Kedves Kitti,

teljesen érthető, hogy szeretné megkönnyíteni kisfia számára a kommunikációt, hiszen a megértettség nagy örömöt ad a gyermeknek. A jó hír az, hogy két éves korban a hangutánzó szavak aktív használata és a szavak elejének mondogatása egy teljesen természetes beszéd- és nyelvfejlődési szakasz.

Ebben az életkorban a fő cél a beszédkedv fenntartása és a szókincs bővítése. A szavak végének megjelenése az idegrendszer, a hallási figyelem és a beszédszervek finommozgásának érésével fokozatosan alakul ki.

A legfontosabb, hogy sokat beszéljen gyermekével, kérdezzen tőle, amivel érzékelteti, hogy választ is vár. Nevezzen meg minél több dolgot, amit látnak és hallanak, például az utcán, a gyerekszobában, étkezés közben, vagy fürdésnél. Meséljen neki könyvből, nevezzék meg a képen látott dolgokat is!

Mindenképpen érdemes a mintaadásra helyeznie a hangsúlyt! Ne javítsa ki direktben a gyermeket, hanem reagáljon lelkesen a közölt tartalomra, majd adjon utána helyes nyelvi mintát neki. Ha például egy autóra azt mondja “Au!”, ne mondja neki, hogy “Nem au, hanem autó”. Ehelyett mondhatja, hogy “Igen, látom, az egy autó! Milyen gyors autó!”. Ezzel sikerélménye lesz a fiának, hiszen megértette az üzenetét, de közben az agya rögzíti a szó teljes, helyes alakját is.

Érdemes szem előtt tartani a tempó lassítását is! A kisgyermekek idegrendszere ugyanis még nem tudja olyan gyorsan feldolgozni a hallott hangsorokat, mint a felnőtteké. Ezért beszéljen hozzá a szokásosnál egy picit lassabban, tagoltabban és dallamosabban. Ha természetes módon, de egy picit nyomatékosabban ejti a szavak végét a saját beszédében, azzal is felhívja rájuk a gyermek figyelmét, segíti őt abban, hogy jobban érzékelje, kihallja a szóvégeket.

A beszédritmus érzékeltetésével is rengeteget tesz ebben az időszakban a gyermeke beszédfejlődéséért. A ritmus és a dallam ugyanis szinte észrevétlenül segíti a szavak teljes terjedelmének kiejtését. A mondókázás, az ölbéli játékok és az éneklés a legjobb természetes játékok ehhez. Ha játék közben a szótagokra tapsolnak vagy dobbantanak egyet, az vizuálisan és mozgásosan is megmutatja a gyermeknek, hogy a szó hosszabb, és több részből áll.

Azt mindenképpen érdemes tudni, hogy a beszédre való rákényszerítés szorongást szülhet, ami a beszédkedvet elveszi. Nem érdemes ezért utánmondásra kérni a gyermeket! Kétévesen a kiejtés még nem akaratlagos folyamat. A sikerélményt az adja, ha megértésre talál amit mond. Ilyenkor a gyermek számára a kommunikáció öröm, nem pedig teljesítménykényszer. Fontos, hogy Ön, amikor csak tudja, megértse amit gyermeke már mond, akkor is, ha csak a szó elejét ejti. Ezzel további kommunikációra biztatja őt, ami rendkívül fontos ebben az életkorban!

Ne aggódjon, a szavak végei szép lassan meg fognak jelenni gyermeke beszédében! Szakemberhez akkor érdemes fordulnia, ha kisfia 2,5 éves elmúlt és a szókincse nem kezd el dinamikusan bővülni, nem mond ötven felismerhető szót vagy szókezdeményt, nem próbálkozik rövid mondatok alkotásával, vagy a beszéde a szűk család számára is teljesen érthetetlen marad. Az még nem elvárás 2,5 éves gyermektől sem, hogy a mondatok nyelvtanilag helyesek legyenek. Amennyiben elmaradást sejt fiánál a beszéd- és nyelvi fejlődés területén, bátran keresse fel a pedagógiai szakszolgálat területileg illetékes tagintézményét, ahol logopédusaink segítenek Önnek vizsgálatot követően tanácsadás vagy terápia keretében.

A Hogyan segítsem kétéves fiamnál a szóvégek megjelenését? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.