Kedves Janka,

a szókincsaktivizálás fogalma azt takarja, hogy a gyermek milyen gyorsan és könnyen tudja előhívni az adott helyzethez illő szót – akár kimondáskor, akár írás előtt a gondolkodás során. Akkor beszélünk lassú szókincsaktivizálásról, ha a gyermeknek nehezebben, lassabban jut eszébe a megfelelő szó vagy egy kép megnevezése. Képek megnevezésénél, fogalmazásnál és beszédnél is megjelenhet a szókincsaktivizálás nehézsége. Kutatások szerint a lassú szókincsaktivizálás összefüggésbe hozható az olvasási nehézségek megjelenésével is, és sok gyermeknél ezek kísérőjelenségeként figyelhetők meg.

Amennyiben lassú gyermeke szókincsaktivizálása, érdemes fejleszteni őt ezen a területen. Rengeteg olyan játékos gyakorlat van, amiket otthon is lehet játszani! Gyűjtsenek szavakat adott témakörben, adott szótaggal vagy adott hanggal kezdődően. Játsszanak szóláncot! Nevezzenek meg minél több képet, tárgyat – legyenek köztük könnyebb és nehezebb szavak is! Mindenképpen olvasson sokat gyermekének, és a nehezebb jelentésű szavakat ismételten beszéljék át, megbeszélve, mit jelentenek. Érdemes a szavakat mondatokban is használni, így a gyermek könnyebben aktivizálja és rögzíti az új kifejezéseket. Beszélgessenek különböző témakörök mentén, és használják a témakörhöz kapcsolódó szavakat! Érdemes képek sorozatát is “olvastatni” gyermekével: sorban nevezze meg a képeket, színeket vagy személyeket. Néhány nap múlva ismételjék át ezeket a megnevezéseket, és biztassa gyermekét, hogy próbálja egyre gyorsabban elmondani a képek, színek vagy nevek sorát. Ez játékosan fejleszti a szókincsaktivizálást és a beszédgyorsaságot. Mérhetik stopperrel is, hogy mennyi idő alatt nevezi meg a képeket – ezt akkor érdemes megtenni, ha ugyanazt a sorozatot, csoportképet adja többször gyermeke kezébe. A méréssel a kicsi számára is láthatóvá válik a fejlődés. Nagyon szokták élvezni a gyerekek!

Mindenképpen érdemes tudni, hogy rendszeres fejlesztéssel rengeteget lehet javítani a szókincsaktivizáláson, ezért javaslom, hogy minél többet játsszák a fenti játékokat. Bízom benne, hogy nem csak hasznos, hanem szórakoztató időtöltés is lesz!

Fotó: Freepik

A Mit tegyek a szókincsaktivizálás fejlesztéséért? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A gyerekem három éves, és még nem beszél. Ez igen aggasztó! Mit tegyek?

Kedves Szülő!

Az ön által említett eset gyakoribb, mint gondolná, sok szülő találkozik hasonló problémával. Aggodalomra semmi ok, arra azonban érdemes odafigyelni, hogy ha a gyermek legkésőbb három éves koráig nem beszél, mindenképpen érdemes szakemberhez, logopédushoz fordulni. A gyermekek beszéd- és nyelvi fejlődésében nagy egyéni különbségek lehetnek, amelyet környezeti és idegrendszeri tényezők egyaránt befolyásolnak. A lányoknál általában két, fiúknál két és fél éves korban kezdődik intenzív változás.

Már három éves kor előtt is jelentkezhetnek tünetek, melyek a beszéd- és nyelvi fejlődés késére utalnak. Már csecsemőkorban érdemes odafigyelni gyermekünk sírására! Sokat elárulhat, hogy mennyire erőtlen, vagy halk például, illetve érdemes megfigyelni azt is, hogy elég változatos-e a gagyogása! Az is fontos, hogyan reagál gyermekünk a beszédhangokra, illetve hogyan bővül a szókincse az első szavak megjelenése után. Szintén sokat elárul az, ahogyan a gyermek beszédértése fejlődik, sőt az is, van-e kedve a mesehallgatáshoz, mondókázáshoz, énekléshez, vagy sem. Ha bármelyik területen felfigyelünk arra, hogy gyermekünk elutasítja, vagy lassan történik változás, fejlődés, esetleg egyik vagy másik területen támogatást igényel, jobb, ha minél korábban felkeresünk egy szakembert.

A kép forrása: Lea Borchert

A Ismerje fel a beszéd- és nyelvi fejlődés késésének korai jeleit! bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.