Kedves Gyöngyi!

Nagyon jó, hogy gyermeke sokat csúszik, mászik! Már születéstől kezdve fontos a kicsik számára a mozgásinger. Az első néhány évben a mozgásingerek hatására az idegpályák összeköttetéseket keresnek, összekapcsolva a két agyféltekét. Minden mozgásforma más módon támogatja ezt az érési folyamatot. A kialakuló összeköttetések később is fontosak, például segítik a koncentrációt.

Manapság sajnos kevesebbet mozognak a gyerekek. Jó, ha minél több mozgásformát kipróbálnak és begyakorolnak a csemeték. Kússzanak, csússzanak, másszanak, dobáljanak, labdázzanak, hintázzanak, forogjanak, futkározzanak, mászókázzanak minél többet, játszanak sok egyensúlyozós játékot. Sokszor úgy tűnik mára szinte feledésbe merültek azok a játékok, melyeket még a mai szülők játszottak saját nagyszüleikkel, dédszüleikkel. A csipkedő, höcögtető, dülöngéltető, forgató, pörgető népi gyerekmondókák a mozgásélmények széles tárházát adják. Gyermekét támogatja azzal, ha sok mozgáslehetőséget biztosít számára!

A Miben segít a mozgásterápia? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Réka!

Az elmondottak alapján nehéz pontosan meghatározni, mi állhat a háttérben, de mindenképpen érdemes utánajárni az okoknak, javaslom, keressenek fel neurológus szakembert. A megfelelő vizsgálatok elvégzése mindent tisztázni fog. A furcsa mozgás oka, akár „ataxia” is lehet, ami az akaratlagos izommozgások koordinációjának zavarából adódó bizonytalan és ügyetlen mozgást jelenti. Ezt az ügyetlenséget a gyermek koordinációs nehezítettségként, bizonytalan járásként, ügyetlen kézmozgások formájában élheti meg. A bizonytalan járás miatt egyre szélesebb alapon próbál járni, úgy érzi így könnyebben tartja meg egyensúlyát. Ha valami hasonlót tapasztalnak, akkor az „ataxia” gyanúja helytálló lehet, a tisztánlátás érdekében mihamarabb kérjenek vizsgálatot!

A Bizonytalan mozgás gyermekkorban – Mi lehet az oka? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Júlia!

Megnyugtató, ha különböző szakemberek ugyanazon véleményen vannak és ugyanazokat a nehézségeket látják fejlesztendő területnek. Nagyon jó, hogy fiával az elmaradásai miatt már ilyen korai életkorban segítségért fordult. A torna és az egyéb elmaradásokat fejleszteni célzó foglalkozások megférnek egymás mellett. A mozgásfejlesztés ugyanis általában nagyon jótékony hatással van mind a részképességek fejlődésére, mind pedig az artikulációra.

Az, hogy a fejlesztő pedagógus milyen felépítésű foglalkozást tart a fiának, illetve hogy a logopédus mit tervez, mindenképpen egyeztetést igényel. Célszerű, ha a két szakember – logopédus és fejlesztő pedagógus – felveszi egymással a kapcsolatot egyeztetés céljából. Ezt akár Ön is kezdeményezheti. A szakemberek általában a gyermek életkorát, terhelhetőségét, az elmaradás mértékét mind-mind figyelembe véve szakmai szempontok alapján tudnak döntést hozni, milyen terápiákat javasolnak a gyermeknek egyidejűleg. Lehetséges, hogy valóban mind a négy típusú foglalkozást indokoltnak tartják, de az is előfordulhat, hogy egy ideg például csak hármat javasolnak. Bárhogy is döntenek Önnel közösen, időnként érdemes újra és újra végiggondolni, mi a legcélszerűbb javaslat. Hasznos, ha a két szakember a továbbiakban is tartja a kapcsolatot, és fia fejlődése érdekében konzultálnak egymással az elért eredményekről, észrevételeikről.

Ebben a folyamatban Ön a legtöbbet a kapcsolattartás terén teheti, érdemes támogatni a szakemberek együttműködését.

A Fejlesztő torna és logopédia foglalkozás megfér egymás mellett bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás gyermekemnél megállapították, hogy sajátos nevelési igényű, a mozgásfejlődése elmarad az átlagtól. Szomatopedagógus foglalkozik vele, és sokat járunk játszótérre, játszóházba is, ahol mindig jól kiugrálja magát. Néha eszembe jut, hogy talán túlterheljük a sok fizikai aktivitást igénylő játékkal. Mennyi mozgás lenne ideális számára?

Kedves Gyöngyi!

A sok mozgás remek dolog, a fizikai aktivitás jótékony hatása gyermekek esetében tudományosan is bizonyított tény. Ha a gyermeke izgő-mozgó alkat, engedje, hogy annyit mozogjon, amennyi csak jól esik neki. Elég, ha ügyelnek a pihenés és a mozgás megfelelő egyensúlyára, ha ez rendben van, nem történhet baj.

A rendszeres, megfelelő minőségű és mennyiségű sporttevékenység számos jótékony hatása ismert. Meghosszabbítja az életünket és tartós egészséget garantál, kutatások igazolják, hogy védelmet biztosít számos krónikus betegség kialakulásával szemben, idetartozik az érrendszeri megbetegedés, a magas vérnyomás, a stroke, a cukorbetegség, a kóros elhízás, a csontritkulás, sőt a depresszió is. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a lusta életforma megsokszorozhatja a fent említett kockázati tényezőket, így az ő esetükben különösen fontos odafigyelni a rendszeres mozgásra. Ám, azt tudnia kell, hogy gyermeke számára nem minden mozgásos játék javasolt, a speciális gyakorlatok kiválasztásában a gyermeket fejlesztő szakemberek tudnak segíteni.

A sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodában, és az iskolában elérhető testnevelés órákon és mozgásfejlesztő foglalkozásokon hamar megtapasztalják a rendszeres, szakember által irányított mozgás örömét. Érdemes ellátogatni a nyitott órákra, és a fogadó órákra, ahol betekintést nyerhet a foglalkozások menetébe, sőt tanácsokat és hasznos ötleteket kaphat a gyermekét fejlesztő gyógypedagógustól, óvodapedagógustól, mire érdemes odafigyelni otthon.

A Sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlesztése otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A célirányosan végzett mozgások csodákra képesek, a gyakorlás hatására az idegrendszerben kiváltódnak a genetikusan adott, ritmusos, elemi mozgásminták, ami segít beindítani a megkésett mozgásfejlődést.

Először a gurulás, kúszás, mászás, később az ülés, állás és járás jelenik meg. Ezekre harmonikus fejlődés esetén nem kell, sőt nem is szabad a gyermeket tanítani. Csupán megfelelő mozgásteret kell biztosítanunk számára: terítsünk plédet a padlóra, és színes, hangot adó csörgőkkel, játékokkal ösztönözzük őt a mozgásra.

Ha a mozgásfejlődés bármely szakasza kimarad, vagy csak rövid ideig van jelen, érdemes neurológus szakember vizsgálatát és tanácsát kérni. Ilyenkor gyakran korai fejlesztést javasolnak. A szomatopedagógus szakember speciális tudással és eszközökkel segíti a nagymozgások fejlesztését. A baba az érintések hatására a testtájait, a nyomásélmények és ütközések révén pedig saját testhatárait tapasztalja meg, míg a távolabbi tárgyak elérése során a teste kiterjedését ismeri fel.

Az egyes fejlődési szakaszok célirányos mozgásai elősegítik a következő mozgásfejlődési lépcső kialakulását is, ezért a kimaradt fejlődési fázisok megfelelő terápiával pótolhatók. A foglalkozások megtervezése során a szakember figyelembe veszi a baba izomzatát, testalkatát, mozgásigényét, terhelhetőségét, valamint mozgástapasztalatait és helyzetfelismerő képességét is.

A A megkésett mozgásfejlődés rendezése rizikóbabánál bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.