Kedves Ilka!

Nagyon jó, hogy a nehézségek ellenére is próbálja fiát rávenni az otthoni gyakorlásra, illetve hogy időt hagynak rá a mindennapokban.

Érdemes tudni, hogy a gyermekek különböző okokból járnak logopédiára, sokszor különböző típusú terápiás foglalkozáson vesznek részt. Az is előfordul, hogy akár ugyanarra az órára többen járnak, hiszen a problémájuk hasonló, habár az oka különböző lehet. Éppen ezért gyakori, hogy a gyermekek más-más feladatot végeznek, egyiknél-másiknál különböző terület fejlesztésén van a hangsúly, és természetesen az is előfordulhat, hogy egyikük kap házi feladatot, míg a másik gyermek nem.

Az persze nem jó, ha gyermekben frusztráció alakul ki az otthoni gyakorlás miatt. Érdemes megkeresni a gyermekkel foglalkozó logopédus szakembert és elmondani neki tapasztalatát, hiszen akkor lesz igazán hatékony a terápia, ha közösen tudnak dolgozni. Beszéljenek a gyermekről, hátha ki tudnak találni egy közös jutalmazási rendszert, ami segít gördülékennyé tenni az otthoni gyakorlást, ha pedig lehetséges, csökkenthetik a házi feladatok hosszát. Próbálják meg közösen átbeszélni, hogy mi lenne fiánál igazán célra vezető, hogy a terápia a lehető legsikeresebben haladjon.

A Nehézkes otthoni gyakorlás bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Édua!

Többeknél nehézséget jelent a közös gyakorlás kivitelezése, a szülők otthonról történő munkavégzése érthetően nehezítő körülmény.

Minden gyermek különböző hozzáállással, motiváltsággal áll a munkához, tanuláshoz, és a logopédiához is. Az egyéni eltérések, nehézségek, a mögöttük álló okok, és azok súlyossága sem egyforma, továbbá a gyakorolni valók is igen különbözőek lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy a kisebbeknél – óvodás és kisiskolás gyermekeknél – a szülő segítő jelenléte a tanulás során elengedhetetlen, hiszen a gyerekek még nem boldogulnak olyan jól a virtuális világban, nehezen dolgoznak önállóan. Persze részfeladatokban nagyon fontos, hogy az önálló munkavégzés felé tereljék őket.

Nehezen elképzelhető, hogy fia teljesen egyedül tud logopédiát gyakorolni. Javaslom, hogy beszéljen fia logopédusával, esetleg a terápiás anyag tervezésénél érdemes jobban szem előtt tartani az önálló munkavégzést, de teljesen önálló gyakorlás nem valószínű, hogy elvárható. Az olvasási zavar nagyon összetett lehet, hátterében több tényező is állhat. A tanulás során komoly hátrányt jelent, hiszen az olvasás a felsőbb osztályokban alapelvárásként jelenik meg. Érdemes ezért kellő figyelemmel, támogatással hozzáállni a gyermekhez, és a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy a fejlesztés olvasási zavar esetén is hatékony legyen. Ez persze sokszor megköveteli a szülő aktív jelenlétét.

Mindenképpen javaslom, hogy a logopédiai gyakorlásokat közösen illesszék be a heti tanulnivalók közé, és próbáljon meg fia mellett lenni, amikor éppen ezzel foglalkozik. A támogató jelenléte, és az Ön által nyújtott segítség kiemelkedő jelentőségű a gyermek előrehaladása szempontjából ebben a szokatlan helyzetben.

A Önálló gyakorlás olvasási nehézség mellett bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Lányom első osztályos. Logopédiából is kapnak gyakorolni valót az itthoni tanulás mellett. Most néhány hang kialakításán dolgoznak, sok nyelvgyakorlatot kap. Néha úgy érzem, ha velem csinálja, nem olyan hatékony a gyakorlás. Nem tudom, hogy nyúljak az arcához, nyelvéhez, mivel tudnám pontosítani a gyakorlatokat.

Kedves Éva!

Nagyon jó, hogy a logopédia gyakorlást is beiktatják a mindennapjaikba!

Ahogy Ön is említi, az artikulációs terápia részét képezik az ajak- és nyelvgyakorlatok is. Ez általában megelőzi, illetve párhuzamosan halad a hangkialakítással, és a kialakított hang rögzítésével, persze az egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

Szülőként valóban nehéz lehet felügyelni a gyakorlást. Hiszen nem könnyű eldönteni, hogy mi az, amit a gyermek már tudhatna, mit képes pontosítani az adott mozdulaton, mi az, amihez csupán egy kis bátorítás szükséges, meddig lehet őt javításokkal nyúzni, hogy ne elutasításba torkoljon a gyakorlás? Nehéz kérdések ezek, és kikerülhetetlen kihívások. Mégis azt gondolom lehetséges mindezekre játékosan tekinteni.

Érdemes tanuló időt hagyni ennek az új típusú közös munkának is. Mindenképpen célszerű kikérnie lánya logopédusának részletes véleményét. Kérje meg, tartson bemutatót, adjon részletes leírást a kivitelezendő gyakorlatok mikéntjéről! Tekintsen az első két-három alkalomra tanulásként, elsősorban azért, hogy megfigyelje, lánya hol tart, melyik feladat könnyebb, melyik nehezebb, mi az, amit szeret, és mi az, amit inkább kihagyna. Figyelje meg, hogy segítség nélkül hogyan mennek neki a mozdulatok, esetleg van-e különbség a gyakorlat ismétlésekor, mi változott az első és a harmadik alkalom között.

Mindezek a megfigyelések segítenek hatékonyabbá tenni a gyakorlást az elkövetkezendő időszakban, kitapasztalhatják, mit érdemes játékosabbra venni, mivel tudnak majd gyorsabban haladni, melyek azok a gyakorlatok, amelyekre érdemes több időt szánni, vagy amihez több ösztönzésre lesz szükség. Ha például a kanálnyelv többszöri ismétlésével javul a teljesítmény, szebb lesz a kanálnyelv, érdemes többször is megismételni, de ha romlik, akkor az valószínűleg a fáradtság jele, jó, ha továbblépnek és később térnek vissza rá. Hasznos lehet továbbá az is, ha az erősítést esetleg eszközök segítségével végzik – ropi, zizi, levesgyöngy, spatula, kiskanál stb. – ugyanis ezek fizikai tulajdonságaiknál fogva sokszor segítik az egyes mozdulatok pontosabb kivitelezését.

Javaslom, hogy merjen kérdezni a szakembertől! A gyakorlás során a lányával való türelmes, elfogadó kapcsolat segít megbirkózni a nehézségekkel, érdemes kitartóan javítani az egyes mozdulatokat, amíg elfogadja őket

A Ajak- és nyelvgyakorlatok mikéntje otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Nagycsoportos kisfiamat nehéz rávenni a karantén alatt, hogy gyakoroljon velem logopédiát. Tudna esetleg segíteni, hogyan legyen hatékonyabb a gyakorlásunk, lehetőleg ellenkezés és folyamatos nyafogás nélkül?

Kedves Tamara!

Örömmel olvasom, hogy a logopédiai munkát komolyan veszi óvodás kisfiánál, és keresi a hatékony lehetőséget a gyakorlásra. A karantén valóban új helyzet elé állítja a gyerekeket, szülőket és pedagógusokat egyaránt. Többen is küzdenek az Ön által említett problémával, a gyakorlásra időt találni, és a gyermeket motiválttá tenni nagy kihívás.

Elsősorban érdemes a fiával átbeszélniük, miért lényeges a gyakorlás, milyen előnye származik belőle. Persze ez lehet, hogy kevés lesz, mégis érdemes tisztázni vele a gyakorlás fontosságát. Ezen túl, ha szükséges, ki lehet alakítani egy pontozó rendszert. Így az elvégzett gyakorlatokért vagy alkalmakért mosolygós arcocskát, vagy pipát szerez, és ha ötöt vagy tízet összegyűjtött, akkor valamilyen jutalmat kap – ez lehet közös játék, mesélés, valamilyen közös tevékenység, pl. szerelés, főzés, sütés.

Az is lehet, hogy a logopédussal megbeszélik, hogy ő jutalmazza a gyermeket valamilyen formában, például színezővel. Segítség lehet esetleg az is, ha a foglalkozás közben a gyakorlatok közé mozgásos feladatokat is beiktatnak. Az artikulációs gyakorlatok után lehet például guggolásokat csinálni. Érdemes ötleteket kérni a logopédustól, hogy az egyes gyakorlatokat mivel, milyen eszközzel lehet játékosabbá tenni. Lehet, hogy csak néhány ropira van szükség és máris motiváltabb a gyermek. Esetleg az is célravezető lehet, ha a foglalkozás anyagát több részre bontva veszik át, ám ebben az esetben érdemes konzultálni a logopédussal, hogy a foglalkozást milyen szempontok mentén bontsák fel.

Remélem, hamar sikerül játékossá tenni ezeket a gyakorló alkalmakat, hogy fia mielőbb fejlődni tudjon az otthoni gyakorlással is!

A Logopédia gyakorlás óvodásokkal otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Gimnazista lányom színésznek készül. Vannak hanghibái, a légzéstechnikája is fejlesztésre szorul, de nem szeretne logopédushoz járni. Nagyon elszánt, hogy ő egyedül, könyvből fogja helyrehozni a hibáit. Lehetséges ez?

Kedves Sámuel!

Minden bizonnyal nagyon céltudatos, eltökélt lánya van. Minden elismerésem, hogy kamasz létére ilyen bátran ugrik bele az ismeretlenbe és igyekszik mindent megtenni önerőből, hogy színésznek tanulhasson.

A kérdése valóban elgondolkodtató, hiszen a hanghibák javítása logopédus feladata, és a beszédtechnika javításával – aminek része a megfelelő légzéstechnika elsajátítása is – elsősorban logopédusok foglalkoznak. Napjainkban persze egyre több cikk, kiadvány jelenik meg, amelyek abban erősítik meg az olvasót, hogy önerőből, szakember segítsége nélkül is lehetséges ezeket a dolgokat megfelelően elsajátítani. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy vannak olyanok, akiknek ez sikerülhet és sikerül is. Ők rendszerint nagyon-nagyon elszántak, jó megfigyelő készséggel rendelkeznek, amit magukon is eredményesen tudnak alkalmazni, és hosszú időn át, kitartóan foglalkoznak a dologgal. Általában persze azok járnak sikerrel egyedül, akiknél nincs nagy probléma, inkább csak apróbb finomításokra van szükség. Például az artikulációjuk tiszta, a hangképzésük megfelelő, csakúgy mint a beszédritmusuk, és a gyakorlás során csupán a légzéstechnikájukkal kell foglalkozniuk, vagy a levegőkapacitás növelésén kell csak dolgozniuk.

Aki színésznek készül és a hangjával, beszédével szeretné megkeresni a kenyerét, annak nagyon oda kell figyelnie a hangképzésre, nem csupán a felvételi előtt, hanem később is folyamatosan ápolnia kell azt. Egy kamasz gyermek estében is azt javaslom, hogy forduljanak szakemberhez. Mindezt persze úgy érdemes tenni, hogy a közben lányát végig támogatja és biztatja a munkára, hiszen óriási dolog, hogy ilyen elszántsággal áll neki az önfejlesztésnek. Viszont érdemes felhívni a figyelmét arra, hogy egy szakember teljesebb képet lát, akár megbeszélés tárgyát képezheti az is, hogy milyen gyakorisággal találkoznak, és mennyi az otthoni munka. Mindenképpen javaslom, hogy legalább egy felmérés, és konzultáció erejéig találkozzanak logopédussal, hogy lánya és Ön is tisztában legyen vele, hogy mire vállalkozik.

Fotó: Dick Vos

A Lehetséges beszédtechnika tanulás önállóan serdülőkorban? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás kisfiam nagyon szereti a logopédia foglalkozásokat, hetente kétszer jár órára. Mindig kap házi feladatot is, a füzetébe ragasztva hozza haza a lapokat. Sokszor csak színeznie kell. Ez elegendő a fejlődéséhez? Nem értem, hogyan fog ettől szebben beszélni?

Kedves Zengő!

Alapos munkáról árulkodik, hogy logopédiából házi feladatot is kap a gyermek, és lelkiismeretességre vall, hogy otthon is foglalkoznak a gyakorlatokkal! A logopédiai terápia sikeressége gyakran rövidebb idő alatt megmutatkozik azoknál a gyermekeknél, akikkel rendszeresen gyakorolnak otthon.

A logopédiai foglalkozások akkor a leghatékonyabbak, ha a gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez jól illeszkedik az, amit elvárnak tőle. Ilyenkor a kicsik is együttműködőbbek, motiválhatóbbak, összességében gördülékenyebben halad a munka velük. Vannak gyerekek, akik mozogni szeretnek, mások a színezős feladatokat szeretik jobban, megint mások az építős játékokkal motiválhatóak. A logopédusok rendszerint felismerik ezeket a kedvelt tevékenységeket, és ha tehetik, ezek köré építve végzik a fejlesztést. Természetesen vannak kötöttebb részei is a foglalkozásnak – pl. a tükör előtti gyakorlás – de vannak olyan feladatok is, amelyek játéktevékenységbe ágyazottan is jól végezhetőek.

Ha tehát játékos feladatot visz haza a gyermek, örüljön neki, ez igen jó hír, hiszen a játékon keresztül a legkönnyebb és a legvonzóbb a tanulás. Előfordulhat, hogy néhány lapon „csak” a színezés a lényeg, de lehet a finommotorika fejlesztését is fontosnak gondolja a szakember, vagy akár az is lehet, hogy az a lap éppen csak motivációs célból került a füzetbe. Javaslom, hogy továbbra is vegyék elő kisfiával a logopédia füzetet, „dolgozzanak” belőle, készítsék el a feladatokat. A gyermek feladattudata is fejlődik ezáltal, megtanulja, hogy kötelezettségei is vannak, ezeknek köszönhetően a logopédiai problémája is hamarabb javul majd. Amennyiben pedig továbbra is úgy gondolja, hogy a beragasztott lapok nem szolgálják gyermeke fejlődését, bátran keresse fel a logopédust és beszélje meg vele kétségeit.

A Logopédiából is lehet színezés a házi feladat bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Öt éves kislányom szeptemberben kezdett logopédiára járni. Nem tudja a „r” hangot helyesen ejteni, de a logopédus szerint az „sz-z-c” hangokkal is baj van.  Egyelőre csak az utóbbiak gyakorlásához kapott a lányom feladatlapot. A „r” hangot mikor fogják tanulni?

Kedves Máté!

Az óvodás gyermekek kötelező logopédiai szűrése öt éves korban esedékes. Ilyenkor a logopédus többféle rövid feladat segítségével térképezi fel, hogy melyik gyermeknek van szüksége segítségre. Akinél valamilyen eltérést lát, részletesebben is megvizsgálja, így derülhetett fény arra, hogy a lányának a „r” és „sz-z-c” hangok ejtése miatt szüksége van logopédiai megsegítésre. Az, hogy a lánya logopédiai foglalkozásra jár nagyon jó, hiszen így nagyobb eséllyel rendeződik a beszéde, mire iskolába megy.

A logopédusok nemcsak azokkal a hangokkal foglalkoznak, amelyeket nem ejtenek a gyermekek, hanem azokkal is, amiket máshogyan képeznek beszéd közben. Az, hogy a lánya minden hangot helyesen tudjon ejteni, köztük az „r” hangot is, nagyon fontos. Azonban a hangok helyes képzésének megtanulása szintén elvárás, hiszen később az iskolai évek alatt szüksége lesz rá a gyermeknek. A betűk tanulása a kiejtés megbeszélésével, és a hangok osztályozásával együtt történik, ezért gyermeke számára is követhetőbb a tananyag, ha ezeket az alapokat jól ismeri. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy napjainkban nagyon nagy hangsúly van a kommunikáción, a beszédstíluson, és a szép beszéden, ha a gyermek ezekben jeleskedik, előnyt jelent számára a későbbiek során.

Az pedig, hogy nem látja az otthoni gyakorolni valók között a „r” hangot, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az órán nem foglalkoznak vele. A logopédiai munka összetettségéből fakadóan azonban ez időt vehet igénybe, ugyanis az adott hanghoz szükséges nyelv- és ajakizmok erősítése, továbbá a tanulandó hangra való odafigyelés kialakítása megelőzik a hang ejtését. Sőt, sok esetben az is előfordul, hogy a gyermek az adott hangot logopédia órán már jól használja, de otthon, illetve máshol még nem. Megeshet az is, hogy először csak önmagában tudja ejteni az adott hangot, szavakban, más hangokhoz kapcsoltan még nem. Ez tanulási folyamat eredményeként alakul ki.

Aggodalomra tehát semmi ok, a nem tisztán ejtett hangokat is előbb-utóbb javítják majd, és előbb-utóbb a „r” hang ejtését is minden bizonnyal meg fogja tanulni. Amennyiben továbbra is kérdése van, keresse meg gyermeke logopédusát, beszéljék meg, hogy miért azokat a gyakorlólapokat kapja, melyekkel Ön is találkozik!

A Miért nem azt a hangot kell itthon gyakorolnunk, amit nem ejt a gyermekem? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kislányom jövőre kezdi az iskolát. Logopédushoz jár, ahol a hangképzés javításával foglalkoznak. Sokszor kell értelmetlen szavakat ismételnie, amikor otthon együtt gyakorlunk. Miért jó ez?

Kedves Réka!

A hangképzés javítása sokféle gyakorlattal lehetséges. Az értelmetlen hangsorok ismétlése rendkívül hasznos, még ha elsőre nem is gondolnánk. Mielőtt alaposabban áttekintetnénk a gyakorlat lényegét, ejtsünk néhány szót a terápia egyéb eszközeiről.

A logopédusok rendszerint tükör előtt gyakorolnak a gyerekekkel, hogy a gyermek lássa és tudatosítsa, hogyan hozza létre helyesen a tisztán ejtett hangokat. A logopédustól látott szájmozgás szolgál mintául számára. A terápia többek között a nyelv, az ajkak és a szájpad összehangolt mozgását ügyesíti, erre szolgálnak például a szívást és a fújást utánzó gyakorlatok.

Az értelmetlen hangsorok ismétlése azért hasznos gyakorlat, mert a tanult, kialakított hang spontán beszédbe épülését, az automatizálódást segíti. Szintén ezt a célt szolgálja, amikor az újonnan kialakított hangot szavakban, majd összetett szavakban, mondatokban, rövid szövegekben, és versekben sűrűn ismételgetik a gyerekek. Eleinte csak a szó elején vagy végén sikerül helyesen ejteniük, majd később irányított helyzetben már jól használják az adott hangot és végül a hétköznapi beszédbe is tartósan beépül.

Az artikuláció javításakor egy szabályt érdemes szem előtt tartani: ”Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni!”

A Értelmetlen hangsorok ismétlése is hasznos, ha az artikuláció javításán dolgozunk bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Elsős kisfiam a rendszeres otthoni gyakorlás ellenére sem tud olvashatóan írni, és gyakran vét helyesírási hibákat. Lehetséges, hogy fejlesztő terápiára van szüksége?

Kedves Vera!

Az írástanulás sok kisiskolás számára okoz nehézséget, és egyáltalán nem feltétlenül jelent a későbbiekben hátrányt, gondoljunk csak például a híres krimiíróra, Agatha Christie-re, akinek saját bevallása szerint mindig is gyenge pontja volt a betűvetés.

A problémával azonban foglalkozni kell! Azok a gyerekek, akik nem tudják a helyesírási szabályokat automatikusan alkalmazni, és nem tudnak olvashatóan írni, nagy valószínűséggel írási nehézséggel, zavarral küzdenek, amit idegen szóval diszgráfiának is nevezünk.

Ilyen esetben a gyermeknek nehézséget okoz, hogy az íráshoz szükséges mozgásban hibák nélkül teljesítsen, például elvéti a mozdulatot, vagy a betű méretét és helyét, könnyebben eltéveszti, mikor kell nagybetűt írni, illetve hogyan kell a hosszú hangot írásban jelölni. Vagyis nem jól alkalmazza azokat a szabályokat, amelyek olvashatóvá és követhetővé teszik az írását.

Diszgráfia esetében az íráshoz szükséges részképességek fejlesztése válik szükségessé. Ilyenkor a fejlesztőpedagógus megtanítja például a gyermeknek, hogyan hozza létre az olvasható íráshoz szükséges mozdulatsort, és megtanítja a gyermeket az írásbeli nyelvhasználat szabályaira is. A szülők a közös otthoni gyakorlással még hatékonyabbá tehetik a fejlesztővel folytatott munkát. Elsősorban a kézmozgás ügyesítése és a diktálás segít a legtöbbet. Érdemes fejlesztőpedagógus véleményét kérni, hogy kiderüljön, pontosan mire van szüksége gyermekének!

A Amikor a rendszeres otthoni gyakorlás sem segít a helyesírás javításában bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A gyerekem logopédushoz jár, ahol a hangok javításával foglalkoznak. Mindig hoz haza gyakorolni valót, de ehhez sokszor nincs kedve, vagy nem úgy megy, mint a logopédusnál. Mit tegyek?

Kedves Szabrina!

 Az otthoni gyakorlás kincset ér a gyermek számára. Gyakran előfordul, hogy amire a logopédiai teremben, a logopédus jelenlétében képes a gyermek, azt még egy ideig más környezetben nem tudja megismételni. Ehhez további tanulási folyamatra van szüksége.

Bátorítsuk, bíztassuk őt, tegyük játékossá az ismétlést! Ha mégis azt látjuk, hogy nincs kedve a gyakorláshoz, kérdezzük meg gyermekünket, hogy érzi, hogy boldogul a feladatokkal? Már az is nagy előrelépés, ha a gyermek felismeri, hogy az otthoni környezetben nem ugyanúgy sikerülnek a gyakorlatok, mint a logopédiai foglalkozáson. Ha ez gyakran ismétlődik, kérjük a logopédus véleményét is.

A logopédus és a szülő együttműködése szolgálja legjobban a gyermek érdekeit. A fejlesztéssel kapcsolatos hasonló elvárások, az elért eredmények, és az esetlegesen fennálló nehézségek megbeszélése rendkívül fontos. Erre a szülői értekezleten, a fogadóórán, tanácsadás keretében, esetleg nyílt órán érdemes sort keríteni.

A képet készítette: Matt Batchelor

A Akkor is érdemes logopédiát gyakorolni, ha nem megy? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.