A kislányom tavasszal lesz tizenegy éves. Nagyon szépen énekel, de sokszor fáj utána a torka. Voltunk már foniáternél, azt javasolta, hogy a hangszalagján lévő kis csomó miatt keressünk fel logopédust. Hogyan tudná ő eltüntetni a hangszalagcsomót? Lehet, hogy a lányom hangjával van baj, csak nem hallatszik?

Kedves Ákos!

A gyönyörű énekhang nagy áldás, és ritka örökség. Feltételezem a gyermeken kívül más is született hasonló tehetséggel a családban. Igen, nagyon fontos a hang képzése, akárcsak az éneklés tanulása, nem csupán a tehetség kibontakoztatása miatt, hanem azért is, hogy a hangképzés megfelelő módon történjen, így éneklés közben elkerülhető legyen a túlerőltetés. Nagyon jól tették, hogy foniáterhez fordultak lánya panaszaival!

A hangképzés beszéd, és éneklés közben egyaránt összetett folyamat. Mivel egy életen át folyamatosan használjuk, érdemes törődni vele, ápolni. A megfelelő légzéstechnika elsajátítása segít, hogy minél egyenletesebben, hosszabb egységekben tudjuk kifejezni magunkat. A levegő a légcsövön át a gégén, majd a garaton keresztül jut el a száj- és az orrüregbe beszéd, illetve éneklés közben. A szervi elváltozások eltérő működést eredményeznek a hangképző szerveknél, és a beszédhang a szabályostól eltérő lesz. Ha például a szájtérben a nyelv erőtlenül mozog, artikulációs, azaz kiejtési probléma lép fel. Az artikulált beszédhang kiejtése előtt azonban a hangadáshoz használt levegő soklépcsős utat tesz meg, többek között áthalad a gégefő hangszalagjai között. Amennyiben a hangképzés nem megfelelő, a hangképző szerv hamarabb elfárad, ami hosszabb távon elváltozások forrása, többek között például hangszalagcsomót okozhat. A foniáter jól tette, hogy logopédus segítségét javasolta, hiszen hangterápiával a hangszalagcsomó általában elmúlik, és elkerülhető az orvosi beavatkozás, a helyes hangadás hosszú távú előnyeiről nem is beszélve. Helytelen hanghasználatra akkor érdemes gyanakodni, ha beszéd közben hamar elfárad a hang, gyakran hallható rekedtség, illetve sokszor betegség nélkül is torokfájás tapasztalható.

Mindenképpen bíztatom, hogy keressenek fel logopédust, aki hangterápiával hosszan tartó megoldást tud kínálni! A helyes hangképzés elsajátítása fontos, különösen azoknál, akik a munkájuk során hivatásszerűen használják hangjukat.

A Logopédiai segítség hangszalagcsomó esetén bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Második osztályos kisfiam hipotón, test szerte gyenge izomzatú, kicsi kora óta járunk vele tornára. A logopédus diszfóniát állapított meg nála. Lehet ennek köze az izomgyengeségéhez?

Kedves Emma!

Valóban előfordulhat, hogy két teljesen különböző területen mutatkozó elmaradás összefüggésben áll egymással. Mielőtt fia esetében is ezt a lehetőséget latolgatnánk, néhány kérdést érdemes tisztázni.

A diszfónia hangképzési zavart jelent, melynek számos típusa van. Kialakulhat túlterhelés, szervi elváltozás, esetleg neurológiai probléma eredményeként, de pszichés okok is állhatnak a hátterében. A diszfónia egyik típusa, a hipofunkcionális diszfónia valóban sokszor együtt jár az izomgyengeség tünetével, ami fiánál is jellemző, mindazonáltal más is okozhatja a panaszt.

Mindenképpen javaslom, hogy keresse fel fia logopédusát, bátran forduljon hozzá kérdéseivel, és mondja el neki eddigi terápiás tapasztalataikat! Akkor is érdemes beszélniük, ha eddig látszólag más területek fejlesztésén dolgoztak. A logopédus a rendelkezésére álló információk, a megfigyelései, vizsgálatai és tapasztalatai alapján tud egyénre szabott terápiás tervet összeállítani, ami valódi segítséget nyújt fiának a hangképzési zavar leküzdésében.

A Izomtónus gyengeséggel is együtt járhat a diszfónia bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás kisfiam rekedt hangon beszél. Biztos, hogy diszfóniás? Más nem okozhatja ezt?

Kedves Gábor!

A hangképzési zavarokat hívjuk diszfóniának, amelynek sokféle oka lehet. A rekedtség felléphet átmeneti állapotként, de lehet tartós is, ilyenkor orvosi beavatkozásra vagy hangterápiára van szükség.

Átmeneti állapot lehet a rekedtség, ha például a hangképző szervek érzékenysége miatt a hang túlerőltetésekor, kiabálás után lép fel a gyermeknél, vagy ha a hangképző szerv gyulladása áll fenn. Lehet más fertőző betegségek következménye is, kialakulhat polip, daganat, csomó miatt. A túl nagy zajban való hosszabb tartózkodás, vagy hangos zenehallgatás után is előfordulhat rekedtség. Létrejöhet a gége és a garatüreg fejletlensége miatt, fejlődési rendellenesség okán, hallászavar következményeként, vagy bénulás miatt is.

Az, hogy gyermeke rekedt, még nem biztos, hogy akár orvosi vagy terápiás beavatkozást tesz indokolttá, azonban érdemes megfigyelni, hogy mennyi időn keresztül áll fenn, milyen gyakorisággal jelenik meg, milyen helyzetekben, vagy milyen helyzeteket követően jelentkezik. Amennyiben a rekedtség nem múlik el egy-két nap alatt, próbáljuk meg rávenni a gyermeket, hogy pihentesse a hangját, ne beszéljen. Ha három hét után továbbra is fennáll a rekedtség, mindenképpen forduljunk foniáterhez vagy logopédushoz.

A A rekedtség okai bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Öt éves kisfiamnál a logopédiai szűrés alkalmával rekedtséget állapítottak meg. Diszfónia terápiát javasolt a logopédus. Mi ez a kezelés pontosan?

Kedves Édua!

Nagyon jó hír, hogy az óvodában a szűrés alkalmával ilyen hamar észrevették a rekedtséget. Az idejében megkezdett kezelésnek kiemelt jelentősége van. A rekedtséget diszfóniának hívunk idegen szóval. Erre utal a terápia elnevezése is.

Ilyen kicsi gyermekeknél a terápia játékos formában történik. A gyermek és a logopédus terapeuta azon dolgoznak, hogy kialakítsák azt a hangot, ami a gyerkőc számára kényelmes és megfelelő helyen, erőlködés nélkül tud képezni. Beállítják az egyéni hangmagasságot, sok lazító gyakorlatot végeznek, és a helyes légzést is megtanulja a gyermek, ami a beszéd alapja. A terápia során sokat játszanak a hangjukkal, hogy a kialakított, megfelelő helyen képzett és megfelelő légzéssel kísért hang automatikussá váljon. Dolgoznak továbbá azon is, hogy minél nagyobb hangterjedelemben tudja a gyermek a rekedtségtől mentes hangokat ejteni, így teljes mértékben megszűnjön a rekedtsége. A kicsik élvezni szokták ezeket a foglalkozásokat, és persze az otthon végzett játékos gyakorlatokat is imádják.

A Mit csinálnak diszfónia terápián? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kislányom most másodikos, és már kicsi korában felfigyeltünk rá, hogy a természetes beszédhangja mintha magasabb lenne a megszokottnál. Néhány óvodás társánál is tapasztaltunk hasonlót, ezért nem foglalkoztunk vele. A suliban viszont szembetűnő lett a különbség a többiekhez képest. Érdemes ezzel a problémával logopédushoz fordulni?

Kedves Lilla!

Legyen szó gyermekekről vagy felnőttekről, mindannyiunk hangja másképpen cseng. Nincs ebben semmi meglepő. Hanghordozásunk és hangszínünk egyedisége segít, hogy könnyen felismerjük egymást pusztán a hangunk alapján. Természetes tehát, hogy abban is különbözünk, kinek magasabb vagy mélyebb a hangja.

Beszéd közben a tüdőből kiáramló levegő a gégén halad keresztül, ahol a hangszalagok mozgása határozza meg, milyen hangokat hozunk létre. Minél szaporábban rezegnek a hangszalagok, illetve anatómiai szempontból minél rövidebbek, annál magasabb a képzett hang. A levegő útjának következő állomása a szájüreg, ahol a rezgés hangot hoz létre.

Ha a tapasztalt problémáról nehéz eldönteni, vajon természetes jelenségről van-e szó, esetleg a hangképző szervekben jelentkező elváltozással állunk-e szemben, tanácsos logopédus szakember véleményét kérni. Ha a magas hangokat helytelen hangképzés okozza, mindenképpen terápiára lesz szükség. Amikor túlságosan hosszú ideig túl magas vagy túl mély hangon beszél a gyermek, a hangszalagoknál elváltozások alakulhatnak ki, ilyen például a hangszalagcsomó. A logopédus kiváló segítséget tud nyújtani a gyermeknek mind a megfelelő beszédtechnika elsajátításában, mind az előbb említett elváltozás kezelésében. Makacsabban kezelhető probléma esetében érdemes foniáter szakemberrel is felvenni a kapcsolatot.

A Van olyan, hogy túl magas a hangja a gyermeknek? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás gyermekemnek hatalmas a mozgásigénye, nehezen fárad el, annak ellenére, hogy egész nap sokat szaladgál, és kiabál. Estére viszont gyakran bereked. Ez normális? Lehet ebből baja?

Kedves Anikó!

Sok szülő teszi fel a kérdést, mi a teendő hasonló helyzetben! Nincs két egyforma gyermek, így a rekedtség oka is sokféle lehet. A mozgékony gyerekeknél természetes dolog, hogy árad belőlük az energia, sőt szeretik szabadjára engedni a hangjukat is. Gyakori, hogy a hangjuk erejével próbálják kifejezni, ha valamit nagyon szeretnének, és így mutatják meg fizikai erejüket is. Azonban érdemes tudni, hogy egyéb orvosi, logopédiai, illetve lelki okai is lehetnek ennek a jelenségnek.

A gyerekek hangja – akárcsak a felnőtteké – el tud fáradni, ilyenkor könnyebben berekednek. Leginkább akkor szükséges szakemberhez fordulni, ha a hangos beszéd és a rekedtség gyakran előfordul, illetve ha tartósan fennáll, például még másnap is. Amennyiben tartósan fennálló, visszatérő problémáról van szó, mindenképpen érdemes foniáterhez vagy fül-orr-gégészhez fordulni, hogy ki lehessen zárni a lehetséges szervi okokat. Ha a rekedtség miatt a tiszta és helyes hangképzés akadályozott, logopédiai terápiára is szükség van. Amikor pedig a rekedtség hátterében lelki okokat feltételezünk, mint például a stressz vagy egyéb érzelmi problémák, ezek feltérképezésére kérjük pszichológus szakember segítségét!

A folyamatos hangos beszéd a hangképzésben részt vevő szerveknél, így a hangszalagoknál is okozhat sérülést, fizikai elváltozást. A tartósan fennálló rekedt beszéd hátterében olyan okot sejthetünk, ami akár több kezelést is igényelhet. Ezek kivizsgálása, megállapítása foniáter szakember feladata. Az orvosi beavatkozás sokszor elkerülhető, ha időben kezdünk foglalkozni a problémával és logopédushoz fordulunk. Szerencsére számos természetes módja is akad annak, hogy megőrizzük a hangszálak egészségét. Elsőként érdemes ezeket megpróbálni. Figyeljünk arra, hogy a gyermek megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszon, és lehetőleg kerülje a zajos helyeket, ahol önkéntelenül is hangosabban kell beszélnie. Ha például a gyermek hajlamos hangos beszéddel színezni mondandóját, különösen, ha érzelmileg is érinti, amiről mesél, csitítással figyelmeztessük, hogy halkabban folytassa. Lehet csendjátékot is játszani, amikor például bizonyos ideig nem szabad megszólalni, így a gyermek játékosan tud barátkozni azzal, milyen érzés takarékoskodni a hangerejével.

A Estére kialakuló rekedtség bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.