Kedves Tímea!

Schlatter és Osgood 1903-ban írta le ezt a betegséget, melynek következtében a térdszalag tapadására szolgáló érdes terület a sípcsonton fájdalmassá válik, megduzzad, habár a térd mozgása szabad marad. Leggyakrabban 6-14 éves korban fordul elő. Huzamos terhelés után térdízületi fájdalom jelentkezhet, főként nagyfokú térdhajlítás esetén. A fájdalmat a négyfejű combizom működése váltja ki, aktív nyújtáskor a négyfejű combizom feszülése, a térd passzív hajlításakor ugyanezen izom túlnyújtása. Érdemes kerülni ilyenkor az ugrásokat, és a rúgással járó mozdulatokat, a guggolást és a nagyobb terhek emelését, hordását.

 A túlnyújtást és a nagyfokú térdhajlítást kerülni kell, ezért célszerű kezdetben deszka nélkül gyakorolni a lábtempókat, fájdalom esetén iktassunk be pihenőket! Az úszástanulásnál első úszásnemként a gyorsúszást javaslom, ezután következzen a hátúszás és a mellúszás elsajátítása. A legalkalmasabb úszásnem a nyugodt, egyenletes tempóban végzett gyors és hátúszás.

A A Schlatter-Osgood-féle betegség kezelése a gyógytestnevelés korszerű módszereivel bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A veleszületett ferdenyak a legtöbb esetben már a születés után észrevehető, amit a szülőcsatornán való áthaladás során létrejövő fejbiccentő izom sérülése okoz. Gyakrabban nagyobb súlyú csecsemőknél fordul elő. Fő tünete, hogy az újszülött fejét egyik oldalra billentve, illetve ezzel ellentétes irányban enyhén elfordítva tartja, ilyenkor a fejbiccentő izomban csomó tapintható, ami erőteljesen kiemelkedik. A piciknél másfél éves korig a lassú, kitartott feszítéssel végezhető úgynevezett passzív nyújtás javasolt. Ha ez nem hoz javulást műtétre is sor kerülhet.

A panaszok későbbi életkorban is kialakulhatnak, ilyenkor látáshiba, a nyaki porckorongok reumás megbetegedése, bőrgyulladás, a központi idegrendszer zavarából fakadó izomgörcsök, gyulladások is fellelhetőek a tünetek hátterében. Iskolás korban az első feladat a nyak kemény, megvastagodott izomzatának, illetve a zsugorodott fejbiccentő izomzat fellazítása. Ezt szolgálják a speciális nyak gyakorlatok, amelyek a gyógytestnevelés órákon lépésről lépésre elsajátíthatóak és gyakorolhatóak. Érdemes mihamarabb elkezdeni a tornát!

A Hogyan ismerjük fel idejében, ha a babánk veleszületett ferdenyaktól szenved? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A barátom kislánya gyógytestnevelési úszásra jár, az én fiam gyógyúszásra. Habár egykorúak, mégsem járhatnak ugyanabba a csoportba. Mi a különbség a kétféle úszás között, kinek javasolt az egyik, illetve a másik?

Kedves Balázs!

A kétféle úszást könnyű összekeverni, első pillantásra nem nyilvánvaló, miben különbözik a kettő. A gyógytestnevelési úszás a szakszolgálati tevékenységek közé tartozik, és az iskola szervezésében jutnak el a gyerekek az órákra.

A gyógyúszást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza, olyasmi, mint a fürdőgyógyászati ellátás.

A gyógytestnevelés és a gyógytestnevelési úszás a tanév rendjéhez igazodik, a gyógyúszás rövidebb időszakra szól, és jellemzően komolyabb balesetek, illetve sérülések utókezelését szolgálja. Más jellegű panaszoknál javasolja az orvos egyiket vagy másikat, ahogy az ellátást is más intézmény biztosítja.

A gyógytestnevelési úszáson azok a gyermekek vehetnek részt, akiket az iskolaorvos gyógytestnevelésre utalt, ehhez szakorvosi javaslat szükséges. Gyógyúszásra a gyermekorvostól vagy az iskolaorvostól lehet beutalót kérni a szakrendelőbe, ahol felírják a kezelést. A gyógyúszás és a gyógytestnevelési úszás egyaránt ingyenes.

A Mi a különbség a gyógytestnevelési úszás és a gyógyúszás között? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Másodikos lányom gyógytesnevelésre jár, és rendszeresen végzi az egyéni és az otthonra javasolt gyakorlatokat. Van különbség a kettő között?

Kedves Bori!

Igen, van különbség, a kettő valóban nem teljesen ugyanaz. Az egyéni feladatokat a gyermek a gyógytestnevelés órán végzi, ezek mindig személyre szabottak, és az adott tartásprobléma célzott kezelését szolgálják. Úgyis mondhatnánk, hogy ezek a mozgássorok gyógyítják legintenzívebben a gyermek panaszait, a tünet kezelése szempontjából ezek a leghatékonyabbak. A gyógytestnevelés óra gerincét teszik ki, és nagyjából 4-5 gyakorlatból épülnek fel.

A házi feladatok az otthoni gyakorlást ösztönzik. Rendkívül hasznosak. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a teljes gyógyulás érdekében a kötelező gyógytestnevelés órákon túl is szükséges a folyamatos gyakorlás. Ez egyébként abban is segít, hogy a gyermek megszokja a rendszeres, naponta végzett testmozgást, ami a leggyorsabb útja, hogy panaszainak végérvényesen búcsút intsen. Ezek a mozgássorok hosszabbak, 12-14 gyakorlatból állnak, és az otthoni belemelegítést, illetve a teljes test átmozgatását is lehetővé teszik.

A Mi a különbség az otthon és az iskolában végzett gyógytestnevelés gyakorlatok között? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.