Kedves Era,

serdülőkorban a kipróbálásnak többféle jelentése lehet. Állhat mögötte kíváncsiság, a kortársakhoz való tartozás igénye, a „belefér-e” határainak keresése, feszültségoldás vagy egyszerű sodródás is. Ezért az első lépés nem az azonnali ítéletalkotás, hanem a helyzet pontosabb megértése: egyszeri alkalomról van szó vagy ismétlődő mintáról? Ő kezdeményezte, vagy társas hatásra történt? Mennyire volt számára fontos a kortársak véleménye?

A dohányzás ugyanakkor nem tekinthető ártalmatlan kísérletnek. A nemzetközi ajánlások szerint serdülőkorban nincs biztonságos nikotinhasználat. A nikotin erősen addiktív anyag, amely hatással lehet a fejlődő idegrendszerre, többek között a figyelemre, a tanulási folyamatokra, a hangulatszabályozásra és az impulzuskontrollra. Éppen ezért a cigaretta, az e-cigaretta, a vape, a hevített dohánytermékek és a nikotintartalmú alternatívák sem tekinthetők kockázatmentesnek.

Szülőként a legnagyobb segítséget általában a nyugodt, de határozott kommunikáció jelenti. Fontos, hogy a beszélgetésben a megértés és az érdeklődés is jelen legyen, miközben egyértelművé válik a szülői álláspont is. Érdemes a viselkedésre mondani nemet, nem a gyermeket minősíteni. Így kisebb az esélye annak, hogy szégyenérzet vagy titkolózás alakul ki.

A kutatások szerint a szülői hatás serdülőkorban is meghatározó. A világos családi szabályok, a dohányzásmentes otthoni környezet és a következetes, de párbeszédre épülő kommunikáció mind védő tényezők lehetnek. A puszta tiltás önmagában kevés, ugyanakkor az elnéző „úgyis mindenki kipróbálja” hozzáállás sem segít.

Érdemes azt is megfigyelni, milyen szerepet tölt be a cigaretta a fiatal életében. Más a helyzet, ha egyszeri kíváncsiságról van szó, és más, ha a dohányzás feszültségoldáshoz, beilleszkedéshez vagy rendszeres szokáshoz kapcsolódik. Ez utóbbi esetben már egy kialakuló függőségi kockázatról is szó lehet.

A beszélgetés akkor lehet igazán hatékony, ha nemcsak a tiltásról szól, hanem a jövőbeli helyzetekről is: hogyan tud nemet mondani, ha megkínálják, hogyan tud kilépni egy kellemetlen szituációból, és kik azok a kortársak, akik mellett könnyebb jó döntéseket hozni.

Ha kiderül, hogy a dohányzás rendszeressé válik, érdemes szakember bevonását is megfontolni. Ilyenkor a gyermekorvos, az iskolapszichológus vagy serdülőkkel foglalkozó szakember tud további segítséget nyújtani.

A legfontosabb, hogy a fiatal ne azt élje meg, hogy „rossz döntést hozott, ezért rossz ő maga is”, hanem azt, hogy egy kockázatos helyzetbe került, amelyben a szülő továbbra is mellette áll, miközben világos határokat tart.

A Kiderült, hogy cigizett a gyerekem   bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.