Kihez forduljak, ha 1. osztályos lányomnak még így év vége felé is nehézségei vannak az összeolvasással?

Kedves Leonóra!

Természetes módon szeretné mielőbb látni, hogy gyermeke a tanulásban, annak is az alapjául szolgáló olvasásban, jól boldogul, és természetes, hogy aggódik amiatt, ha gyermeke első osztály végéhez közeledve még bizonytalanul olvas. Az olvasás azonban olyan készség, amely elsajátítása gyermekenként eltérő tempóban történik – ezért nem feltétlenül jelez problémát, ha valaki az év vége felé még nem olvas teljes magabiztossággal.

Nagyon fontos, hogy kísérje figyelemmel gyermeke tanulását, különös az olvasást! Javaslom, hogy egyeztessen gyermeke tanítójával: ő pontos képet tud adni arról, hol tart a kislánya a fejlődésben, és szükséges-e további támogatás.

Az első osztályos év az alapok lerakásáról szól, ezért különösen nagy jelentősége van az otthoni gyakorlásnak. Rengeteget tehet Ön is! Ha Ön szülőként rendszeresen, játékos formában segíti a gyermekét, az hatékonyan hozzájárul a készségek fejlődéséhez. Az olvasás fejlesztése nem feltétlenül kell, hogy tankönyv alapú, „iskolás” legyen – éppen ellenkezőleg: sokkal hatékonyabb lehet, ha játékos, élményszerű módon történik. Betűvadászat újságokban, szókirakó társasjátékok, szókártyás memóriajátékok vagy akár tartalomjegyzékek, menükártyák közös olvasgatása mind-mind remek eszközök lehetnek.

A gyakorlást érdemes a legegyszerűbb egységekkel kezdeni: betűk önálló hangoztatásával, majd kettő, három betűs szótagok összeolvasásával folytatni. Ha ezek már jól mennek, jöhetnek az egyszerű szavak, majd később mesecímek, rövid szövegek. A fokozatosság és a rendszeresség itt kulcsfontosságú.

Amennyiben úgy látja, hogy a rendszeres otthoni gyakorlás mellett is tartósan fennállnak a nehézségek, és ezt az iskolai pedagógus is megerősíti, érdemes felvenni a kapcsolatot a lakóhely szerinti pedagógiai szakszolgálat tagintézményével. Itt szakemberek segítségével feltérképezhető, hogy áll-e a háttérben specifikus tanulási nehézség, és ha igen, milyen fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre. A szakszolgálat célja minden esetben az, hogy a gyermek megfelelő támogatást kapjon, és sikerélményekkel gazdagodva fejlődhessen tovább.

Bízom benne, hogy a közösen végzett, élményszerű gyakorlás hamarosan meghozza a kívánt eredményt, és kislánya magabiztosabban fog boldogulni az olvasás világában!

A Meddig lehet nehéz az összeolvasás? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A Küzdelem a tanulással és iskolaváltás bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Zita!

Remek, hogy az óvodapedagógusok ilyen alaposan figyelemmel követik gyermeke fejlődését és szükség esetén szólnak Önnek az elmaradásról! Ez nagyon alapos munkára vall. 

A szem-kéz koordináció a grafomotoros készségek közé sorolható. Fejlesztése során a szem fixáló mozgásának kialakítása a cél, ami a későbbiekben a sorkövetésnél például nagyon lényeges, hiszen mind az olvasásnál, mind az írásnál, mind pedig a számolásnál szükség van rá. Azt, hogy szakember segítségére van-e szükség, a gyermek vizsgálatát követően lehet megállapítani. Ez a terület – a szem-kéz koordináció – azonban otthoni keretek között is sok és játékos tevékenységgel fejleszthető, érdemes kipróbálni! Nagyon jók erre a célra azok a feladatok, melyek cél-kontrollt kívánnak, mint például a csipeszelés, vágás, az összerakós játékok, vagy a célba dobás. A tárgyak útjának szemmel követése vagy a képek „olvasása”, sorok követése is fejlesztő hatású.

Bátorítom, hogy legalább tanácsadás erejéig keressen fel szakembert és kérjen ötleteket a szem-kéz koordináció fejlesztéséhez, hiszen tényleg rengeteg játékos feladat létezik, amivel otthon is fejleszthető ez a terület. A gyermek elmaradásának alaposabb kivizsgálása azonban célszerű az ajánlások előtt.

Fotó: Jimmy Quick

A Szem-kéz koordináció fejlesztése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.