Kedves Borbála!

Ezzel a problémával sajnos egyre több szülő szembesül, a KSH adatai szerint Magyarországon évente nyolcvanezer újszülött jön a világra, közülük minden tíz gyermek sajátos nevelési igényű. Egyre fontosabb tehát, hogy a szülők felkészítése minél gördülékenyebben történhessen. Ezt a célt szolgálja az a kiadvány is, amire szeretném felhívni a figyelmét. Az Útikönyv eltérő fejlődésű gyereket nevelő családoknak című kiadvány Magyarországon elsőként ad az érintett szülők számára útmutatást a diagnózis közlése utáni életszakaszra. Az Útikönyv a „Mindenkinek Becsengettek” koragyermekkori intervenció és iskolai együttnevelés integrált gyakorlati protokollja, amely a fogyatékkal élőkért című ERASMUS+ projekt részeként készült el. A kiadvány a tanácsadás mellett támogatást kíván nyújtani az érintett szülők és szakemberek részére közérthető módon.

A Értelmi akadályoztatottsággal kapcsolatos könyv szülőknek bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Adél!

Sok minden okozhatja gyermeke viselkedését, egyáltalán nem biztos, hogy értelmi fogyatékosságra kell gyanakodni. Ha kétségei vannak, forduljon a szakszolgálat munkatársaihoz, néhány vizsgálat gyorsan fényt derít arra, mi okozhatja Áron viselkedését.

Az értelmi fogyatékosságról érdemes tudni, hogy létrejöhet minden más mentális vagy fizikai állapottól függetlenül is. Az értelmi fogyatékosság, vagy intellektuális képességzavar mértékét hagyományosan intelligenciatesztekkel határozzuk meg. Ezeket kiegészíthetik tájékozódó fejlődési skálák, amelyek az adott környezethez való társas alkalmazkodás módjait mérik. A diagnózis függ még a gyakorlott diagnoszta teljes intellektuális képességekre kiterjedő vizsgálatától. Az intellektuális képességek és a társas alkalmazkodás változhatnak idővel, még az alacsony mentális teljesítményt is javíthatja az intenzív fejlesztés és a tréning.

A Értelmi fogyatékos-e a gyermekem bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Eszter!

Ha súlyos értelmi fogyatékosság gyanúja merül fel, a szakértői bizottság megvizsgálja, hogy sajátos nevelési igény esetén, milyen speciális iskolai illetve terápiás ellátást igényel a gyermek. A kisfia orvosi, pedagógiai, és pszichológiai vizsgálaton vesz majd részt, amely részletes képet ad az állapotáról. Ha külső, kiegészítő vizsgálatokra is szükség van, erre is pontos javaslatot tesznek a vizsgálatot végző szakemberek. Az első találkozás alkalmával egy hosszabb beszélgetésre kerül sor, amelynek az a célja, hogy a kollégák közelebbről megismerjék a családot, a gyermek és a szülők kapcsolatát, mindazt, ami eddig történt Önökkel. Amíg tart a beszélgetés, a team egyik tagja a kisfiával foglalkozik, teszteket vesz fel vele és játékos feladatokon keresztül igyekszik képet kapni többek között a figyelmi teljesítményéről, vagy arról, hol tart a mozgásfejlődése. Nagyon fontos a szülő közreműködése a vizsgálat során, hiszen rengeteg értékes információval a szülő tud szolgálni, ezek pedig elengedhetetlenek a gyermekkel kapcsolatos összkép kialakítása szempontjából. Ide tartozik a mozgásfunkciók, a kognitív vagyis gondolkodási képességek, a kommunikáció és a társas viselkedés feltérképezése és jellemzése.

A beszélgetés alkalmával minden kérdésére választ kap majd a kollégáktól, érdemes megosztani, ha bármivel kapcsolatban kételyei vagy félelmei vannak. A gyermek feltérképezett képességei alapján meghatározzák továbbá a fejlesztés irányát és azzal kapcsolatban is tanácsot adnak majd, kihez forduljanak, ki végzi majd a kezeléseket, és ki vezeti a fejlesztő foglalkozásokat. Arra számítania kell a későbbiekben, hogy a gyermek állapotának figyelemmel kísérése miatt a vizsgálatokat időről-időre meg kell majd ismételni. A szakértői bizottság különböző szakemberek visszajelzése alapján alkot véleményt a gyermekről, ehhez a szülő jellemzése, sőt a gyermekről készített videofelvételek, és a fejlődéséről írt naplók is fontos adalékkal szolgának.

Minél korábbi életszakaszban kezdődik el a gyermek ellátása, annál jobb. A szakértői bizottságok már az újszülöttek vizsgálatát is elvégzik, érdemes tehát mihamarabb segítségért fordulni hozzájuk.

A Gyanús, hogy súlyos értelmi fogyatékos? Diagnózis és terápia bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Viola!

Ajánlom figyelmébe az Lányiné Engelmayer Ágnes: Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés című könyvét, amelynek nemrégiben jelent meg az átdolgozott újabb kiadása. Ez a kötet nemcsak szülőknek szól, hanem gyógypedagógusokat, pszichológusokat, a társszakmák képviselőit, valamint érdeklődő laikusokat is megszólít. Ha érdeklődik a témához kapcsolódó legújabb tudományos megközelítések iránt, garantáltan nem fog csalódni. A segítségnyújtás legkülönbözőbb módjait és lehetőségeit is megismerheti a könyvből, ami az elméleti áttekintés mellett, gyakorlati ismereteket is nyújt. A könyvet lapozgatva értékeinek és emberszemléletünk kiteljesítésében, emberségünk megőrzésében kapunk támogatást.

A címben olvasható ​​intellektuális képességzavar az értelmi fogyatékosság fogalmát felváltó, új megjelölés. Azokra alkalmazható, akiknél az értelmi képességek korlátozottak, valamint a kortárs csoportokban nehezen alkalmazkodnak. Akik a képességzavar különböző súlyosságú megnyilvánulásával küzdenek, ugyanolyan emberek, mint egészséges társaik, akiknek szintén megvannak a saját szükségleteik, személyiségük ugyanolyan értékes és figyelemreméltó. A fejlődésre, tanulásra, és a társas beilleszkedésre minden életkorban képesek, és a társadalom hasznos, és nélkülözhetetlen tagjaivá emelhetjük őket, ha az esélyegyenlőség számukra is biztosított.

A könyv arra is felhívja a figyelmet, hogy az állapot hátterében lévő okok felderítése kiemelten fontos, hiszen ez segíti az érintett gyerekek speciális szükségleteik kielégítését a gyógypedagógiai oktatás, fejlesztés, pedagógiai kísérés, a pszichológiai segítő beavatkozások és a különböző terápiás eljárások tervezésekor. Ne feledjük, a gyermek állapotának megismerése nem csupán akadályozottságai számbavételét, hanem erősségei felderítését is jelenti.

A Segítség az értelmi fogyatékosság kezelésében – könyvajánló bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ildikó! 

Ha felmerül egy gyermeknél az enyhe értelmi fogyatékosság gyanúja, a végleges diagnózist csupán a komplex (pszichológiai, gyógypedagógiai, orvosi) vizsgálat, illetve egyéb dokumentumok támaszthatják alá. Amennyiben nem nyer egyértelmű megerősítést a diagnózis, a gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése lehet szükség. Ez akkor fordulhat elő például, ha az intellektuális képesség elmaradását a háziorvos által kiállított orvosi adatlap adatai nem egyértelműen igazolják.

A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetét a szakértői bizottság adja meg, amely a vizsgálatot követő hónapban indul az óvodában vagy iskolában, attól függően hova jár a gyermek. Abban az esetben tart a tanév végéig, ha az adott nevelési év, vagy tanév végéig még legalább hét hónap hátra van. Ha kevesebb, akkor a vizsgálatot követő nevelési év, illetve tanév feléig tart.

A szakértői bizottság képviselői ebben az időszakban legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozásokon, vagy a tanítási órákon is megfigyelik a gyermeket. A pedagógus a gyermek fejlődéséről rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít, ezt a szülővel is részletesen megbeszéli, és tanácsokkal segít az otthon adódó nehézségek kezelésében. A folyamat végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői bizottságnak.

Szeretném megnyugtatni, hogy ez az óvatos hozzáállás a gyermek érdekeit szolgálja, nem kell megijedni tőle. A teljes év távlatában tapasztalt fejlődés segíti a diagnózissal kapcsolatos végleges döntés meghozatalában a szakembereket.

A Enyhe értelmi fogyatékosság nyomon követése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Eszter!

Praxisomban gyakran találkozom az Ön által leírt érzésekkel. Sok család éli át ugyanezt a bizonytalanságot, fájdalmat és reménykedést, amikor gyermeküknél valamilyen fogyatékosságot vagy tartós állapotot állapítanak meg. Legyen szó látássérülésről vagy más fejlődési eltérésről, a szülők számára természetes, hogy időre van szükségük ahhoz, hogy feldolgozzák a történteket.

Az első aggodalmak gyakran már akkor megjelennek, amikor a szülők észreveszik, hogy gyermekük fejlődése valamiben eltér a kortársaiétól. Később a vizsgálatok és a diagnózis sok család számára azt az érzést kelti, hogy minden megváltozott. Fontos azonban tudni, hogy az eltérő fejlődésű gyermek nem feltétlenül beteg. Egyszerűen más ütemben fejlődik, vagy valamely területen támogatásra van szüksége ahhoz, hogy képességeit a lehető legjobban kibontakoztathassa.

A gyermek fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő szakmai segítség és a szeretetteljes, elfogadó családi háttér. Nagy jelentősége van annak, hogy a szülők, a terapeuták és a pedagógusok együttműködjenek, hiszen a közös cél mindig az, hogy a gyermek a saját lehetőségeihez mérten a lehető legteljesebb életet élhesse. Az otthon végzett közös játékok, a fejlesztő feladatok és a szakemberek tanácsainak követése mind hozzájárulhatnak a fejlődéséhez.

Legalább ennyire fontos az is, hogy Ön se maradjon egyedül ezekkel az érzésekkel. A szülői támogató csoportok, klubok vagy sorstársközösségek lehetőséget adnak arra, hogy olyan családokkal találkozzon, akik hasonló élethelyzetet élnek meg. A tapasztalatok megosztása, a kölcsönös támogatás és a mindennapi nehézségek közös feldolgozása sokat segíthet abban, hogy könnyebbnek érezze ezt az utat.

Ne feledje, hogy gyermeke számára Ön jelenti a legfontosabb biztonságot. Az elfogadó, szeretetteljes légkör, a türelem és a közösen megélt örömök legalább annyira fontosak a fejlődése szempontjából, mint a különféle terápiák. Ha úgy érzi, a helyzet lelkileg túl nagy terhet jelent, bátran kérjen segítséget pszichológustól vagy családsegítő szakembertől is. A szülő támogatása ugyanúgy része a gyermek fejlődésének, mint maga a fejlesztés.

A Eltérő fejlődésű gyermekek szülei bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Eszter!

Az említett jelek sok egyéb szervi vagy pszichés problémára is utalhatnak, ezért mindenképpen javasolt szakemberhez fordulni és kivizsgálást kérni. A pontos diagnózis segít eloszlatni a kétségeket, és abban is megerősítést adhat, ha a probléma valódi okait máshol kell keresni.

Mihamarabb érdemes utánajárni, milyen fejlesztésre vagy terápiás segítségre van szüksége gyermekének, mert ez segíthet megelőzni a nehézségek további súlyosbodását. Az intellektuális képességek alacsonyabb szintje enyhe értelmi fogyatékosság esetén legtöbbször az iskolás évek során válik feltűnővé, amikor a gyermek tartós tanulási nehézségekkel küzd.

Ezek a gyerekek gyakran ügyetlenebbek a mozgásban, nehezebben kommunikálnak, lassabban dolgoznak társaiknál, és előfordulhat, hogy kevésbé érdeklődők vagy inkább visszahúzódók. Általában 6 és 18 éves kor között állapítják meg a szakemberek, hogy valóban enyhe értelmi fogyatékosság áll-e a háttérben.

Az érintett gyermekek tanulási teljesítménye rendszerint tartósan elmarad a kortársaikétól, még akkor is, ha segítséget kapnak a pedagógusoktól, a szülőktől vagy társaiktól. Ugyanakkor fontos tudni, hogy többségük felnőttkorára képes önálló életet élni, munkát vállalni és saját ügyeit intézni, bár bizonyos helyzetekben továbbra is szükségük lehet támogatásra és tanácsadásra.

Az enyhe értelmi fogyatékosság megállapítása a szakértői bizottság komplex vizsgálata során történik. A vizsgálat során figyelembe veszik a gyermek fejlődési előzményeit, az orvosi dokumentációt, valamint a jelenlegi képességeit és működését is.

Érdemes felkeresni a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot, ahol részletes tájékoztatást kaphatnak a vizsgálat menetéről, valamint arról, milyen segítség és fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre gyermekük számára.

A Értelmi vagy más fogyatékosság? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.