Kedves Attila!

Az, hogy egy gyermek készen áll-e az iskolára, számos tényező függvénye. Mindenképpen javaslom, hogy beszéljen a gyermekével foglalkozó logopédussal a beszédhangok ejtésének hibáiról. A hanghibákat iskoláskorban is lehet javítani. Iskolakezdés előtt álló gyermekeknél inkább a hiányzó vagy hibásan ejtett hangok számát érdemes nézni, valamint a teljes képességprofilt, az olvasás- és íráskészültséget. Logopédusaink minden ötödik életévüket betöltött gyermeket szűrnek. Ennek részeként az artikuláción túl e területek fejlettségét is nézi a szakember. A logopédus egyénre szabott tájékoztatást tud adni Önnek arról, hogy gyermeke miként teljesített azokban a feladatokban, melyek az artikuláción túl fontosak a gördülékeny olvasás- és íráselsajátításhoz, szükség esetén vizsgálatot is javasolhat a kerületi pedagógiai szakszolgálatnál. A logopéduson kívül érdemes megkérdezni a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusok véleményét is, gyermeke iskolaérettségével kapcsolatban.

Mindenképpen jó, ha a gyermekek beszéde már kitisztul az iskolakezdésre. Persze szeptemberig még több hónap van, nehéz megítélni, hogy milyen ütemben fog fejlődni őszig a gyermek beszéde. Otthoni gyakorlással egyébként nagyon sokat tehet a gyermeke fejlődése érdekében. Rendszeres gyakorlás mellett a logopédus által kialakított hang rendszerint sokkal hamarabb épül be a gyermek beszédébe.

Az iskolakezdés nagy változás a gyermeknek és a családnak egyaránt, ezért érthető, hogy jól átgondolt döntést szeretnének hozni. A pedagógiai szakszolgálat szakemberei készséggel segítenek bizonytalanság esetén.

A Hibás artikulációval iskolába? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A 5 évesek logopédiai szűrése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kislányom most kezdte az óvodát, de még nem beszél, csak mutogat, és hangutánzó szavakat használ. Az óvó nénik, és én is kezdünk emiatt aggódni. Szerencsére, amit neki mondanak, mindent megért és reagál is rá. Ilyen esetben mi a teendő?

Kedves Lázár!

Köszönöm a kérdését, az Ön által említett esetben valóban érdemes szakemberhez fordulni. Ha a lányok két és fél, a fiúk három éves korukra sem kezdenek el beszélni, ez mindenképpen indokolt. Különösen igaz ez akkor, ha az óvodai beszoktatást követően sem indul meg a gyermek beszéde.

Az, hogy a beszéd milyen életkorban indul meg nagy egyéni különbségeket mutat, és sok tényezőn múlik. Vannak olyan esetek, amikor valóban csak arról van szó, hogy később indul meg a beszéd, ilyenkor idősebb korban nem maradnak tünetek emiatt. Számos eset ismert azonban, amikor a gyermek másképpen sajátítja el a beszédet, amikor az megindul. Ilyenkor a későbbiekben gyakran maradnak tünetek, amik zavaróak és az iskolai teljesítményt is negatívan befolyásolják. Érdemes tehát szakemberhez fordulni, hogy mielőbb segítséget kapjon a gyermek, hogy a későbbi kudarcait megelőzhessék.

Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a kislánya mindent ért! Ez nagyon jó, hiszen van kapcsolata a környezetével, így valószínűleg kevésbé frusztrálja a helyzet, hogy még nem beszél.

Elsősorban logopédus felkeresését javaslom. A szakemberek ilyenkor hallásvizsgálatot szoktak kérni és logopédiai vizsgálatot is végeznek, amely feltárja a fejlesztésre szoruló területeket. Készüljenek rá, hogy a vizsgálat a gyermek életkorából adódóan több alkalmat is igénybe vehet, erre azért van szükség, hogy ne legyen túl fárasztó a gyermek számára. A logopédus a vizsgálatok végén tanácsadás keretében nyújt segítséget, a szükségleteknek megfelelően terápiás megsegítést ajánl egyéni, illetve kiscsoportos formában.

A Mit tegyünk, ha három évesen sem beszél gyermekünk? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Az oviban a középsős kislányom is részt vesz az idei logopédiai szűrésen. A szülői értekezleten elmagyarázták, hogy a helyes kiejtést és a beszéd több területét is vizsgálják ilyenkor. Ha kiderül, hogy a gyermekemnek terápiára van szüksége, hová fordulhatok segítségért?

Kedves Imola!

A középső csoportosokat, különösen az ötödik életévüket betöltött óvodás gyermekeket a logopédusok mindig megvizsgálják, akkor is, ha egyébként ezt semmi nem indokolja. Ilyenkor több mindent is megfigyelnek, hogy pontosan kiderüljön, milyen területen van szükség terápiás segítségre, amennyiben ez indokolttá válik. Leggyakrabban a helyes kiejtés területén igénylik a legtöbb fejlesztést a kicsik, de természetesen sok más területen is előfordulhatnak kisebb-nagyobb elmaradások. Ilyen például a hang rekedtsége, vagy amikor a nagymozgások, és a finommozgások kialakulása késik, esetleg a beszédértésben vagy bizonyos részképességekben mutatkozik lemaradás. Minél korábban kerül sor a szűrésre, annál nagyobb az esély arra, hogy időben fedezik fel a problémákat. Ilyenkor még sokkal hatékonyabban lehet kezelni ezeket, és legtöbbször iskolás korra már rendeződnek is az elcsípett vadhajtások.

Valóban érdemes alaposan körbejárni a terápiás lehetőségeket, amennyiben a szűrés alapján ez indokolttá válik. Budapesten a gyermekek ellátása kerületenként szerveződik. Az óvodák és az iskolák többségébe a hét bizonyos napjain kijár logopédus, aki kiscsoportos foglalkozások keretében helyben foglalkozik a gyermekekkel. Vannak azonban olyan terápiák is, melyeket nem ezekben az intézményekben, hanem egy arra alkalmasabb helyen tartanak. Erről az óvodában szűrést végző logopédus tud részletes felvilágosítást adni. A személyre szabott tanácshoz a szakembernek ismernie kell a helyi adottságokat is, hiszen a gyermek nehézségei, a terápia típusa, a szakember ellátottság, a terápiában résztvevő gyerekek létszáma, és a helyi feltételek mind meghatározóak a döntés szempontjából.

A Mi történik az ovisokkal a logopédiai szűrést követően? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Négyéves gyermekem nem beszél még tisztán. Hamarosan logopédus fogja megvizsgálni, hogy kiderüljön, mi okozza a problémát. Érdekelne, hogyan zajlik a vizsgálat, és pontosan mit néznek ilyenkor a szakemberek?

Kedves Erzsébet!

Sok szülő teszi fel a kérdést, mire számíthat gyermeke az első logopédiai vizsgálat alkalmával. A vizsgálattól nem kell tartani, játékos formában zajlik, és célja, hogy pontos képet adjon a gyermek beszédfejlődéséről. Kiváló döntés, hogy mielőbb sor kerül rá, hiszen minél hamarabb kezdődik a szükséges fejlesztés, annál hatékonyabb eredmény érhető el.

A logopédus elsőként a beszédszervek felépítését és működését vizsgálja meg. Megfigyeli az ajkak, a nyelv, a fogazat és az állkapocs helyzetét, mozgását, valamint a nyelés folyamatát is. Ezek alapján eldönthető, hogy szükség van-e további fogorvosi, fül-orr-gégészeti vagy foniátriai vizsgálatra. A szakember ezután feltérképezi, mely beszédhangokat ejti helyesen a gyermek, melyeket cseréli fel, torzítja vagy hagyja ki. A megfigyelés spontán beszéd, képmegnevezés, utánmondás és különböző játékos feladatok során történik.

A nem tisztán ejtett hangok azonosítását követően a logopédus igyekszik feltárni a háttérben álló okokat is. Ebben fontos szerepe van a szülővel folytatott beszélgetésnek, valamint szükség esetén további vizsgálatoknak, amelyek a hallás, a beszédészlelés, a figyelem, az emlékezet vagy más, a beszédfejlődést befolyásoló területek működését vizsgálják. A kapott eredmények alapján személyre szabott terápiás terv készül, amely a gyermek életkorához és egyéni szükségleteihez igazodva segíti a tiszta beszéd kialakulását.

A Mi történik egy logopédiai vizsgálaton, ha hibás az artikuláció? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Az óvodánkban logopédiai szűrést végeznek. Mit vizsgálnak ilyenkor a szakemberek?

Kedves Kálmán!

A szakszolgálatokban dolgozó logopédus kollégák évente végzik el azt a szűrést, amit ön is említ. Ilyenkor az ötödik életévüket betöltött gyermekek lehetséges beszéd- és nyelvi, valamint írott nyelvi zavarait vizsgálják. A logopédusok a vizsgálat során a beszéd sajátosságait térképezik fel, többek között megfigyelik a hangképzést, és a beszéd folyamatosságát is. A gyerekek képeket neveznek meg, hallott szöveget ismételnek el, miközben a spontán beszédet is figyelemmel kíséri a vizsgálatot végző szakember.

A nyelvi készségeket értelmetlen hangsorok utánmondásával, mondatismétléssel, a megértés, valamint a névutó- és a toldalékhasználat megfigyelésével, a szóemlékezet ellenőrzésével és a megnevezés gyorsaságával ellenőrzik. Az írott nyelv lehetséges zavarait többek között formák összehasonlításával és egy-egy figurasor másolásával tudják azonosítani.

A szűrést követően csak abban az esetben van szükség további vizsgálatokra, ha a gyermek az életkorának megfelelő szinthez képest egy vagy több területen fejlesztést igényel. Az esetleges terápiás megsegítés csak a további, alaposabb vizsgálatok elvégzését követően lehetséges.

A képet készítette: sean dreilinger

A Miből áll az öt évesek logopédiai szűrése? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.