek számára, mindig egyénfüggő. Ez a terápiás módszer megválasztására is érvényes. A dadogó gyermek személyisége, életkora és a családi környezete mind-mind olyan tényező, amit fontos mérlegelni a terápia megválasztásakor. Ebben szakember tud megfelelő eligazítást nyújtani.

A Dadogás javítása különböző terápiás megközelítéssel bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Három éves kisfiam most lett óvodás. Sokat mesél az új élményeiről, aminek nagyon örülünk, de azt vettük észre, hogy ilyenkor gyakran kapkod és dadogva ismételget egy-egy mondatot. Mi lehet ennek az oka és mit tegyünk, hogy elmúljon? Aggódunk, hogy esetleg később is megmarad a dadogása.

Kedves Tamás!

Sok szülő tapasztal hasonlót, és megnyugtató hír, hogy számos dolgot tehetünk gyermekünk beszédének fejlődéséért, ha ismerjük a megfelelő praktikákat!

Először is fontos tisztában lenni azzal, hogy a három éves gyermekek körében ezt az akadozó beszédet még nem dadogásnak hívjuk. Az Önök által is tapasztalt „nem folyamatos beszéd” teljesen normális jelenség. Könnyű összetéveszteni a kettőt, „a nem folyamatos beszéd” kissé hasonló a dadogáshoz, mégis különbözik tőle, mivel általában nem görcsösséget vagy feszességet érzünk a beszédközi megakadásoknál, inkább csak szóismétléseket tapasztalunk. Két-három éves korban a gyermekeknek korlátozottak az anyanyelvi ismeretei, gyakran keresgélik a megfelelő szavakat, miközben alig várják, hogy meséljenek az élményeikről. Legtöbbször az Önök által is tapasztalt szó-, illetve szókapcsolat ismétlések szerencsére maguktól megszűnnek.

Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szülői hozzáállás sokat számít, ami a későbbi dadogás kialakulásában döntő lehet. Lehetőleg ne hívják fel a gyermek figyelmét erre a jelenségre, ne javítsák ki a beszédét, és ne parodizálják a stílusát! A türelem most a legnagyobb segítség, hallgassák őt végig, és hagyják, hogy befejezze a mondandóját akkor is, ha az kicsit hosszabb időt vesz igénybe!

Fontos tudni, hogy a valódi dadogás mindig izomfeszültséggel párosul, és általában négy éves kor körül alakul ki. Ha dadogásra gyanakszanak, mindenképpen érdemes logopédus és pszichológus szakemberhez fordulni, akik a közösen vezetett teljes körű, személyre szabott terápia kialakításában hatékony segítséget tudnak nyújtani.

A Dadogás két-három éveseknél bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Másodikos kisfiam dadog. Valamikor jobban, valamikor kevésbé. Másfél éve járunk dadogásterápiára. Én mivel tudok segíteni neki, hogy gyorsabban tudjon fejlődni?

Kedves Péter!

A dadogás javulása bizonyos esetekben hosszabb időt igényel, nincs ebben semmi szokatlan. Ilyenkor különösen nagy jelentősége van annak, hogy türelmesek legyünk gyermekünkkel, és mi magunk is elfogadjuk, hogy minden fejlődési folyamatnak megvan a maga üteme.

Érdemes röviden áttekinteni a dadogás hátterében álló tényezőket, és azt is, hogy szülőként mivel tudja támogatni gyermeke fejlődését.

Talán Ön is tapasztalta már, hogy a dadogás erősebben jelentkezik, amikor a gyermek feszült helyzetbe kerül. A feszültséget kiválthatják külső körülmények, de belső szorongások is. Sokszor nehéz pontosan meghatározni, hogy miért erősödik vagy enyhül éppen a beszédakadályozottság.

Segítsen gyermekének abban, hogy érzéseit megélhesse és kifejezhesse. A gyerekek sok mindent utánzás útján tanulnak. Ha Ön is nyíltan beszél saját érzéseiről, bizonytalanságairól vagy nehézségeiről, mintát ad arra, hogyan lehet megküzdeni a feszültségekkel. A rendszeres mozgás és sport szintén sokat segíthet a feszültség oldásában.

Amikor a gyermek dadogni kezd, lehetőleg ne javítsa ki a beszédét, és ne hívja fel a figyelmét a dadogásra. Sokat segít, ha azt érzi, hogy ugyanolyan elfogadott és szeretett gyermek, mint a társai. A túlzott figyelem éppúgy megterhelő lehet számára, mint a negatív visszajelzések.

Minden nap szánjon elegendő időt arra, hogy meghallgassa gyermekét. Akkor is törekedjen erre, ha a beszélgetés a dadogás miatt hosszabb időt vesz igénybe. Tartsa a szemkontaktust, ne szakítsa félbe, és hagyjon időt neki arra, hogy befejezze a mondanivalóját. Hasznos lehet, ha nem válaszol azonnal a mondat végén, hanem hagy néhány másodpercet arra, hogy esetleg folytatni szeretné a gondolatát.

Beszéljen nyugodt tempóban, alkalmazkodjon a gyermek beszédritmusához. Ha a gyermek nyugtalanabb és erősödik a dadogása, természetes, nyugodt hangon ismételje vissza azt, amit mondott, ezzel is segítve a kommunikáció biztonságérzetét.

Fontos, hogy erősítsék az önbizalmát olyan területeken, amelyekben sikerélményt szerezhet. Legyen az sport, rajzolás, éneklés, építés vagy bármilyen kedvelt tevékenység, a rendszeres gyakorlás és a dicséret hozzájárulhat ahhoz, hogy magabiztosabbá váljon. A közös éneklés és versmondás szintén felszabadító hatású lehet.

A túlzott félelem vagy izgalom fokozhatja a dadogást, ezért érdemes odafigyelni arra is, milyen meséket, filmeket néz a gyermek. Ha különösen érzékeny az ijesztő tartalmakra, válasszanak inkább nyugodtabb, életkorának megfelelő történeteket.

Ne feledjük, minden gyermek egyedi. A leírtak általános tanácsok, ezért a leghatékonyabb segítséget mindig a gyermekkel foglalkozó szakemberek – logopédusok és pszichológusok – tudják személyre szabott javaslatokkal kiegészíteni.

A Mit tehet a szülő, ha a gyermeke dadog? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Egyre gyakrabban dadog az ötéves kisfiam. Még kinőheti?

Kedves Szilárd!

Az óvodások dadogása gyakori probléma, szerencsére gondos fejlesztéssel és a megfelelő szakemberek segítségével hatékonyan orvosolható. Először is nézzük meg közelebbről, mit is jelent a dadogás pontosan!

A dadogás megakasztja a beszéd folyamatosságát, a beszédet hang- és szótagismétlések kísérik. Az élettani dadogás három éves korban még normális, amikor a gyermek gyorsabban szeretne beszélni, mint ahogy képes rá. Ha azonban gyermekünk négy éves kora után is dadog, érdemes szakemberhez fordulnunk.

A dadogás hátterében többek között idegrendszeri sérülés, örökletes tényezők, és lelki okok is állhatnak. Kezelésében több szakterület is érintett lehet. A logopédus a dadogást, mint beszédfejlődési problémát kezeli, és a beszéd technikájának fejlesztésével igyekszik segíteni. A pszichológus a dadogást okozó lelki problémák oldásával foglalkozik. A dadogók kezelésének terápiás hatékonyságát nagy mértékben növeli a logopédus és pszichológus szakember szoros együttműködése. A dadogás másodlagos következményei is megelőzhetők, ha a terápia minél korábban veszi kezdetét. A gyógyulást a szülő és a szakemberek együttműködése döntő módon befolyásolja.

A A dadogás kinőhető? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.