Kedves Dalma!

Bizony előfordul, hogy a náthás állapot nem akar múlni. Nagyon jó, hogy próbál megoldást keresni gyermeke nehézségére, ugyanis a tartós nátha több negatív következménnyel is járhat. Az orrlégzés mindenképpen támogatandó. Amennyiben a náthás állapot hosszan fennmarad, mindenképpen javasolt fül-orr-gégész szakorvos felkeresése.

A fül-orr-gégészeti vizsgálat nem kellemetlen, a gyermeknek sem kell tartania tőle. A szakorvos az orrjáratok, fül, torok és mandulák állapotát vizsgálja. Bármelyik területen eltérést talál, kezelést vagy további vizsgálatot javasolhat. Felmerülhet allergia gyanúja a megduzzadt nyálkahártya okán, a fül gyulladása, amely akár fájdalom nélkül is jelen lehet. A mandulák mérete és állapota is oka lehet a tartósan fennálló náthás állapotnak.

Javaslom, hogy amennyiben a nátha 3-4 hétnél tovább is eltart, mindenképpen keressen fel fül-orr-gégész szakembert. A hallás épsége nagyon fontos a beszéd- és nyelvi fejlődés szempontjából is. Az orrhang náthán kívül álló okok miatt is fennállhat, ebben logopédus szakembereink nyújthatnak segítséget.

Az orvosi vizsgálat során bizonyára iránymutatást kapnak a további teendők tekintetében. Remélem hamarosan megoldást is találnak a régóta fennálló kellemetlen állapotra.

A Mit tegyek véget nem érő nátha esetén? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Gergő!

Szeretném megnyugtatni, hogy a tanulmányi teljesítményben tapasztalható visszaesés önmagában nem utal feltétlenül komoly problémára. Az iskolaváltás – különösen serdülőkorban – minden gyermek számára nagy kihívás, és gyakran időbe telik, amíg alkalmazkodni tudnak az új környezethez, elvárásokhoz és tanítási stílushoz.

A kilencedik évfolyam sok szempontból nehéz időszak: új tantárgyak, eltérő tanári elvárások és megnövekedett önállósági igény jelennek meg. Mindez fokozott terhet ró a tanulókra, különösen akkor, ha eddig egy kiegyensúlyozottabb, kiszámíthatóbb iskolai környezethez voltak szokva. A tanulási nehézségek – például a lassabb olvasási tempó – ilyen körülmények között látványosabban jelentkezhetnek.

Bár a diszlexia tünetei jellemzően már az alsó tagozatban megjelennek, előfordulhat, hogy egy-egy enyhébb forma csak a követelmények szintjének emelkedésével válik igazán szembetűnővé. Fontos azonban tudni, hogy önmagában a lassú olvasás még nem jelent diszlexiát. Ha azonban az olvasás tényleges nehézséget jelent, érdemes logopédiai vizsgálatot kérni, ahol pontosabb képet kaphatnak arról, mi állhat a háttérben.

Ezzel párhuzamosan fontos megvizsgálni a tanulási szokásokat is. Nem ritka, hogy az általános iskolai évek alatt a gyermek még nem kényszerül rá tudatos tanulási stratégiák kialakítására, különösen, ha addig az elvárások könnyebben teljesíthetők voltak. A középiskolai követelmények viszont már komplexebb tanulási módszereket igényelnek, és ha ezek hiányoznak, az teljesítménycsökkenésben is megnyilvánulhat.

Ezért javaslom, hogy a logopédiai kivizsgálat mellett keressenek fel tanulásmódszertani szakembert is, aki segíthet hatékony tanulási technikák elsajátításában.

Bízom abban, hogy hamarosan sikerül megtalálni azt a támogatást, amellyel gyermeke újra megerősödhet a tanulásban, és pozitív élményként élheti meg az iskolai mindennapokat!

Szakszolgálatunk munkatársai örömmel állnak rendelkezésükre, ha további kérdéseik lennének vagy segítségre van szükségük.

A Miből ismerhetjük fel a diszlexiát? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ilka!

Nagyon jó, hogy a nehézségek ellenére is próbálja fiát rávenni az otthoni gyakorlásra, illetve hogy időt hagynak rá a mindennapokban.

Érdemes tudni, hogy a gyermekek különböző okokból járnak logopédiára, sokszor különböző típusú terápiás foglalkozáson vesznek részt. Az is előfordul, hogy akár ugyanarra az órára többen járnak, hiszen a problémájuk hasonló, habár az oka különböző lehet. Éppen ezért gyakori, hogy a gyermekek más-más feladatot végeznek, egyiknél-másiknál különböző terület fejlesztésén van a hangsúly, és természetesen az is előfordulhat, hogy egyikük kap házi feladatot, míg a másik gyermek nem.

Az persze nem jó, ha gyermekben frusztráció alakul ki az otthoni gyakorlás miatt. Érdemes megkeresni a gyermekkel foglalkozó logopédus szakembert és elmondani neki tapasztalatát, hiszen akkor lesz igazán hatékony a terápia, ha közösen tudnak dolgozni. Beszéljenek a gyermekről, hátha ki tudnak találni egy közös jutalmazási rendszert, ami segít gördülékennyé tenni az otthoni gyakorlást, ha pedig lehetséges, csökkenthetik a házi feladatok hosszát. Próbálják meg közösen átbeszélni, hogy mi lenne fiánál igazán célra vezető, hogy a terápia a lehető legsikeresebben haladjon.

A Nehézkes otthoni gyakorlás bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.