A Mindennapi logopédiai emlékeztető a nyáron bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Felvették a gyermekemet óvodába. Mivel segítsem lányomat, hogy szeptemberig elkezdjen beszélni?

Kedves Villő!

Nagyon fontos, hogy szeretné támogatni kislánya beszédfejlődését – ez valóban kulcsfontosságú az óvodás kor előtti időszakban. A legtöbb gyermek 2 éves korára már legalább 50 szót használ, és elkezd két szóból álló egyszerű mondatokat alkotni. Ahogy közelednek az óvodás évek, a szókincs és a mondatalkotás egyre látványosabban fejlődik.

Szerencsére a beszédfejlődés sokféleképp támogatható a mindennapokban, otthoni keretek között is! Beszéljen úgy gyermekével, hogy közben láthatja az Ön száját! Nevezzen meg mindent, amit látnak és hallanak (játékok, közlekedés tárgyai, játszótéri eszközök, konyhai felszerelés, ételek, italok, lakás tartozékai, cselekvések)! Utánozzák együtt a hangokat, például állatok vagy járművek hangját – ez játékos és nagyon hatékony! Nézegessenek közösen képeskönyveket, meséljen minél többet, beszélgessenek a képekről! Mondókázzon gyermekével, melyhez honlapunkon is talál ötleteket: fejleszto.fpsz.hu. A Beszédfejlesztő gyakorlatok között sok jó ötlet fellelhető. Újra és újra kezdeményezzen beszélgetést, kérdezzen gyermekétől! A képernyő előtt töltött időt próbálja meg minimalizálni. Mindezzel elősegíti gyermeke beszéd- és nyelvi fejlődését.

A gyermekek beszédfejlődése egyéni ütemű, de ha úgy érzi, kislánya elmarad a kortársaitól, érdemes logopédus véleményét kérni. Ő az, aki pontosan meg tudja állapítani, szükséges-e valamilyen segítség.

Szakszolgálatunk logopédusai minden évben szűrik az óvodába lépő 3 éves gyermekeket egy szülői kérdőív segítségével. Ennek célja, hogy idejében felismerjük, ha valakinél nyelvi késés gyanúja merül fel, és minél előbb elindulhasson a fejlesztés.

Amennyiben a szakember szükségesnek látja, értesíteni fogják Önt, és javaslatot tesznek a további lépésekre, legyen az vizsgálat vagy fejlesztés. Tanácsadás keretében is segítséget nyújt. Így egyénre szabott tájékoztatást kaphat gyermeke nyelvi fejlettségéről.

A szeptemberi óvodakezdésig még sok értékes időt tölthetnek együtt. Játsszanak, beszélgessenek, meséljenek – minden közös pillanat hozzájárul kislánya fejlődéséhez!

Az óvodakezdés után a logopédus fel fogja venni Önnel a kapcsolatot, és kérni fogja a kérdőív kitöltését. Ezután, ha szükséges, egyéni megbeszélést is kezdeményezhet.

Bízom benne, hogy kislánya zökkenőmentesen fogja venni az óvodai beszokást, és örömteli lesz számára ez az új időszak!

A Mit tehetek édesanyaként a beszédfejlődésért? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Így, hogy melegebb az idő, egyre nehezebben veszem rá a fiamat az itthon maradásra, gyakorlásra. Ez a logopédiára is igaz. Mit tegyek, hogy leüljön gyakorolni?

Kedves Orsolya!

Ahogy tanév haladásával teljesen érthető, hogy a gyerekek egyre fáradtabbak. A jó idő beköszöntével természetes vágyuk, hogy minél több időt töltsenek a szabadban friss levegőn. Ez nem csupán örömet okoz számukra, hanem kifejezetten hasznos is: a friss levegőn való mozgás segíti a figyelem megújulását, és megkönnyíti a délutáni feladatokkal, gyakorlással való foglalkozást. Érdemes ezért naponta beiktatni egy kis „levegőzős holtidőt”, ami segíthet abban, hogy gyermeke könnyebben vegye a délutáni tanulási akadályokat is.

A logopédiai gyakorlás sem kell, hogy mindig asztalhoz kötött, füzetes feladat legyen. Az elmúlt hónapok során bizonyára már kialakult egyfajta rutin, és tapasztalhatták, hogy a beszédfejlesztés szóbeli, játékos formában is hatékonyan működik. A logopédiai foglalkozásokat követően érdemes megnézni, mit írt vagy ragasztott be gyermeke a gyakorlófüzetbe. Ezek a gyakorlatok otthon is folytathatók, sokszor akár szóban is, játékos módon. Különösen, ha artikuláció javítása a cél, fontos, hogy a logopédus által kialakított hangok minél inkább beépüljenek a spontán beszédbe – ebben pedig a játékos gyakorlás nagy segítséget jelenthet.

Természetesen előfordulhat, hogy a logopédus írásos gyakorlófeladatot is ad. Ilyen esetben ezt érdemes a délutáni szabadtéri játék utánra időzíteni, amikor gyermeke már kimozogta magát, és könnyebben tud koncentrálni. A lényeg minden esetben a játékos hozzáállás, amely nemcsak megkönnyíti a közös munkát, hanem segít abban is, hogy gyermeke örömmel gyakorolja a megtanultakat.

A nyár közeledtével fontos, hogy a logopédiai gyakorlás ne tűnjön kényszernek – inkább váljon a mindennapok természetes részévé, közös játékká, beszélgetéssé, élménnyé. Így gyermeke beszéde folyamatosan fejlődhet, még akkor is, ha közben élvezi a jó időt és a szünidő szabadságát.

A Logopédia gyakorlás a szabad levegőn? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Zoltán!

A kamaszkor nem könnyű időszak, nagy dolog, hogy ebben a korban is motivált a fia a gyakorlásra, mindez komoly befektetett energiákról árulkodik. Az jó hír, hogy fia nehézsége az olvasás és írás területén nem olyan súlyos, de ettől függetlenül kisebb-nagyobb nehézségeket okozhat apró elmaradás is. A követelmények nehezednek, egyre gyakoribb, hogy komoly segítségre szorulnak ezek a fiatalok. Milyen jó, hogy fia megkapja ehhez otthonról a segítséget!

A tanulási eredmény persze sok tényező függvénye, az olvasás és írás területéhez kapcsolódva jellemzően öt nagyobb fejlesztendő terület egymásra hatásának és együttes gyakorlásának eredményeként a tanulási teljesítmény javítható. A gyakorlás során többféle terület egyidejű „fejlesztése” is javasolt. Nehézség esetén érdemes a vizuális észlelés fejlesztése érdekében feladatokat végezni, a nyelvtani anyag feldolgozására hangsúlyt fektetni, az értő olvasást támogatni, a nyelvi kreativitást játékosan segíteni, és a szókincs bővítését szem előtt tartani.  A gyakorlás során a feladatok nehézségi fokának megválasztása fontos, hiszen az a jó, ha tanul belőle a gyermek, nem mindent tud, de mégis kellő sikerélményhez jut, így legközelebb is lesz kedve neki fogni a munkának.

Remélem, hogy a közös gyakorlások nem csak a tanulás szempontjából lesznek hasznosak, hanem a közösen töltött idő is fontossá válik. Mindenképpen javaslom, hogy kérdés esetén bátran keressen fel akár tanácsadás keretében logopédust, aki a konkrét helyzetet ismerve részletesebb javaslatokat tud adni.

 Fotó: Kayla Sawyer

A Otthoni segítség az olvasásban, írásban terápia után bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Emese!

Megnyugtató, hogy már óvodás korban felfedezték, hogy kislányának fejlesztésre van szüksége a finommotorika területén. Ennek a területnek a fejlesztése szerencsés esetben már jóval az iskolakezdés előtt elkezdődik, hogy később a ceruzafogással, rajzolással, írással ne legyen gond.

A gyurmázás valóban hasznos a finommotorika fejlesztésére, és jó eszköz az otthoni kézerősítéshez is. Gyurmázás közben erősödnek a csukló, a kéz, a tenyér, az ujjak izmai, és segíti többek között a szem-kéz koordináció kialakulását is. Nagy előnye, hogy a legtöbb gyerek nagyon szeret vele játszani. Szerencsére a gyurmával rengeteg lehetőségünk van különböző játékokra. Már az is fejlesztő hatású, ha a gyermek „csak” gyúrja a gyurmát. Persze sok más játékot is lehet játszani vele: különböző tárgyakat formázni, golyókat gyúrni, kígyót sodorni, lapon lévő rajz vonalait gyurmából lemásolni, apró tárgyakat gyurmába csomagolni. Mindezeket lehet számoláshoz kötni, versenyhelyzetben csinálni, úgy, ahogy az a gyermek számára a legélvezetesebb.

Ha lelkes a kislánya, és van idejük gyakorolni, érdemes esetleg a gyurmán kívül más eszközöket is játékként használni a finommotorium fejlesztése céljából. Az apró bogyók, babok, gombok pakolgatása, játék szalaggal, befőttesgumival, csipesszel mind-mind hozzájárulnak a finommotorika fejlesztéséhez, érdemes ezekkel az eszközökkel is kísérletezni. Remek dolog, hogy fejlesztő hatású, mégis közös tevékenység keretében játékosan foglalkoznak az elmaradt terület fejlesztésével. Remélem jó szórakozást jelent majd az egész családnak!

A Finommotorika fejlesztés gyurmázással otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kisfiam télen volt öt éves, az óvodai szűrésén artikulációs hibák miatt logopédiai foglalkozást javasoltak neki szeptembertől. Mit tudnék tenni, hogy a beszéde addig is javuljon, míg elkezdődik a terápia?

Kedves Ferenc!

Figyelemreméltó, hogy fia beszédének javítása érdekében a nyarat sem szeretné tétlenül tölteni. Szeretném megnyugtatni, hogy nem feltétlenül probléma, ha most nincs kijelölt feladat, amit közösen végezniük kellene.

Az artikulációs hibák nagyon sok gyermek beszédére jellemzőek, a logopédusok ezért minden évben az öt éves óvodások körében szűrővizsgálatot végeznek. Ezzel nem csupán az artikulációs hibákat, hanem egyéb nyelvi fejlettségi szintet és részképességet is megnéznek, szükség esetén terápiás megsegítést javasolnak. A szűrést azért ebben az életkorban végzik, mert ilyenkor már sok hang magától, spontán módon beépül a beszédbe, a gyermek jól használja azokat, és a hiányzó hangok javítására pedig meg még van idő az iskolakezdésig. Az artikulációs hibák száma, jellege, az artikulációban részt vevő izmok állapota mind meghatározza a foglalkozások menetét, a fejlesztés fókuszát, és a terápia idejét is.

Valószínűleg azért nem javasolt otthoni gyakorlást a logopédus, mert fiának nincs olyan sok hanghibája, ezért nincs ok aggodalomra. Az artikuláció javítása érdekében a nyáron nem kell külön gyakorolni, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a gyermek tanulását segítik a helyes minták. Érdemes ezért otthon jól érthetően, tisztán, tagoltan, megfelelő hangsúllyal beszélni, a dajkanyelvi szavakat elkerülni. A hanghibák otthoni javítása semmiképpen nem javasolt, mert sokszor nagyobb munka kijavítani egy hibásan megtanult hangot, mint kialakítani a gyermeknél egy addig nem használtat. A gyermek életkorának megfelelő mondókák, énekek együtt mondása, a ritmusukkal való játék, a meseolvasás mind-mind elősegíthetik a fejlődést, érdemes ezért ilyeneket is játszani.

A Artikulációs hibák javítása mielőtt a logopédiai foglalkozások elkezdődnek bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Hat éves kislányom nagyon érdeklődik a betűk iránt. Még óvodába jár, jövőre kezdi az iskolát. Szereti lemásolni, amit mi írunk neki. Emiatt viszont nem tanulja meg a betűket. Mi az a módszer vagy feladat, ami segítene?

Kedves Zita!

Nagyon jó, mindenképpen támogatásra érdemes, hogy kislányát ennyire érdeklik a betűk. Valóban, óvodáskorban ezt még nem várjuk el a gyermekektől. Sokaknak még az első osztályban is nehéz az írástanulás, a betűk kicsiben írása, vonalközbe helyezése. A kézfej csontjai sem teljesen kialakultak még ebben az életkorban, ezért a nagycsoportosoknak sem kell papírra dolgozniuk, ha mégis betűtanításba kezd velük az ember.

A betűtanítás sok lépcsős folyamat, a formákkal való ismerkedés, azok rajzolása nagyban és kicsiben, a síkbeli tájékozódás gyakorlása, valamint a grafomotoros készség fejlesztése megelőzi azt. Ha csemetéje érdeklődik a betűk iránt, természetes, hogy igyekszik támogatni őt benne.

Érdemes olyan játékokat játszani, amik a hangtudatosságát erősítik, hiszen írásnál a betűelemeket hangoknak felelteti meg a gyermek. Játsszanak olyat például, hogy Ön hangonként mond egy szót, és kislányának ki kell találnia, hogy mire gondolt – pl. b-a-b-a, g-i-t-á-r. Később fordítva is lehet játszani, Ön mond egy szót, és a kislánya mondja el hangokra bontva. Mikor ez is jól megy már, egy-egy hangot ki lehet emelni, és megnézni, hogy néz ki a hozzá tartozó betű.

Érdemes először nagy méretben, mozgással kísérten ismerkedni a betűvel. Lejárni a földön, ujjal megrajzolni a homokba, nagy csomagolópapírra rajzolni, majd sokszor átrajzolni. Érdemes megformázni is a betűt fonalból, vagy gyurmából, esetleg papírra ragasztani, többször áttapogatni, és csak mikor ezek már jól mennek, akkor javasolt az írás átmásolását gyakorolni.

Arra mindenképpen érdemes figyelni, hogy a gyermeknek inkább játék legyen a betűkkel való ismerkedés, nehogy kedvét szegje, ha valami nem megy. Nem cél, hogy az összes betűt ismerje és „írni” tudja. Javaslom, hogy inkább próbáljon úgy segíteni kislányának, hogy arra válaszol, azt mutatja meg játékos formában, amit éppen kérdez.

A Jó ötlet az írástanulás óvodáskorban? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Hallottam, hogy a szókincs bővítésével is elő lehet segíteni, hogy a gyerekek minél hamarabb szépen kezdjenek el beszélni. Hogyan tanítsak a három éves kislányomnak új szavakat? Mekkora szókincs elegendő ebben a korban?

Kedves Gizi!

Valóban igaz, hogy ahhoz, hogy a beszéd meginduljon, és a gyermekek mondatokat alkossanak, szükséges, hogy legyen egy alapszókincsük, amit a mondatalkotáshoz használnak. A szavak tanításához a mindennapok rengeteg lehetőséget nyújtanak, érdemes kihasználni ezeket! A kislányuknál a szótanítást játékosan kezdjék! Ne azt várják tőle, hogy mindig megismételje, amit mondanak neki, arra sem kell külön felhívni a figyelmét, ha éppen szavakat szeretnének tanítani neki! Csupán annyi a teendőjük, hogy amit lát és hall a gyermek, azt nevezzék meg! Ezt a legtöbbször mondatba foglalva érdemes megtenni, pl.: „Milyen szépen fütyül a madár a faágon!”. Ám lehetséges, hogy ez még kevés neki ahhoz, hogy megtanulja, mi az a madár. Így érdemes a fentebb említett mondat után rámutatni és megnevezni, hogy mire gondolunk pontosan, amikor azt mondjuk, „madár”. A kisebb egységeket a gyerekek sokszor könnyebben meg tudják jegyezni. Lehetőleg kerüljék, hogy mindent csak szavakkal mondjanak a gyermeknek, hiszen akkor lassabban fogja szükségét érezni annak, hogy mondatokat alkosson. Ha a gyermek sokáig nem ismétli, nem használja a szavakat, Önök sem lehetnek biztosak abban, hogy érti a jelentésüket, ezért érdemes azzal ellenőrizni, hogy rákérdeznek: „Hol van a madár?”.

Milyen helyzetekben, honnan vegyenek ötletet ahhoz, hogy milyen szavakat tanítsanak a gyermeküknek? Eleinte, kisebb gyermekeknél azoknak a szavaknak a tanítására törekedjenek, amelyeket minden nap használ, amelyekkel minden nap kapcsolatba kerül. A tárgyak, cselekvések megnevezéséhez a közlekedés során, a bevásárlások alkalmával, az étkezéseknél, a meseolvasásnál, képnézegetésnél rengeteg lehetőségünk nyílik, éljenek vele! Ha játékos formában mutatják meg ezeket a dolgokat a gyermeknek, ne erőltessék, hogy ő is mondja, megnevezze ezeket, akkor nem terhelik túl. Ha elfárad, azt úgyis jelezni fogja.  Ha a korosztályhoz képest egyértelműen elmaradás mutatkozik ezen a területen, érdemes minden nap 1,5-2 órát intenzíven a szótanításra fordítani. Lehetőleg ne egyben, hanem több részletben a nap folyamán, így nem érzik majd tehernek.

A Szótanítás mikéntje kicsiknek bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Három éves kisfiam most lett óvodás. Sokat mesél az új élményeiről, aminek nagyon örülünk, de azt vettük észre, hogy ilyenkor gyakran kapkod és dadogva ismételget egy-egy mondatot. Mi lehet ennek az oka és mit tegyünk, hogy elmúljon? Aggódunk, hogy esetleg később is megmarad a dadogása.

Kedves Tamás!

Sok szülő tapasztal hasonlót, és megnyugtató hír, hogy számos dolgot tehetünk gyermekünk beszédének fejlődéséért, ha ismerjük a megfelelő praktikákat!

Először is fontos tisztában lenni azzal, hogy a három éves gyermekek körében ezt az akadozó beszédet még nem dadogásnak hívjuk. Az Önök által is tapasztalt „nem folyamatos beszéd” teljesen normális jelenség. Könnyű összetéveszteni a kettőt, „a nem folyamatos beszéd” kissé hasonló a dadogáshoz, mégis különbözik tőle, mivel általában nem görcsösséget vagy feszességet érzünk a beszédközi megakadásoknál, inkább csak szóismétléseket tapasztalunk. Két-három éves korban a gyermekeknek korlátozottak az anyanyelvi ismeretei, gyakran keresgélik a megfelelő szavakat, miközben alig várják, hogy meséljenek az élményeikről. Legtöbbször az Önök által is tapasztalt szó-, illetve szókapcsolat ismétlések szerencsére maguktól megszűnnek.

Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szülői hozzáállás sokat számít, ami a későbbi dadogás kialakulásában döntő lehet. Lehetőleg ne hívják fel a gyermek figyelmét erre a jelenségre, ne javítsák ki a beszédét, és ne parodizálják a stílusát! A türelem most a legnagyobb segítség, hallgassák őt végig, és hagyják, hogy befejezze a mondandóját akkor is, ha az kicsit hosszabb időt vesz igénybe!

Fontos tudni, hogy a valódi dadogás mindig izomfeszültséggel párosul, és általában négy éves kor körül alakul ki. Ha dadogásra gyanakszanak, mindenképpen érdemes logopédus és pszichológus szakemberhez fordulni, akik a közösen vezetett teljes körű, személyre szabott terápia kialakításában hatékony segítséget tudnak nyújtani.

A Dadogás két-három éveseknél bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Negyedik osztályos lányomnál diszlexiát állapítottak meg tavaly, azóta rendszeresen jár fejlesztésre és otthon is sokat gyakorolunk. Több helyen olvastam, hogy a nagyobb betűközökkel írt szövegeket könnyebben tudják olvasni az olvasási zavarral küzdő gyerekek, sőt ez fejleszti az olvasási készségüket is. Ez tényleg igaz?

Kedves Ibolya!

A közös otthoni gyakorlás mindig rengeteget segít abban, hogy az olvasási zavarral küzdő gyermek kedvet érezzen a feladatok elvégzéséhez, és kitartó maradjon. Csak így tovább! A tananyag elsajátításának nehézsége sok kudarcélmény forrása, a gyerekek könnyen feladják a gyötrelmes kísérleteket, hogy haladjanak a tananyaggal.

Fontos tudni, hogy a diszlexiának rengeteg típusa van, és a mögötte húzódó okok is sokfélék lehetnek. Ezért nehéz általános tanácsot adni, mi az, ami a legnagyobb segítség a diszlexiás gyerekek számára. Nem is lehet. Ha például a vizuális észlelés gyengesége áll a lánya olvasási nehézségének hátterében, a nagyobb betűközök valóban segítségére lesznek olvasáskor. Ez azonban nem általános érvényű, és nem mindenkinél igaz.

Napjainkban számos kutatás foglalkozik ezzel a témakörrel. A tudomány és a képalkotó eljárások fejlődésével az agy pontosabb feltérképezése is lehetségessé válik a tudósok számára. Ezekre alapozva számtalan új digitális eszköz fejlesztésére is sor kerül, így számos lehetőség nyílik arra, hogy azok, akik olvasási nehézséggel küzdenek, megtalálják a számukra legmegfelelőbb segítségét. Fontos, hogy szakember közreműködésével tájékozódjunk a támogató lehetőségekről és vele együtt keressünk megoldást a felmerülő nehézségekre. Az olvasási nehézséggel természetesen terápiás megsegítés útján is javasolt foglalkozni.

A Diszlexiásoknak könnyebbség ha nagyobbak a betűközök? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás kisfiamnak gondot okoz, hogy a zöngés hangok helyett általában zöngétlen hangokat ejt. Mire figyeljek, amikor együtt gyakorlunk otthon?

Kedves Tamás!

Remek dolog, hogy gondot fordítanak az otthoni gyakorlásra, ez ugyanis nagy mértékben támogatja a gyermek fejlődését és hatékonyan megsegíti a logopédussal folytatott terápiát is.

Mielőtt a konkrét gyakorlatokra is kitérnék, engedjen meg egy rövid kitekintést, ami segít pontosítani, mit nevezünk zöngétlen hangnak. A magyar nyelvben vannak úgynevezett zöngés és zöngétlen mássalhangzók. Bizonyos hangok ejtésénél a száj és a nyelv habár ugyanolyan helyzetben van, mégis tapasztalunk különbséget az ejtés során. Az egyiknél a „torok morog”, vagyis zönge hangot ejtünk, míg a másiknál ez a hang nem hallható. Ilyen hangpárok a k-g, t-d, p-b, sz-z, s-zs, ty-gy, f-v. Ezeket a hangpárokat, vagy közülük néhányat gyakran ejtés közben összecserélnek a gyerekek óvodáskorban. Egy ideig ez teljesen normális jelenség, ha azonban a gyermek nagycsoportos korában sem történik változás, logopédus segítségére van szükség, hogy a gyereknek megtanulják a hangok megfelelő, tiszta ejtését.

Amennyiben tehát a gyermeke zöngétlen hangokat ejt a zöngések helyén, az a cél, hogy megtanulja a zönge helyes képzését és ezt begyakorolja. Érdemes tudni, hogy a zöngés hangok tanulását segíti, ha a gyermek a torkára helyezi a kezét ejtés közben, ugyanis zöngés hangok esetében a torok morgósabb, jobban „rezeg”, mint a zöngétlen hangoknál, így felismerni is könnyebb.

A közös gyakorlás során javaslom, hogy a zöngés hangok mondására figyeljenek. Ilyenkor segíthet gyermekének, ha Ön mondja ki az ismétlendő szót vagy mondatot, és a kisfia ismétlés közben a torkára tett ujjaival is figyeli a különbséget. Így egyre biztonságosabban tanulja meg a hangok helyes ejtését, és a megfelelő ejtés ellenőrzésében is segít. A gyerekek imádják a játékos tanulást, bizonyára örömüket lelkik majd a közös gyakorlásban!

A Segítési tippek, ha a zöngés-zöngétlen hangpárok cseréje okoz gondot a gyermeknek bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kislányom nemrég kezdett logopédushoz járni, de a nyári szünet miatt szünetelnek a foglalkozások. Tudok segíteni neki az otthoni gyakorlásban, hogy ne felejtse el az év közben tanult hangokat?

Kedves Brigitta!

Kiváló ötlet a nyári gyakorlás, sokat segíthet, hogy elmélyüljenek az eddig tanultak.

Gyakran tapasztalom a praxisomban, hogy a gyerekek eleinte nem mindig használják a megtanult és frissen begyakorolt hangokat, ami egyébként teljesen normális jelenség. Nagy előrelépés, ha már tisztán tudják ejteni az adott hangot, ilyenkor már egyre kisebb a valószínűsége, hogy elfelejtik. Ehhez azonban a rendszeres gyakorlás kulcsfontosságú.

Csupán napi öt perc gyakorlás is gyors fejlődést eredményezhet. Figyeljen ilyenkor arra, hogy a kislánya minél több olyan szót, vagy mondatot ismételjen, amiben megtalálható a gyakorolni kívánt hang. Ha a lánya még nem ejti hibátlanul a hangot, ismételtesse meg vele még egyszer, hibátlanul az adott szót vagy mondatot, de semmiképpen se vigyék túlzásba a gyakorlást. Ha eltelt az öt perc, jöhet a lazítás, és bőven elegendő másnap folytatni a munkát. A gyakorlás előbb-utóbb mindenképpen meghozza a kívánt eredményt! Kitartást és sok sikert kívánok hozzá!

A Nyáron is érdemes logopédiát gyakorolni? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.