Másodikos kislányomnak nehezen megy az olvasás, ezért logopédushoz jár. Mostanában többször mesélte, hogy számítógépeztek a fejlesztő foglalkozáson. Ő nagyon örül ennek, én kevésbé. Biztos, hogy ez jó?

Kedves István!

Örömmel olvasom, hogy kislányuk szívesen mesél róla, ami az iskolában történik vele. Ez nagyon fontos, hiszen ilyenkor szerezhetnek tudomást azokról a dolgokról, ami az ő kis világában történik. A gyermek bizalmát azzal nyerhetik el, ha figyelemmel, és türelemmel hallgatják őt és komolyan veszik, bármit mond. Szem előtt tartva persze, hogy amit a gyermek mesél, az a verzió, ahogyan ő élte meg az adott helyzetet, ezért előfordulhat, hogy egy-egy részlet kimarad, és nem teljesen a valósággal egyező módon meséli el, ami történt. Ha meglepő dologról mesél a gyermek, érdemes óvatosan utánakérdezni, hogy pontosan milyen szituációban, hogyan történt az a bizonyos számunkra meglepő dolog.

A logopédiai terápiák során szerencsére egyre gyakrabban fordul elő, hogy a terapeuta számítógépet is használ. Ez a gyerekek motivációját jelentős mértékben növeli, jól átgondolt feladatokkal szinte észrevétlenül lehet fejleszteni egy-egy területet, akár az olvasást is. Ha nyugtalanítónak találják a számítógép használatát, próbálják meg gyermeküktől megtudni, pontosan mit csinál a gépnél, és az óra melyik részében használja azt. Ezekből mind-mind információt szerezhetnek arról, hogy valóban fejlesztési céllal használják-e a számítógépet vagy sem. Amennyiben továbbra is kétségeink vannak, kérdezzék meg a logopédust, miért használják a logopédia foglalkozások alkalmával a számítógépet. Egyre több fejlesztő hatású számítógépes játékot is bevetnek a kollégák, amelyek kiválóan alkalmazhatóak logopédiai problémák javítására.

A Számítógép használat a logopédiai foglalkozáson bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Öt éves kisfiamnál a logopédiai szűrés alkalmával rekedtséget állapítottak meg. Diszfónia terápiát javasolt a logopédus. Mi ez a kezelés pontosan?

Kedves Édua!

Nagyon jó hír, hogy az óvodában a szűrés alkalmával ilyen hamar észrevették a rekedtséget. Az idejében megkezdett kezelésnek kiemelt jelentősége van. A rekedtséget diszfóniának hívunk idegen szóval. Erre utal a terápia elnevezése is.

Ilyen kicsi gyermekeknél a terápia játékos formában történik. A gyermek és a logopédus terapeuta azon dolgoznak, hogy kialakítsák azt a hangot, ami a gyerkőc számára kényelmes és megfelelő helyen, erőlködés nélkül tud képezni. Beállítják az egyéni hangmagasságot, sok lazító gyakorlatot végeznek, és a helyes légzést is megtanulja a gyermek, ami a beszéd alapja. A terápia során sokat játszanak a hangjukkal, hogy a kialakított, megfelelő helyen képzett és megfelelő légzéssel kísért hang automatikussá váljon. Dolgoznak továbbá azon is, hogy minél nagyobb hangterjedelemben tudja a gyermek a rekedtségtől mentes hangokat ejteni, így teljes mértékben megszűnjön a rekedtsége. A kicsik élvezni szokták ezeket a foglalkozásokat, és persze az otthon végzett játékos gyakorlatokat is imádják.

A Mit csinálnak diszfónia terápián? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Iskolás kislányomnál felfigyeltem arra, hogy dadogva beszél, ez mostanában sajnos súlyosabb lett. Szeretném, ha megfelelő kezelést kapna. Rengetegféle terápiás lehetőségről olvastam, és érdekelne, hogy melyik a leghatékonyabb a dadogás gyógyítására?

Kedves Nóra!

Valóban rengeteget szakmai és saját élményű beszámolót lehet olvasni arról, hogy a dadogást milyen módon lehet a leghatékonyabban kezelni. Erre a kérdésre azonban nem is olyan egyszerű választ adni.

A dadogás oka egyénenként változik, szó lehet akár szervi, akár pszichés érintettségről is, sőt a kettő együttesen is jelentkezhet. A dadogás hátterében álló ok vagy okok sokszor nehezen felderíthetőek, nem beszélve arról, hogy egyéni különbségek is jellemezhetik a dadogó gyerekeket. Megnyugtató ugyanakkor, hogy sokféle terápiás megközelítése létezik a dadogás gyógyítására, hiszen így nagyobb biztonsággal lehet megtalálni a legmegfelelőbb gyógymódot a gyermek számára.

Általában azok a terápiák a leghatékonyabbak, amelyekben logopédus és pszichológus szakember is részt vesz. Egyre általánosabb az is, hogy szülőcsoportok keretében a szülőket vagy akár az egész családot is bevonják a gyermek terápiájába. Az hogy egyéni, vagy inkább csoportos foglalkozás javasolt a gyermek számára, mindig egyénfüggő. Ez a terápiás módszer megválasztására is érvényes. A dadogó gyermek személyisége, életkora és a családi környezete mind-mind olyan tényező, amit fontos mérlegelni a terápia megválasztásakor. Ebben szakember tud megfelelő eligazítást nyújtani.

A Dadogás javítása különböző terápiás megközelítéssel bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kislányom most kezdte az óvodát, de még nem beszél, csak mutogat, és hangutánzó szavakat használ. Az óvó nénik, és én is kezdünk emiatt aggódni. Szerencsére, amit neki mondanak, mindent megért és reagál is rá. Ilyen esetben mi a teendő?

Kedves Lázár!

Köszönöm a kérdését, az Ön által említett esetben valóban érdemes szakemberhez fordulni. Ha a lányok két és fél, a fiúk három éves korukra sem kezdenek el beszélni, ez mindenképpen indokolt. Különösen igaz ez akkor, ha az óvodai beszoktatást követően sem indul meg a gyermek beszéde.

Az, hogy a beszéd milyen életkorban indul meg nagy egyéni különbségeket mutat, és sok tényezőn múlik. Vannak olyan esetek, amikor valóban csak arról van szó, hogy később indul meg a beszéd, ilyenkor idősebb korban nem maradnak tünetek emiatt. Számos eset ismert azonban, amikor a gyermek másképpen sajátítja el a beszédet, amikor az megindul. Ilyenkor a későbbiekben gyakran maradnak tünetek, amik zavaróak és az iskolai teljesítményt is negatívan befolyásolják. Érdemes tehát szakemberhez fordulni, hogy mielőbb segítséget kapjon a gyermek, hogy a későbbi kudarcait megelőzhessék.

Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a kislánya mindent ért! Ez nagyon jó, hiszen van kapcsolata a környezetével, így valószínűleg kevésbé frusztrálja a helyzet, hogy még nem beszél.

Elsősorban logopédus felkeresését javaslom. A szakemberek ilyenkor hallásvizsgálatot szoktak kérni és logopédiai vizsgálatot is végeznek, amely feltárja a fejlesztésre szoruló területeket. Készüljenek rá, hogy a vizsgálat a gyermek életkorából adódóan több alkalmat is igénybe vehet, erre azért van szükség, hogy ne legyen túl fárasztó a gyermek számára. A logopédus a vizsgálatok végén tanácsadás keretében nyújt segítséget, a szükségleteknek megfelelően terápiás megsegítést ajánl egyéni, illetve kiscsoportos formában.

A Mit tegyünk, ha három évesen sem beszél gyermekünk? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Az oviban a középsős kislányom is részt vesz az idei logopédiai szűrésen. A szülői értekezleten elmagyarázták, hogy a helyes kiejtést és a beszéd több területét is vizsgálják ilyenkor. Ha kiderül, hogy a gyermekemnek terápiára van szüksége, hová fordulhatok segítségért?

Kedves Imola!

A középső csoportosokat, különösen az ötödik életévüket betöltött óvodás gyermekeket a logopédusok mindig megvizsgálják, akkor is, ha egyébként ezt semmi nem indokolja. Ilyenkor több mindent is megfigyelnek, hogy pontosan kiderüljön, milyen területen van szükség terápiás segítségre, amennyiben ez indokolttá válik. Leggyakrabban a helyes kiejtés területén igénylik a legtöbb fejlesztést a kicsik, de természetesen sok más területen is előfordulhatnak kisebb-nagyobb elmaradások. Ilyen például a hang rekedtsége, vagy amikor a nagymozgások, és a finommozgások kialakulása késik, esetleg a beszédértésben vagy bizonyos részképességekben mutatkozik lemaradás. Minél korábban kerül sor a szűrésre, annál nagyobb az esély arra, hogy időben fedezik fel a problémákat. Ilyenkor még sokkal hatékonyabban lehet kezelni ezeket, és legtöbbször iskolás korra már rendeződnek is az elcsípett vadhajtások.

Valóban érdemes alaposan körbejárni a terápiás lehetőségeket, amennyiben a szűrés alapján ez indokolttá válik. Budapesten a gyermekek ellátása kerületenként szerveződik. Az óvodák és az iskolák többségébe a hét bizonyos napjain kijár logopédus, aki kiscsoportos foglalkozások keretében helyben foglalkozik a gyermekekkel. Vannak azonban olyan terápiák is, melyeket nem ezekben az intézményekben, hanem egy arra alkalmasabb helyen tartanak. Erről az óvodában szűrést végző logopédus tud részletes felvilágosítást adni. A személyre szabott tanácshoz a szakembernek ismernie kell a helyi adottságokat is, hiszen a gyermek nehézségei, a terápia típusa, a szakember ellátottság, a terápiában résztvevő gyerekek létszáma, és a helyi feltételek mind meghatározóak a döntés szempontjából.

A Mi történik az ovisokkal a logopédiai szűrést követően? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Öt éves kisfiam szeptemberben kezdett logopédiára járni. Nagyon szereti, de a nyelvgyakorlatok közben mindig arra panaszkodik, hogy hányingere van. Nem szeretném, ha emiatt megutálná a gyakorlást. Mit lehet tenni ilyenkor?

Kedves Krisztina!

Gyorsabb a gyógyulás, ha a gyermek szívesen vesz részt a terápiás foglalkozáson, ezért valóban jó lenne, ha ez így is maradna! A gyerekeknél olykor én is tapasztalom, hogy ha terápia közben a nyelv intenzívebb mozgatására kerül sor, vagy ha valamilyen eszköz a szájukba kerül, öklendezni kezdenek. Hasonló oka van, amikor néhány gyermek a tabletta formájú orvosságokat is megtagadja. Ilyenkor mindenképpen érdemes konzultálni a logopédussal, hogy tudjon arról, hogy a gyermek érzékeny ezekre a dolgokra. A közös ötletelés mindig nagyon hasznos szokott lenni! Az is lehet, hogy a szakember már felfedezte a jelenséget, és pálca helyett ropit vagy más rágcsálni valót használ a gyakorlatok során. Kérje a tanácsát!

A Kellemetlenség nyelvgyakorlatok végzése közben bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Első osztályos gyermekemnél nyelvlökéses nyelést állapított meg a fogorvos, és logopédushoz irányított bennünket. Sosem hallottam még hasonló problémáról. Mit kell erről tudni?

Kedves Anna!

A nyelvlökéses nyelés a nyelés egy szabálytalan formája, amelynek több típusa is ismert. Kialakulásában szerepet játszhatnak öröklött adottságok, táplálkozási szokások, a hosszan fennmaradó ujjszopás, a nyelv vagy a mandulák mérete, illetve bizonyos esetekben allergiás problémák is. A nyelv helytelen nyugalmi helyzete és mozgása miatt a fogakat folyamatos nyomás éri, ami idővel fogazati eltérésekhez vezethet. Emellett gyakran a beszédhangok képzésére is hatással van, ezért nem ritka, hogy logopédiai ellátásra is szükség van.

A nyelvlökéses nyelés gyanúját fogorvos, fogszabályozó szakorvos vagy logopédus is felismerheti. A pontos diagnózis érdekében a szakember megfigyeli az arcizmok, az ajkak és a nyelv működését nyugalmi helyzetben, nyelés és beszéd közben is. Emellett a beszédhangok képzését is megvizsgálja, hiszen a helytelen nyelvmozgás gyakran artikulációs problémákkal is együtt jár.

Szeretném megnyugtatni, hogy a nyelvlökéses nyelés jól kezelhető. A logopédiai terápia és – szükség esetén – a fogszabályozó kezelés egymást kiegészítve nagyon jó eredményeket hozhatnak. A siker egyik legfontosabb feltétele a rendszeres gyakorlás, ezért érdemes gyermekét biztatni, hogy megértse a feladatok jelentőségét, és kitartóan végezze az otthoni gyakorlatokat is. A közös gyakorlás sokat segíthet abban, hogy a terápia eredményesebb és a gyermek számára motiválóbb legyen.

A A nyelvlökéses nyelésről bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Viola!

Sok kisgyermeket érint hasonló probléma, ezért nincs ok az aggodalomra. Hároméves korban még előfordulhatnak beszédhanghibák, ugyanakkor érdemes figyelni arra, hogy a gyermek beszéde összességében mennyire érthető a környezete számára.

Amennyiben a gyermek több hangot nem ejt megfelelően, hangokat cserél fel vagy hagy ki, illetve a beszéde a családtagokon kívül mások számára is nehezen érthető, érdemes logopédiai vizsgálatot kérni. A logopédus nemcsak az egyes hangok ejtését figyeli meg, hanem a beszéd egészét is vizsgálja.

Fontos kideríteni, hogy a pöszeségen kívül áll-e más tényező a háttérben. Előfordulhat például, hogy a nyelvi fejlődés üteme lassabb, a szókincs vagy a mondatalkotás fejlesztést igényel, esetleg a beszéd hangzása tér el a megszokottól. Bizonyos esetekben fül-orr-gégészeti vagy egyéb szervi okok is szerepet játszhatnak a nehéz érthetőség kialakulásában.

A vizsgálat eredménye alapján a logopédus személyre szabott fejlesztési tervet készít. Óvodáskorban a beszédhanghibák és a beszédfejlődési nehézségek többsége megfelelő terápiával eredményesen kezelhető.

A sikeres fejlődéshez nagyban hozzájárul a szülő és a logopédus együttműködése. A rendszeres otthoni gyakorlás, a sok beszélgetés, meseolvasás és közös játék mind segíthetik a gyermek beszédének fejlődését.

A Óvodásoknál mindig a nem megfelelő artikuláció okozza a beszéd nehéz érthetőségét? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kislányom jövőre kezdi az iskolát. Logopédushoz jár, ahol a hangképzés javításával foglalkoznak. Sokszor kell értelmetlen szavakat ismételnie, amikor otthon együtt gyakorlunk. Miért jó ez?

Kedves Réka!

A hangképzés javítása sokféle gyakorlattal lehetséges. Az értelmetlen hangsorok ismétlése rendkívül hasznos, még ha elsőre nem is gondolnánk. Mielőtt alaposabban áttekintetnénk a gyakorlat lényegét, ejtsünk néhány szót a terápia egyéb eszközeiről.

A logopédusok rendszerint tükör előtt gyakorolnak a gyerekekkel, hogy a gyermek lássa és tudatosítsa, hogyan hozza létre helyesen a tisztán ejtett hangokat. A logopédustól látott szájmozgás szolgál mintául számára. A terápia többek között a nyelv, az ajkak és a szájpad összehangolt mozgását ügyesíti, erre szolgálnak például a szívást és a fújást utánzó gyakorlatok.

Az értelmetlen hangsorok ismétlése azért hasznos gyakorlat, mert a tanult, kialakított hang spontán beszédbe épülését, az automatizálódást segíti. Szintén ezt a célt szolgálja, amikor az újonnan kialakított hangot szavakban, majd összetett szavakban, mondatokban, rövid szövegekben, és versekben sűrűn ismételgetik a gyerekek. Eleinte csak a szó elején vagy végén sikerül helyesen ejteniük, majd később irányított helyzetben már jól használják az adott hangot és végül a hétköznapi beszédbe is tartósan beépül.

Az artikuláció javításakor egy szabályt érdemes szem előtt tartani: ”Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni!”

A Értelmetlen hangsorok ismétlése is hasznos, ha az artikuláció javításán dolgozunk bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Sok elsős kislánynak és kisfiúnak nehéz szépen rajzolni a betűket, ami az ujjak és a kéz mozgásának ügyesedésével kezd változni. Érdemes tudni, hogy a gyermekek fejlődése során először a nagymozgások, később a finommozgások érése követi egymást, ennek során az iskoláskor előtt ugrásszerű változásokat tapasztalunk a kézmozgás, vagy akár a szájmozgás fejlődésében is.

Ilyenkor kiemelt figyelmet érdemel a rajz- és íráskészség fejlődése. A grafomotoros fejlesztés egyébként kiemelten a kézmozgások összehangolását célozza.

Tapasztalni fogja, hogy a fejlesztés hatására a megfelelő gyorsaságú, erősségű és pontosságú kézmozgás egyre természetesebb lesz a gyermeknél. Az ujjak összehangolt mozgása és a megfelelő ceruzafogás is változik, ami egyébként a rajzoláshoz és az íráshoz is elengedhetetlen. A vonalvezetés rugalmassá, folyamatossá válik, a vonalkapcsolások és a formaábrázolás is pontosabb lesz. A türelem kincset ér, a sok gyakorlás és dicséret meghozza a gyümölcsét!

A Hogyan javítható a görcsös ceruzafogás és mi a szépírás titka? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Elsős kisfiam a rendszeres otthoni gyakorlás ellenére sem tud olvashatóan írni, és gyakran vét helyesírási hibákat. Lehetséges, hogy fejlesztő terápiára van szüksége?

Kedves Vera!

Az írástanulás sok kisiskolás számára okoz nehézséget, és egyáltalán nem feltétlenül jelent a későbbiekben hátrányt, gondoljunk csak például a híres krimiíróra, Agatha Christie-re, akinek saját bevallása szerint mindig is gyenge pontja volt a betűvetés.

A problémával azonban foglalkozni kell! Azok a gyerekek, akik nem tudják a helyesírási szabályokat automatikusan alkalmazni, és nem tudnak olvashatóan írni, nagy valószínűséggel írási nehézséggel, zavarral küzdenek, amit idegen szóval diszgráfiának is nevezünk.

Ilyen esetben a gyermeknek nehézséget okoz, hogy az íráshoz szükséges mozgásban hibák nélkül teljesítsen, például elvéti a mozdulatot, vagy a betű méretét és helyét, könnyebben eltéveszti, mikor kell nagybetűt írni, illetve hogyan kell a hosszú hangot írásban jelölni. Vagyis nem jól alkalmazza azokat a szabályokat, amelyek olvashatóvá és követhetővé teszik az írását.

Diszgráfia esetében az íráshoz szükséges részképességek fejlesztése válik szükségessé. Ilyenkor a fejlesztőpedagógus megtanítja például a gyermeknek, hogyan hozza létre az olvasható íráshoz szükséges mozdulatsort, és megtanítja a gyermeket az írásbeli nyelvhasználat szabályaira is. A szülők a közös otthoni gyakorlással még hatékonyabbá tehetik a fejlesztővel folytatott munkát. Elsősorban a kézmozgás ügyesítése és a diktálás segít a legtöbbet. Érdemes fejlesztőpedagógus véleményét kérni, hogy kiderüljön, pontosan mire van szüksége gyermekének!

A Amikor a rendszeres otthoni gyakorlás sem segít a helyesírás javításában bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Első osztályos gyerekemnél nyelvlökéses nyelést állapított meg az fogorvos, és logopédushoz irányított bennünket. Miért kell gyermekemnek beszédfejlesztésre járnia emiatt?

Kedves Evelin!

Első hallásra valóban meglepően hangzik, hogy egy fogászati probléma kapcsán a beszédfejlesztés is szóba kerül. Nincs ebben semmi szokatlan, hiszen a fogak egészsége a hangképzésre is befolyással lehet, ami fordítva is igaz.

A nyelvlökéses nyelés kifejezést a szabálytalan nyelésre használjuk, több fajtája is ismert. Hátterében öröklött okok állhatnak, ilyenek például a táplálkozási szokások, az ujjszopásból, vagy a nyelv és a mandulák méretéből adódó sajátosságok, illetve az allergia. A nyelv helytelen mozgása miatt a fogsort folyamatos, intenzív nyomás éri, melynek hatására a fogak elmozdulnak. A fejlesztés célja a nyelv megfelelő helyzetbe szoktatása, ami nyugalmi helyzetben és nyeléskor is kitart. Ha nem kezelik a nyelvlökéses nyelést, fogrendellenességek alakulnak ki, illetve gyakori bizonyos beszédhangok helytelen képzése is.

A fejlesztés megkezdését nagy mértékben befolyásolja a fennálló fogrendellenesség mértéke, a szabálytalan nyelési forma gyakorisága, vagy az ujjszopás. Orvosi probléma – nagyméretű mandulák, allergia – fennállása esetén szintén javasolt elsőként ezeket kezelni. Mivel a logopédiai foglalkozások során az új szokások kialakítása és a szabályos nyelés megtanulása igen nagy akaraterőt, motivációt és kitartást kíván a gyermektől, a terápia megkezdésének javasolt ideje személyenként eltérő lehet.

Fotó: Tobias Mikkelsen

A Mi az a nyelvlökéses nyelés? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.