Kedves Eszter!

Diszkalkulia esetében kifejezetten a matek feladatok megoldása okoz problémát a gyerekeknek. Könnyen elveszíthetik a fonalat számolás közben, és még mindig az ujjukat használják a számoláshoz, miközben kortársaik már jó ideje elhagyták ezt a szokásukat. Ha dobókockával dobnak, és még számolniuk kell a pöttyöket, hogy meg tudják mondani, mi látszik a kockán, akkor szintén gyanakodhatunk. Azt is nehezen tudják megállapítani, hogy melyik szám a nagyobb ha hirtelen, kell dönteniük, és nehezen tudnak távolságokat, hosszakat megbecsülni, szoronganak a számolási feladatok miatt. A tanulmányok előrehaladtával a diszkalkuliás gyermeknek gondot jelent a becslés, a kerekítés. Az írásbeli műveletek végzésekor összekeveri az egyes művelettípusokat, gondot okoz a tízesek átlépése, a maradékok megtartása, sőt az alapvető matematikai műveletekkel sem tudnak megbirkózni. A pénz megszámolása és a pénzváltás is problémát okozhat, vagy gondot okoz emlékezni telefonszámokra, irányítószámra pl. Sőt az időt sem tudják megmondani és nehezen olvassák az óra számlapját is. 

Azok a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, akiknél valamiféle beszéd- vagy nyelvfejlődési elmaradás jelentkezett. Gondolok itt a megkésett beszédfejlődésre, a makacs pöszeségre. De gyanakodhat diszkalkuliára annál a bő beszédű gyermeknél is, aki mindenfajta lényegre való törekvés nélkül csak beszél és beszél. 

A szülők gyakran óvni szeretnék gyermeküket attól, hogy diagnózist kapjon a gyermekük, azonban nagyon fontos, hogy kiderüljön az iskolában, ha felmentésre van szüksége a gyermeknek. Ezért ha a fentiek alapján erős a gyanú, hogy a tanító néniknek igaza van, mindenképpen végezzenek el szűrővizsgálatot és kezdjék el a fejlesztő foglalkozásokat.

A Mik a diszkalkulia tünetei? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Eszter!

Ha súlyos értelmi fogyatékosság gyanúja merül fel, a szakértői bizottság megvizsgálja, hogy sajátos nevelési igény esetén, milyen speciális iskolai illetve terápiás ellátást igényel a gyermek. A kisfia orvosi, pedagógiai, és pszichológiai vizsgálaton vesz majd részt, amely részletes képet ad az állapotáról. Ha külső, kiegészítő vizsgálatokra is szükség van, erre is pontos javaslatot tesznek a vizsgálatot végző szakemberek. Az első találkozás alkalmával egy hosszabb beszélgetésre kerül sor, amelynek az a célja, hogy a kollégák közelebbről megismerjék a családot, a gyermek és a szülők kapcsolatát, mindazt, ami eddig történt Önökkel. Amíg tart a beszélgetés, a team egyik tagja a kisfiával foglalkozik, teszteket vesz fel vele és játékos feladatokon keresztül igyekszik képet kapni többek között a figyelmi teljesítményéről, vagy arról, hol tart a mozgásfejlődése. Nagyon fontos a szülő közreműködése a vizsgálat során, hiszen rengeteg értékes információval a szülő tud szolgálni, ezek pedig elengedhetetlenek a gyermekkel kapcsolatos összkép kialakítása szempontjából. Ide tartozik a mozgásfunkciók, a kognitív vagyis gondolkodási képességek, a kommunikáció és a társas viselkedés feltérképezése és jellemzése.

A beszélgetés alkalmával minden kérdésére választ kap majd a kollégáktól, érdemes megosztani, ha bármivel kapcsolatban kételyei vagy félelmei vannak. A gyermek feltérképezett képességei alapján meghatározzák továbbá a fejlesztés irányát és azzal kapcsolatban is tanácsot adnak majd, kihez forduljanak, ki végzi majd a kezeléseket, és ki vezeti a fejlesztő foglalkozásokat. Arra számítania kell a későbbiekben, hogy a gyermek állapotának figyelemmel kísérése miatt a vizsgálatokat időről-időre meg kell majd ismételni. A szakértői bizottság különböző szakemberek visszajelzése alapján alkot véleményt a gyermekről, ehhez a szülő jellemzése, sőt a gyermekről készített videofelvételek, és a fejlődéséről írt naplók is fontos adalékkal szolgának.

Minél korábbi életszakaszban kezdődik el a gyermek ellátása, annál jobb. A szakértői bizottságok már az újszülöttek vizsgálatát is elvégzik, érdemes tehát mihamarabb segítségért fordulni hozzájuk.

A Gyanús, hogy súlyos értelmi fogyatékos? Diagnózis és terápia bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Gyermekem SNI minősítést kapott. Attól tartok, hogy ez negatívan befolyásolja a fejlődését, esetleg stigmát jelenthet számára.

Kedves Gerda!

Érthető, ha aggódik gyermekéért, de ne feledje, az időben felismert probléma segíti leghatékonyabban a gyermek gyógyulását! A szülőnek két dologgal kell szembe néznie, amikor problémák mutatkoznak gyermeke fejlődésében. Egyrészt azzal, hogy gyermeke más, mint a többi gyermek, és orvosi diagnózist kap, másrészt a Szakértői Bizottság előtt megállapítást nyer sajátos nevelési igénye, vagyis különleges bánásmódot igényel, és kiemelt figyelemre van szüksége. A jó hír az, hogy ennek köszönhetően valóban minőségi és szükségletének megfelelő ellátáshoz segíti gyermekét, és fejlődésében előrelépést biztosít számára.

A koragyermekkorban „stigmaként” megélt besorolás később veszít a jelentőségéből. Ha indokolt a státusz fenntartása, a gyermek számára az a legjobb, ha pontos diagnózis alapján tervezik meg az ellátását. Így személyre szabottan lehet meghatározni a szükséges fejlesztési területeket, kiválasztják a legmegfelelőbb fejlesztést végző szakembert, szükség esetén indokolt lehet a közösségi környezet átalakítása. Sokat segít, ha a szülő, és a gyermek találkozhat és beszélgethet sorstársaival, illetve a fejlesztésben jártas segítőknek, és támogatóknak is felteheti kérdéseit. Érdemes nyitottan és őszintén felvállalni a problémát, legyen természetes, hogy valaki más, mint a többiek. Akik a gyermeket szakszerűen támogatják, a leghatékonyabb segítséget nyújtják számára.

A képet készítette: Judy Baxter

A Az SNI minősítés azonosítása hátráltatja vagy segíti a gyermek fejlődését? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.