Kedves Gabi,

igen, a stressz valóban szerepet játszhat abban, hogy a gyermekeknél gyakrabban jelentkeznek a különböző betegségek. Amikor egy gyermek tartós feszültség alatt áll – például erős megfelelési vágy, vizsgaszorongás vagy túlzott elvárások miatt –, a szervezetében fokozódik a stresszhormonok (pl. kortizol) szintje. Ezek a hormonok rövid távon segíthetik a koncentrációt és a teljesítményt, de hosszabb ideig fennálló stressz esetén  gyengíthetik az immunrendszert. Így a gyermek fogékonyabbá válik a fertőzésekre, és lassabban is gyógyulhat meg. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden betegség „lelki eredetű”, hanem azt, hogy a stressz megváltoztatja a szervezet természetes védekezőképességét.

A legfontosabb feladat a nyugodt, kiszámítható környezet megteremtése. Segít, ha a gyermeknek rendszeres napirendje van, elegendő alvást és pihenést kap. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő folyadékbevitel és a rendszeres testmozgás mind hozzájárulnak az egészséges immunműködéshez, és erősítik a szervezet ellenálló képességét.

Ugyanilyen lényeges a lelki támogatás, a biztonságérzet erősítése. Ne a hibátlanságra helyezzük a hangsúlyt, hanem az erőfeszítésre, a kitartásra és a tanulási folyamatra. Ha a gyermek azt érzi, hogy értéke nem az osztályzataiban mérhető, csökken benne a nyomás, és oldódik a szorongása.

Érdemes a gyermeknek egyszerű stresszkezelő technikákat is megtanítani, például:

• lassú, mély légzés gyakorlása,
• rövid szünetek beiktatása a tanulás közben,
• mozgás vagy relaxáló tevékenység a nap végén.

Amennyiben a betegségek gyakran ismétlődnek, mindenképpen javasolt gyermekorvosi vizsgálat a szervi okok kizárására. Ha nem találnak egészségügyi problémát, érdemes felkeresni az iskolapszichológust, aki segíthet a szorongás és a stressz hatékony kezelésében.

Fotó: freepik

A Stressz és megfázás összefüggései bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Dalma!

Bizony előfordul, hogy a náthás állapot nem akar múlni. Nagyon jó, hogy próbál megoldást keresni gyermeke nehézségére, ugyanis a tartós nátha több negatív következménnyel is járhat. Az orrlégzés mindenképpen támogatandó. Amennyiben a náthás állapot hosszan fennmarad, mindenképpen javasolt fül-orr-gégész szakorvos felkeresése.

A fül-orr-gégészeti vizsgálat nem kellemetlen, a gyermeknek sem kell tartania tőle. A szakorvos az orrjáratok, fül, torok és mandulák állapotát vizsgálja. Bármelyik területen eltérést talál, kezelést vagy további vizsgálatot javasolhat. Felmerülhet allergia gyanúja a megduzzadt nyálkahártya okán, a fül gyulladása, amely akár fájdalom nélkül is jelen lehet. A mandulák mérete és állapota is oka lehet a tartósan fennálló náthás állapotnak.

Javaslom, hogy amennyiben a nátha 3-4 hétnél tovább is eltart, mindenképpen keressen fel fül-orr-gégész szakembert. A hallás épsége nagyon fontos a beszéd- és nyelvi fejlődés szempontjából is. Az orrhang náthán kívül álló okok miatt is fennállhat, ebben logopédus szakembereink nyújthatnak segítséget.

Az orvosi vizsgálat során bizonyára iránymutatást kapnak a további teendők tekintetében. Remélem hamarosan megoldást is találnak a régóta fennálló kellemetlen állapotra.

A Mit tegyek véget nem érő nátha esetén? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.