Kedves Margit!

Bizonyára sokat hallott arról már ön is, hogy a tinédzsereknél mennyire gyakoriak a hangulatingadozások, érzelmi kilengések. Elbeszéléséből azonban úgy tűnik, ez több annál. Az ilyen mértékű érzelemkitörések hátterében gyakran tehetetlenség, frusztráció áll. Mindenképpen fontos lenne kideríteni, hogy küzd-e olyan nehézségekkel gyermeke, amelyeket nem tud megoldani. Lehet, hogy a tanulás területén vannak problémái, vagy a kortársakkal került konfliktusba, esetleg nem találja a helyét közöttük, stb. Előfordulhat az is, hogy pont szülei figyelmét szeretné felhívni magára, és ezekkel az eszközökkel próbál kommunikálni. Egyáltalán nem biztos, hogy aki felé az indulatok irányulnak, valóban az a személy, akinek szólnak ezek az érzelmek. Ha a családban vannak megoldatlan konfliktusok, akkor érdemes ezeknek a végére járni, esetleg családterapeuta segítségét kérni. Ebben járatos szakemberek dolgoznak a pedagógiai szakszolgálatoknál, akik mindenképpen tudnak javaslatokat tenni, mi tegyen.

A Mit kezdhet a szülő a gyermek indulataival? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Irén!

A megoldatlan családi problémák, konfliktusok most felerősödhetnek az összezártságban. Ebben az időszakban reflektorfénybe kerül, amivel eddig is nehézségünk akadt, egyben arra is lehetőségünk nyílik, hogy egyszer is mindenkorra rendbe tegyük, amit eddig nem sikerült. Készüljenek fel közös szabályok megalkotásával, mi a teendő, ha az indulatok átveszik az irányítást.

Érdemes akár újra tisztázni a tisztázni azt a szabályt is, hogy a fizikai agresszió semmilyen formában nem megengedhető. A düh természetes és elfogadható, ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen formában szabad és milyen formában nem szabad kifejezésre juttatni! Gyermeke számára megengedett, ha azt mondja: „Ez feldühít.” vagy „Ez rosszul esik!” vagy hogy „Féltékeny vagyok és azt is mondhatja, hogy „Hagyd abba!” – ha valami bántja.

Tanítsa meg gyermekének a hasi légzést! Játsszák el együtt, hogy egy hatalmas levendula réten vannak, és ahogy a levegőbe szippantanak, kellemes levendula illatot érezni. Használhatnak közben illóolajat is, a levendula nyugtató hatású, és segít ellazulni. Az orron át beszívott levegőt szájon át fújja ki, miközben képzeletbeli pitypangot fúj el vagy papírból készült szélkereket forgat a kilélegzett levegővel. Közben pedig a hasába vegyen levegőt, mintha egy nagy lufit fújna fel a bendőjében. A feszültség levezetésére az is alkalmas módszer, ha lufit ad neki, amit felfújhat. Ahogy a lufiból kiereszti a végén a levegőt, úgy ereszti ki ő is a feszült érzéseket. Jó móka a lufi eregetés, felszabadító nevetés lesz a vége és végül könnyebb beszélni róla, mi bántja.

Készítsenek kartondobozból kincses ládikót, vagy válasszanak egy szép dobozt, ahová elhelyezhetik azokat a tárgyakat, amelyek segítenek elcsendesedni, ha szükség van rá. Rajzot is készíthetnek, ahová emlékeztetőként felkerülhetnek a kedvenc indulatkezelési praktikák. Használhatnak üveggolyókat, amikre betűket festettek és ki lehet belőle rakni a „dühöngés helyett” vagy „miért vagy dühös?” szavakat, esetleg lehetnek ott kedvenc mesefigurák, akik ismerik a bölcs szabályokat, amikor a düh veszi át az irányítást. Lehet kéznél gumilabda is, amit a gyermek tenyerébe vehet, és megmarkolhat, ha szeretné kifejezni mennyire dühös. Segít az ellazító levendulacsokor és a kedvenc zenék, amik jó kedvre derítenek és megnyugtatnak. Alkossanak együtt és közben beszélgessenek! Fontos, hogy legyenek elfogadott szabályok, ki, mit csinál, amikor a dühös érzelmek veszik át az irányítást.

Emlékezzen arra, hogy adjon fiának választási lehetőséget, mielőtt foganatosítja a korábban megbeszélt következményt! „Abban maradtunk, hogy nem maradhatsz az asztalnál, ha dobálod az ételt, egy perced van, hogy eldöntsd, mit teszel. Maradsz az asztalnál vagy kimész?” Ilyenkor az is lehet megbeszélt következmény, hogy neki kell feltakarítania maga után, ha már nagyobb vagy segít rendet csinálni. Kiemelten fontos, hogy szülőként őrizze meg a türelmét! Ha Ön nem veszíti el a béketűrését, a gyermek is könnyebben csendesíti el dühös érzéseit. Segítsen megfogalmazni neki, mi teszi türelmetlenné, mi lehet a dühe mélyén! A fenti szabályok betartásával egész biztosan tapasztal majd javulást. Amennyiben mégsem, érdemes online tanácsadás keretében szakember segítségét kérni.

A Feszültségek kezelése a karanténban bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Júlia!

Az indulatos viselkedés sok gondot okoz felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, habár a dühös természetűekre jellemző az is, hogy igazságérzetük kifejezetten erős és hajlandóak olyan dolgokért is harcolni, amiért mások nem. Mégis sokszor úgy érezzük, hogy az indulatosság inkább átok, mint áldás. Ez persze csak abban az esetben igaz, ha a pusztító oldalát tapasztaljuk kapcsolatainkban. Jesper Juul nemzetközileg elismert családterapeuta, számos aktuális pszichológiai problémáról szóló könyv szerzője sokat foglalkozik ezzel a témával is. Ő a világszerte működő Family-Lab International családsegítő szolgálat alapítója és vezetője is. Gyerekkori agresszió – Az erőszakos viselkedés kezelése címmel jelent meg egy könyve, amit mindenképpen ajánlok figyelmébe.

Az agressziót egyre inkább tabuként kezeli a környezetünk, Jesper Juul könyve pedig pontosan ezt a tabut igyekszik megdönteni. A szerző arra keresi a választ, miért vagyunk előítéletesek azokkal azokat, akik erőszakos fellépésükkel sok bánatot, gondot és álmatlan éjszakát okoznak nekünk. Felnőttként megtanultunk úgy beszélni és viselkedni, hogy még a látszatát is elkerüljük az agresszivitásnak. A szerző szerint ez nem más, mint kedvességnek és tisztességnek álcázott erőszak. Pedig éppen az erőszak ilyen megnyilvánulása sérti leginkább a gyerekek integritását. A szerző kristálytiszta logikával és számos jól átélhető példával mutatja be, hogyan érthetjük meg gyermekeink agresszív viselkedésének mozgatórugóit, és hogyan segíthetünk nekik a mindennapokban.

A Indulatos viselkedés kezelése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.