Így, hogy melegebb az idő, egyre nehezebben veszem rá a fiamat az itthon maradásra, gyakorlásra. Ez a logopédiára is igaz. Mit tegyek, hogy leüljön gyakorolni?

Kedves Orsolya!

Ahogy tanév haladásával teljesen érthető, hogy a gyerekek egyre fáradtabbak. A jó idő beköszöntével természetes vágyuk, hogy minél több időt töltsenek a szabadban friss levegőn. Ez nem csupán örömet okoz számukra, hanem kifejezetten hasznos is: a friss levegőn való mozgás segíti a figyelem megújulását, és megkönnyíti a délutáni feladatokkal, gyakorlással való foglalkozást. Érdemes ezért naponta beiktatni egy kis „levegőzős holtidőt”, ami segíthet abban, hogy gyermeke könnyebben vegye a délutáni tanulási akadályokat is.

A logopédiai gyakorlás sem kell, hogy mindig asztalhoz kötött, füzetes feladat legyen. Az elmúlt hónapok során bizonyára már kialakult egyfajta rutin, és tapasztalhatták, hogy a beszédfejlesztés szóbeli, játékos formában is hatékonyan működik. A logopédiai foglalkozásokat követően érdemes megnézni, mit írt vagy ragasztott be gyermeke a gyakorlófüzetbe. Ezek a gyakorlatok otthon is folytathatók, sokszor akár szóban is, játékos módon. Különösen, ha artikuláció javítása a cél, fontos, hogy a logopédus által kialakított hangok minél inkább beépüljenek a spontán beszédbe – ebben pedig a játékos gyakorlás nagy segítséget jelenthet.

Természetesen előfordulhat, hogy a logopédus írásos gyakorlófeladatot is ad. Ilyen esetben ezt érdemes a délutáni szabadtéri játék utánra időzíteni, amikor gyermeke már kimozogta magát, és könnyebben tud koncentrálni. A lényeg minden esetben a játékos hozzáállás, amely nemcsak megkönnyíti a közös munkát, hanem segít abban is, hogy gyermeke örömmel gyakorolja a megtanultakat.

A nyár közeledtével fontos, hogy a logopédiai gyakorlás ne tűnjön kényszernek – inkább váljon a mindennapok természetes részévé, közös játékká, beszélgetéssé, élménnyé. Így gyermeke beszéde folyamatosan fejlődhet, még akkor is, ha közben élvezi a jó időt és a szünidő szabadságát.

A Logopédia gyakorlás a szabad levegőn? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kihez forduljak, ha 1. osztályos lányomnak még így év vége felé is nehézségei vannak az összeolvasással?

Kedves Leonóra!

Természetes módon szeretné mielőbb látni, hogy gyermeke a tanulásban, annak is az alapjául szolgáló olvasásban, jól boldogul, és természetes, hogy aggódik amiatt, ha gyermeke első osztály végéhez közeledve még bizonytalanul olvas. Az olvasás azonban olyan készség, amely elsajátítása gyermekenként eltérő tempóban történik – ezért nem feltétlenül jelez problémát, ha valaki az év vége felé még nem olvas teljes magabiztossággal.

Nagyon fontos, hogy kísérje figyelemmel gyermeke tanulását, különös az olvasást! Javaslom, hogy egyeztessen gyermeke tanítójával: ő pontos képet tud adni arról, hol tart a kislánya a fejlődésben, és szükséges-e további támogatás.

Az első osztályos év az alapok lerakásáról szól, ezért különösen nagy jelentősége van az otthoni gyakorlásnak. Rengeteget tehet Ön is! Ha Ön szülőként rendszeresen, játékos formában segíti a gyermekét, az hatékonyan hozzájárul a készségek fejlődéséhez. Az olvasás fejlesztése nem feltétlenül kell, hogy tankönyv alapú, „iskolás” legyen – éppen ellenkezőleg: sokkal hatékonyabb lehet, ha játékos, élményszerű módon történik. Betűvadászat újságokban, szókirakó társasjátékok, szókártyás memóriajátékok vagy akár tartalomjegyzékek, menükártyák közös olvasgatása mind-mind remek eszközök lehetnek.

A gyakorlást érdemes a legegyszerűbb egységekkel kezdeni: betűk önálló hangoztatásával, majd kettő, három betűs szótagok összeolvasásával folytatni. Ha ezek már jól mennek, jöhetnek az egyszerű szavak, majd később mesecímek, rövid szövegek. A fokozatosság és a rendszeresség itt kulcsfontosságú.

Amennyiben úgy látja, hogy a rendszeres otthoni gyakorlás mellett is tartósan fennállnak a nehézségek, és ezt az iskolai pedagógus is megerősíti, érdemes felvenni a kapcsolatot a lakóhely szerinti pedagógiai szakszolgálat tagintézményével. Itt szakemberek segítségével feltérképezhető, hogy áll-e a háttérben specifikus tanulási nehézség, és ha igen, milyen fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre. A szakszolgálat célja minden esetben az, hogy a gyermek megfelelő támogatást kapjon, és sikerélményekkel gazdagodva fejlődhessen tovább.

Bízom benne, hogy a közösen végzett, élményszerű gyakorlás hamarosan meghozza a kívánt eredményt, és kislánya magabiztosabban fog boldogulni az olvasás világában!

A Meddig lehet nehéz az összeolvasás? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Nagy örömmel hallom, hogy szeretik az otthoni gyakorlást. A számolási zavarral küzdő gyerekek egyéni terápiája akkor igazán hatékony, ha ezek a közösen végzett játékos feladatok is rendszeresek. A megfelelő gyakorlatok kiválasztásához fontos tudni, hogy ezeknek a gyerekeknek általában komoly hiányosságaik vannak az alapvető számfogalmak terén, amelyek többnyire a számrendszerrel kapcsolatos bizonytalan vagy hibás mennyiségészlelésben gyökereznek. Fontos segíteni nekik abban, hogy jobban értsék a számok és a köztük lévő viszonyokat. Az elemi szám- és mennyiségfogalmak megértéséhez és hatékony gyakorlásához a szemléltető, vizuálisan megtapasztalható élmények elengedhetetlenek. Később a magasabb matematikai szintek is könnyebben elsajátíthatóak, ha ezeket az alapok rendben vannak. A leglényegesebb az állandó ismétlés, illetve a kis lépésekben való haladás. Minden új tudáselemnek biztos alapokon, a korábban tanult és elsajátított ismereteken kell nyugodnia.

Ezek a tapasztalatok késztettek arra, hogy magam is kitaláljak, vagy máshonnan átvegyek és átdolgozzak számos játékot és fejtörőt. Ajánlom figyelmébe a Száz játék és fejtörő a számolási nehézségek legyőzésére című kötetet, ami egy remek gyakorlókönyv diszkalkuliával küzdő diákok számára, nagyon szeretem használni. A könyv nemcsak a diszkalkuliásoknak, hanem a matematikában nehezebben haladóknak is kedvet csinál a számoláshoz. Könnyen érthető gyakorlatokat és játékokat kínál tanárok és szülők számára egyaránt, amelyekkel ösztönzik a diákokat a számokkal való tevékenységre papír, ceruza, vagy gyakran dobókocka és egyéb izgalmas eszközök használatával.

Egy angol nyelvű oldalon, a www.ronitbird.com honlapon keresztül minden olvasó kapcsolatba léphet a szerzővel, és visszajelzést küldhet arról, hogy az ő gyerekei vagy diákjai hogyan fogadták az itt javasolt módszert. Azok, akiknek a nyelvhasználat nem jelent akadályt, a honlapon tanácsokat kaphatnak, a fórumon pedig eszmét cserélhetnek a számolási nehézségekkel kapcsolatos problémáikról és saját tapasztalataikról is. A kötetben található regisztrációs kód segítségével minden játék letölthető a könyv elektronikus mellékletéből is.

A Játékos feladatok a számolási zavar otthoni fejlesztésére bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Másodikos lányom gyógytesnevelésre jár, és rendszeresen végzi az egyéni és az otthonra javasolt gyakorlatokat. Van különbség a kettő között?

Kedves Bori!

Igen, van különbség, a kettő valóban nem teljesen ugyanaz. Az egyéni feladatokat a gyermek a gyógytestnevelés órán végzi, ezek mindig személyre szabottak, és az adott tartásprobléma célzott kezelését szolgálják. Úgyis mondhatnánk, hogy ezek a mozgássorok gyógyítják legintenzívebben a gyermek panaszait, a tünet kezelése szempontjából ezek a leghatékonyabbak. A gyógytestnevelés óra gerincét teszik ki, és nagyjából 4-5 gyakorlatból épülnek fel.

A házi feladatok az otthoni gyakorlást ösztönzik. Rendkívül hasznosak. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a teljes gyógyulás érdekében a kötelező gyógytestnevelés órákon túl is szükséges a folyamatos gyakorlás. Ez egyébként abban is segít, hogy a gyermek megszokja a rendszeres, naponta végzett testmozgást, ami a leggyorsabb útja, hogy panaszainak végérvényesen búcsút intsen. Ezek a mozgássorok hosszabbak, 12-14 gyakorlatból állnak, és az otthoni belemelegítést, illetve a teljes test átmozgatását is lehetővé teszik.

A Mi a különbség az otthon és az iskolában végzett gyógytestnevelés gyakorlatok között? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Péter!

A legtöbb család számára ismerős probléma, hogy a tanév végére a gyermekek elfáradnak. Ez teljesen természetes, hiszen rengeteg energiát követel tőlük az iskolai élet. Természetesen fontos, hogy hagyjanak időt a pihenésre is. Minden gyermek azonban különböző. Sokan tényleg elfelejtik az év közben tanultakat, ha nem foglalkoznak vele a nyáron, nekik mindenképpen érdemes gyakorolniuk.

A többség számára előny, ha a nyári szünet sem marad gyakorlás nélkül. Persze nem a papír-ceruza feladatokra kell gondolni, célszerűbb játékosan foglalkozni az iskolában tanultakkal. Olvassanak esti mesét, írjanak levelet a barátoknak, nagyszülőknek a nyári élményeikről, vásároljanak, majd fizessenek ők a boltban, és ellenőrizzék, hogy jól kaptak-e vissza! Süssenek, főzzenek recept alapján, ők is vállaljanak részt a házi munkából, utazáshoz próbálják meg ők összeszedni a dolgaikat! Beszéljenek arról, hogy hova utaznak, mik a hely jellegzetességei, próbálják meg a térképolvasást! Bízzanak rájuk olyan feladatokat, amiket már el tudnak végezni! Beszélgessenek sokat, társasjátékozzanak!

Talán nem is sejti, mennyi dolgot tanulnak gyermekei ezeken a tevékenységeken keresztül, többet, mint hinné. Magabiztosságra tesznek szert, elősegíti az önállóságukat, erősödik a feladattudatuk, szabálykövetést tanulnak, amelyek mind-mind fontosak az iskolai jó teljesítmény elérésében, továbbá az életben szerzet tapasztalatok segítik az iskolában tanultak beépülését. Remélem sikerül a jövő tanévet kipihenten kezdeni!

Fotó: Cheltenham Sparks

A Tanulás nyári szünetben bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás gyermekemnél megállapították, hogy sajátos nevelési igényű, a mozgásfejlődése elmarad az átlagtól. Szomatopedagógus foglalkozik vele, és sokat járunk játszótérre, játszóházba is, ahol mindig jól kiugrálja magát. Néha eszembe jut, hogy talán túlterheljük a sok fizikai aktivitást igénylő játékkal. Mennyi mozgás lenne ideális számára?

Kedves Gyöngyi!

A sok mozgás remek dolog, a fizikai aktivitás jótékony hatása gyermekek esetében tudományosan is bizonyított tény. Ha a gyermeke izgő-mozgó alkat, engedje, hogy annyit mozogjon, amennyi csak jól esik neki. Elég, ha ügyelnek a pihenés és a mozgás megfelelő egyensúlyára, ha ez rendben van, nem történhet baj.

A rendszeres, megfelelő minőségű és mennyiségű sporttevékenység számos jótékony hatása ismert. Meghosszabbítja az életünket és tartós egészséget garantál, kutatások igazolják, hogy védelmet biztosít számos krónikus betegség kialakulásával szemben, idetartozik az érrendszeri megbetegedés, a magas vérnyomás, a stroke, a cukorbetegség, a kóros elhízás, a csontritkulás, sőt a depresszió is. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a lusta életforma megsokszorozhatja a fent említett kockázati tényezőket, így az ő esetükben különösen fontos odafigyelni a rendszeres mozgásra. Ám, azt tudnia kell, hogy gyermeke számára nem minden mozgásos játék javasolt, a speciális gyakorlatok kiválasztásában a gyermeket fejlesztő szakemberek tudnak segíteni.

A sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodában, és az iskolában elérhető testnevelés órákon és mozgásfejlesztő foglalkozásokon hamar megtapasztalják a rendszeres, szakember által irányított mozgás örömét. Érdemes ellátogatni a nyitott órákra, és a fogadó órákra, ahol betekintést nyerhet a foglalkozások menetébe, sőt tanácsokat és hasznos ötleteket kaphat a gyermekét fejlesztő gyógypedagógustól, óvodapedagógustól, mire érdemes odafigyelni otthon.

A Sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlesztése otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Azt olvastam, hogy a gyerekek számolási képességének fejlődésében a gondolkozás fejlesztése is szerepet játszik. Érdekelne, mit jelent ez pontosan és milyen gyakorlatok segítenek ebben?

Kedves Imre!

A számoláshoz többféle készség is szükséges, amelyek egyébként dinamikus kölcsönhatásban állnak egymással.  A mennyiségi változások egyszerűen és áttekinthetően jelölhetők a számok  segítségével, a logikus szabályok pedig a törvényszerűségeket segítenek megérteni. A kisgyermeknek ezekre a tapasztalatokra van  szüksége a matek tanuláshoz. A következtető gondolkodás a szabályszerűségek felismerésében játszik szerepet, és a közöttük lévő  kapcsolatok azonosítását teszi lehetővé. A logikus  gondolkodás  fejlesztésében különösen nagy szerepe van a tapasztalatnak.

A számolás segítségével a gyermek számára egy új világ tárja fel a kapuit, ahol a dolgok mérhetővé válnak, a számossággal, a magassággal és a hosszúsággal is leírhatóak a bennünket körülvevő tárgyak. A tárgyak azonosságainak és különbözőségeinek felismerése elősegíti a lényeges jegyek megragadását, és azok állandósságának megértését, ez pedig a számfogalom kialakulásának előfeltétele. A gyerekek gondolkodása a szabályjátékokban, társasjátékokban, a  különböző élethelyzetekben egyaránt fejlődik. Az építőkockával való játék során pedig a gyermek spontán tapasztalatokat gyűjt a térbeli  matematika gyakorlati alapjairól. A sorba rendezés műveletének elsajátítását a játékeszközök, kártyák is segítik és természetesen a mesék is.

A A számolási képesség játékos fejlesztése otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Ha egy gyermek ebben az életkorban nem szeret rajzolni, annak több oka is lehet. A legvalószínűbb, hogy valamiért nem élvezi ezt a tevékenységet, talán kudarcot élt át korábban a rajzolással kapcsolatban, vagy csalódott, amiért nem úgy sikerülnek a rajzai, ahogyan szeretné. Mindig tartsák szem előtt, hogy erőltetni nem szabad semmit, ezt sem tanácsos, hiszen pont az ellenkezőjét érik el vele, és a gyermek örökre megutálhatja miatta a rajzolást.

Hasznos lehet szakemberrel konzultálni, hogy lássák miről is van szó. Ez lehet az óvoda pszichológusa, vagy a kerületükben működő Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa. Ha a kislány finommotoros készségei fejlesztésre szorulnak, fejlesztő terápiával komoly eredményeket lehet elérni. Az is lehet, hogy a jól bevált „házi” megoldások ugyancsak gyors eredményt hoznak. A játékos tevékenységek, a vágás, a festés, a gyurmázás, a tésztagyúrás, a gyöngyfűzés stb. nemcsak időtöltés szempontjából hasznosak, hanem fejlesztő hatásaik miatt is figyelmet érdemelnek.

A Miért nem szeret rajzolni? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Ötéves kislányom gyakran a bal kezét használja különböző dolgok elvégzéséhez, de gyakran szokott jobb kézzel is színezni, rajzolni. Mikor derül ki egyértelműen, hogy milyen kezes lesz később? Tudunk neki segíteni abban, hogy megszokja a domináns kéz használatát?

Kedves Johanna!

Ha egy kisgyermek többnyire a bal kezét használja, nagy a valószínűsége, hogy bal kezes lesz. Azonban nem csak a rajzeszközök használatát érdemes nézni. Figyeljék meg azt is, melyik kezével csavar, teker, és melyikkel integet, vág, fog stb. A „kezesség” hátterében az agyféltekék közötti munkamegosztás áll. Balkezesség esetén a jobb agyfélteke, jobb kezesség esetében a bal agyfélteke az irányító. Az agyféltekék dominanciája egyébként nemcsak a „kezességet” befolyásolja, hanem például a lábak dominanciáját is. Az egyik agyfélteke vezető szerepe általában az óvodáskor végére, legkésőbb 7-8 éves korra alakul ki. Nagyon fontos, hogy az iskolakezdésre kialakuljon a domináns kézhasználat, különben nehézségek alakulhatnak ki a tanulás területén.

Érdemes megtámogatni a gyakrabban használt kéz használatát, így például abba adjuk a ceruzát, vagy kínáljuk a gyümölcsöt. Szeretném hangsúlyozni, hogy tilos erőszakkal beavatkozni a folyamatba, rászólni a gyerekre, vagy más módon nyomást gyakorolni rá! Szerencsére ma már mindenki tudja, hogy a balkezesség nem olyan dolog, amit meg kell változtatni. A magyar lakosság 10 %-a balkezes. Sok rendkívül tehetséges embert találunk közöttük, például Leonardo da Vinci is balkezes volt. Az erőszakos átszoktatásnak nemcsak a kezek használata szempontjából van káros hatása, hanem rombolja a személyiséget, és számos más problémát okozhat, például dadogást, és egyéb beszédhibát. Ha úgy érzi tanácsra, segítségre van szüksége a témával kapcsolatban, keressen fel szakembert a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál!

A Hogyan segítsünk gyermekünknek a domináns kéz megerősítésében? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Az intenzív, több érzékszervet is megmozgató gyakorlás valóban felgyorsítja a javulás ütemét. Az Ön által említett számolólap rendkívül korszerű segédeszköz, a használatával mindenképpen gyorsabban lehet haladni a hagyományos matekozáshoz képest.

A gyermek fejlődésének folyamatos követése rendkívül fontos. A gyermekét nem csak akkor kell megvizsgálni, amikor elkezdi a terápiát, hanem javasolt negyed- vagy félévente újra és újra felmérni, mennyit fejlődtek azok a képességek, amelyek miatt kialakult a számolási zavara. Ha a matek okoz problémát, nem csak azt kell vizsgálni, hogy megy neki az összeadás vagy a szorzás, hanem azt is, hogy az említett műveletek elvégzéséhez szükséges vizuális figyelem, az emlékezet, az analizáló és szintetizáló képesség, a téri tájékozódás, a mozgásos, és egyéb funkciók hogyan működnek, és igényelnek-e támogatást.

Arra fel kell készülni, hogy a terápia lassú és több évig is eltarthat, azonban az eredményei már az első időszakban látványosak, ha a gyakorlás intenzív, és a gyermek szívesen végzi. Kezdetben a terápia fárasztó lehet, de ez szerencsére később elmúlik. Az Önök által használt Dyscalculine Program remek választás, arra azonban érdemes odafigyelni, hogy amit lát a gyermek a számolólapokon, az mindig tárgyak formájában is ott legyen előtte, hogy megérinthesse, mozgathassa őket, és téri struktúrákat alkothasson belőlük. Ha nem is lehet pontosan megjósolni, meddig tart majd a terápia, ne feledje, gyermeke kitartó gyakorlással hamar felzárkózik majd a többiekhez!

A A Dyscalculine Program előnyei a számolási zavar fejlesztő terápiájában bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Nagyon jó a kérdés, szerencsére sok hasznos tippet ki lehet próbálni, ami segíthet abban, hogy változzon a kisfia hozzáállása. Ahhoz, hogy a gyermek szépen rajzoljon, többek között jól kell fognia a ceruzát, és rajzolás közben a szemével is ügyesen kell követnie a kéz mozdulatait. Ez nem minden gyermeknek megy könnyedén. A mindennapi tevékenységeink során szerencsére számos lehetőségünk adódik a finommozgások fejlesztésére, használjuk hát ki ezeket az alkalmakat!

Az építő- és összerakható játékok javítják a kézügyességet, csakúgy, mint a gyurmázás, a vágás, a ragasztás, a gyöngyfűzés, vagy a kirakózás. Vagyis minden olyan játék, amihez a gyermeknek apró tárgyakat kell megfognia, forgatnia, esetleg a helyére illesztenie. Mi több a főzés, mint közösen végzett tevékenység szintén hasonló lehetőséget kínál. Tanítsuk meg gyermekünknek a gyúrás, nyújtás, formázás, szaggatás, szeletelés művészetét, arra figyeljünk, hogy a gyermek biztonsága érdekében tompa késsel dolgozzunk. Mindeközben sokat erősödik a kezek izomzata, és a finommozgás, sőt a szem-kéz koordináció is ügyesedik, ez pedig a rajzolás során is nagy segítség. Minél többet gyakoroljuk ezeket a tevékenységeket, annál könnyebb lesz a gyermek számára a helyes ceruzafogás, és az alkotás is.

Nagyon jó, ha a gyakorlásra már óvodáskorban is időt szánunk, így később, az iskolában például az írástanulás is egyszerűbb.

A Hogyan szeretessük meg gyermekünkkel a rajzolást? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Andrea!

Az óvodás gyermekek számára az érzelmi biztonság megteremtése alapvető fontosságú testi-lelki fejlődésük szempontjából. A játék ugyancsak fontos szerepet játszik ebben.

Nemcsak a szobában, hanem a szabadban eltöltött idő is kiváló lehetőséget kínál az önfeledt játékra. A nagy kerti és játszótéri élmények, a hintázás, a biciklizés, a rollerezés, a bújócska, a fára mászás, nem utolsósorban a családi kirándulások a legkedveltebb tevékenységek közé tartoznak. Ezek kifejezetten alkalmasak a mozgás, az egyensúly és a téri tájékozódás fejlesztésére.

Amikor a szobában töltünk hosszabb időt, érdemes elővenni a közkedvelt társasjátékokat is (kirakós, kártya, „Ki nevet a végén?”, malom, memória, Fekete Péter, dominó). Ezek kiválóan fejlesztik a gyermek rész-egész látását, finommozgását, alakfelismerését. Emellett a közös játék során sokat fejlődik a türelme, a szabálytudata, a kommunikációs készsége, a gondolkodása és a problémamegoldó képessége is.

A fiúknak és a lányoknak egyaránt hasznosak az építőjátékok. Építhetnek fakockákból várat, várost vagy bútorokat. Ezáltal fejlődik a gyermek képzelete, finommozgása, kreativitása, szem-kéz koordinációja és kitartása.

Utazás közben is számos játékos lehetőség kínálkozik. Játszhatunk megfigyelős játékokat, utánzós feladatokat, számlálósdit vagy kakukktojás-keresőt. Ezek a játékok a megfigyelőképességet, az emlékezetet és a figyelmet fejlesztik.

A házimunkába való bevonás is sok fejlődési lehetőséget rejt. Az asztalterítés, a sütés-főzés vagy a ruhák szétválogatása és kiteregetése javítja a mozgáskoordinációt, fejleszti az emlékezetet, a megfigyelőképességet, a finommozgást, valamint segíti az azonosságok és különbségek felismerését. Nem utolsósorban pedig növeli a gyermek önbizalmát is.

A közös játék öröme a szülőkkel és a testvérekkel könnyeddé és szinte észrevétlenné teszi a tanulást, miközben számos fontos készség fejlődik természetes módon.

A Ötletes otthoni fejlesztő játékok ovisoknak bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.