Kedves Cecília,  

fia fejlődése szempontjából rendkívül hasznos, hogy otthoni gyakorlással támogatják a logopédiai munkát! Bizony kihívás a gyermekek érdeklődését, lelkesedését a terápia előrehaladásával is fenntartani. Természetesen sok eszköz bevethető a motiváció növeléséhez.  

Először is abban szeretném megerősíteni, hogy bátran keresse fel fia logopédusát ezen kérdésével. Bizonyára egyénre szabott ötleteket és eszközöket tud ajánlani Önnek – olyanokat, amelyek hatékonyan alkalmazhatók fia fejlesztését támogató feladatok során. 

Vannak azonban olyan “jolly joker” eszközök is, melyek általában mindenkinél hasznosak lehetnek. Először is javaslom, hogy minél több kemény ételt fogyasszon a gyermeke, hiszen a rágás nagyon jó izomerősítő. Érdemes nyers zöldségeket és gyümölcsöket adni neki, például répát, karalábét, almát vagy körtét. Az étkezéseknél során célszerű nagyobb falatokat kínálni, és megtanítani arra, hogy azokat alaposan megrágja – legyen szó húsról, köretről vagy kenyérről. 

A különböző ízesítésű, nagyobb puffasztott finomságokat – például kölesgolyó, pufi – az ajkak közé véve lehet jól hasznosítani. A gyermek fogak használata nélkül, az ajkak mozgatásával “fogyassza el” ezeket – ez az ajkak izmait erősíti hatékonyan. Az ajkak zárásának állandósítására az ajkak közé szorított eszközök jönnek jól, de ezt mindenképpen szülői felügyelet mellett érdemes megtenni.  

A logopédiai munka során nagyon fontos, hogy a szájtérben tudjon tájékozódni a gyermek. Ezt az olyan eszközök segítik, amiket a szájban lehet ide-oda “tologatni” – biztonsági okokból kisebbeknél ehhez inkább az ehető, apró finomságok javasoltak. A zizi ennek jó eszköze. Lehet például a nyelvre tenni és megtartani, a nyelv szélére tenni és felszorítani a szájpadláshoz, vagy a nyelv alá rejteni. Ez kis puffasztott bogyóval, puffasztott karikával is játszható. Nagyon szokták élvezni ezeket a gyakorlatokat a gyerekek! A nyelv játékos mozgatásához szívószálat, ropit, fogvájót is be lehet vetni. Ezeket az eszközöket egyensúlyozza a nyelvén, vízszintesen tartva az eszközöket a nyelvet alatta-felette vagy függőlegesen tartva a nyelvet egyik-másik oldalán kidugva is lehet játszani vele. Fontos, hogy mindig szülői felügyelet mellett történjenek ezek a gyakorlások, nehogy baleset történjen ezen eszközök használata közben!  

A fúvó- és szívógyakorlatokhoz lufi, kis pamacs, vatta, szívószál, hungarocell golyócska vagy zsebkendő lehetnek például segítségükre.   

Honlapunkon több nyelvgyakorlatról talál rövid videó bemutatót, érdemes ezek között is körülnézni. Akár gyermekének is megmutathatja, hiszen ez növelheti a gyakorláshoz való kedvét. A videók a fejleszto.fpsz.hu oldalon érhetők el, a Beszédhangejtést fejlesztő gyakorlatok menüpont alatt; ezen belül az Előkészítő gyakorlatok között érdemes keresgélni. Bízom benne, hogy sikerül megtalálniuk a motivációt a jókedvű, játékos otthoni gyakorláshoz! 

A Milyen eszközzel csináljuk otthon a nyelvgyakorlatokat? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A Iskolakezdés rajzolás nélkül? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A 5 évesek logopédiai szűrése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Emese!

Megnyugtató, hogy már óvodás korban felfedezték, hogy kislányának fejlesztésre van szüksége a finommotorika területén. Ennek a területnek a fejlesztése szerencsés esetben már jóval az iskolakezdés előtt elkezdődik, hogy később a ceruzafogással, rajzolással, írással ne legyen gond.

A gyurmázás valóban hasznos a finommotorika fejlesztésére, és jó eszköz az otthoni kézerősítéshez is. Gyurmázás közben erősödnek a csukló, a kéz, a tenyér, az ujjak izmai, és segíti többek között a szem-kéz koordináció kialakulását is. Nagy előnye, hogy a legtöbb gyerek nagyon szeret vele játszani. Szerencsére a gyurmával rengeteg lehetőségünk van különböző játékokra. Már az is fejlesztő hatású, ha a gyermek „csak” gyúrja a gyurmát. Persze sok más játékot is lehet játszani vele: különböző tárgyakat formázni, golyókat gyúrni, kígyót sodorni, lapon lévő rajz vonalait gyurmából lemásolni, apró tárgyakat gyurmába csomagolni. Mindezeket lehet számoláshoz kötni, versenyhelyzetben csinálni, úgy, ahogy az a gyermek számára a legélvezetesebb.

Ha lelkes a kislánya, és van idejük gyakorolni, érdemes esetleg a gyurmán kívül más eszközöket is játékként használni a finommotorium fejlesztése céljából. Az apró bogyók, babok, gombok pakolgatása, játék szalaggal, befőttesgumival, csipesszel mind-mind hozzájárulnak a finommotorika fejlesztéséhez, érdemes ezekkel az eszközökkel is kísérletezni. Remek dolog, hogy fejlesztő hatású, mégis közös tevékenység keretében játékosan foglalkoznak az elmaradt terület fejlesztésével. Remélem jó szórakozást jelent majd az egész családnak!

A Finommotorika fejlesztés gyurmázással otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Nagycsoportos kisfiamat nehéz rávenni a karantén alatt, hogy gyakoroljon velem logopédiát. Tudna esetleg segíteni, hogyan legyen hatékonyabb a gyakorlásunk, lehetőleg ellenkezés és folyamatos nyafogás nélkül?

Kedves Tamara!

Örömmel olvasom, hogy a logopédiai munkát komolyan veszi óvodás kisfiánál, és keresi a hatékony lehetőséget a gyakorlásra. A karantén valóban új helyzet elé állítja a gyerekeket, szülőket és pedagógusokat egyaránt. Többen is küzdenek az Ön által említett problémával, a gyakorlásra időt találni, és a gyermeket motiválttá tenni nagy kihívás.

Elsősorban érdemes a fiával átbeszélniük, miért lényeges a gyakorlás, milyen előnye származik belőle. Persze ez lehet, hogy kevés lesz, mégis érdemes tisztázni vele a gyakorlás fontosságát. Ezen túl, ha szükséges, ki lehet alakítani egy pontozó rendszert. Így az elvégzett gyakorlatokért vagy alkalmakért mosolygós arcocskát, vagy pipát szerez, és ha ötöt vagy tízet összegyűjtött, akkor valamilyen jutalmat kap – ez lehet közös játék, mesélés, valamilyen közös tevékenység, pl. szerelés, főzés, sütés.

Az is lehet, hogy a logopédussal megbeszélik, hogy ő jutalmazza a gyermeket valamilyen formában, például színezővel. Segítség lehet esetleg az is, ha a foglalkozás közben a gyakorlatok közé mozgásos feladatokat is beiktatnak. Az artikulációs gyakorlatok után lehet például guggolásokat csinálni. Érdemes ötleteket kérni a logopédustól, hogy az egyes gyakorlatokat mivel, milyen eszközzel lehet játékosabbá tenni. Lehet, hogy csak néhány ropira van szükség és máris motiváltabb a gyermek. Esetleg az is célravezető lehet, ha a foglalkozás anyagát több részre bontva veszik át, ám ebben az esetben érdemes konzultálni a logopédussal, hogy a foglalkozást milyen szempontok mentén bontsák fel.

Remélem, hamar sikerül játékossá tenni ezeket a gyakorló alkalmakat, hogy fia mielőbb fejlődni tudjon az otthoni gyakorlással is!

A Logopédia gyakorlás óvodásokkal otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás kisfiam már másfél éve dadog. Azt mondták várjak, amíg magától javulnak a tünetek, de most már kezdek aggódni. Mikor érdemes logopédushoz fordulnom?

Kedves Krisztina!

Jól teszi, hogy foglalkozik a fia dadogásával és lehetőségeket keres a segítésére.

Dadogásnál a beszéd folyamatát akadozó, görcsös megakadások jellemzik. Lehetnek szervi okai, melyeket érdemes kizárni még a terápia megkezdése előtt, sőt az is gyakran előfordul, hogy a dadogásnak lelki oka van. Érdemes tudni, hogy a gyermekek beszédfejlődése során rövid ideig normális jelenség a dadogás, a szakemberek ezt élettani dadogásnak nevezik. Általában az óvoda előtt álló, vagy kisóvodások körében jellemző. Azonban ha ez néhány hónapnál, fél évnél tovább is elhúzódik, érdemes szakemberhez fordulni. A dadogás kezelését pszichológusok és logopédusok végzik, egyre gyakrabban összehangolt munkával.

A dadogás kezelését érdemes mihamarabb megkezdeni, hogy a tünetek minél kevésbé rögzüljenek, és lehetőleg ne alakuljanak ki következményes tünetek, kudarcérzés. Javaslom tehát, hogy mielőbb vegye fel a kapcsolatot az érintett szakemberrel. A terápia leghatékonyabban akkor működik, ha nem csupán a dadogó gyermek, hanem a családja, és a közvetlen környezete is aktívan részt vesz a probléma leküzdésében. Ebben a szakemberek természetesen segítséget nyújtanak, egyre gyakoribb, hogy a terápia szülőcsoporttal együtt zajlik.

A Dadogás esetén érdemes logopédushoz fordulni bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kisfiam télen volt öt éves, az óvodai szűrésén artikulációs hibák miatt logopédiai foglalkozást javasoltak neki szeptembertől. Mit tudnék tenni, hogy a beszéde addig is javuljon, míg elkezdődik a terápia?

Kedves Ferenc!

Figyelemreméltó, hogy fia beszédének javítása érdekében a nyarat sem szeretné tétlenül tölteni. Szeretném megnyugtatni, hogy nem feltétlenül probléma, ha most nincs kijelölt feladat, amit közösen végezniük kellene.

Az artikulációs hibák nagyon sok gyermek beszédére jellemzőek, a logopédusok ezért minden évben az öt éves óvodások körében szűrővizsgálatot végeznek. Ezzel nem csupán az artikulációs hibákat, hanem egyéb nyelvi fejlettségi szintet és részképességet is megnéznek, szükség esetén terápiás megsegítést javasolnak. A szűrést azért ebben az életkorban végzik, mert ilyenkor már sok hang magától, spontán módon beépül a beszédbe, a gyermek jól használja azokat, és a hiányzó hangok javítására pedig meg még van idő az iskolakezdésig. Az artikulációs hibák száma, jellege, az artikulációban részt vevő izmok állapota mind meghatározza a foglalkozások menetét, a fejlesztés fókuszát, és a terápia idejét is.

Valószínűleg azért nem javasolt otthoni gyakorlást a logopédus, mert fiának nincs olyan sok hanghibája, ezért nincs ok aggodalomra. Az artikuláció javítása érdekében a nyáron nem kell külön gyakorolni, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a gyermek tanulását segítik a helyes minták. Érdemes ezért otthon jól érthetően, tisztán, tagoltan, megfelelő hangsúllyal beszélni, a dajkanyelvi szavakat elkerülni. A hanghibák otthoni javítása semmiképpen nem javasolt, mert sokszor nagyobb munka kijavítani egy hibásan megtanult hangot, mint kialakítani a gyermeknél egy addig nem használtat. A gyermek életkorának megfelelő mondókák, énekek együtt mondása, a ritmusukkal való játék, a meseolvasás mind-mind elősegíthetik a fejlődést, érdemes ezért ilyeneket is játszani.

A Artikulációs hibák javítása mielőtt a logopédiai foglalkozások elkezdődnek bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Négy éves kisfiamnak valószínűleg légzéstechnikai problémái vannak. Jól ismerem a tüneteket, a nagyobb testvére már régebb óta jár beszédtechnika órára hasonló okok miatt. Úgy tudom, hogy ez csak nagyobbaknál fordulhat elő. Mit tegyek, ha már óvodás kisfiamnál is ez a gond? Neki ki tud segítséget nyújtani és hogyan?

Kedves Ildikó!

Törődésre és lelkiismeretességre vall, hogy a kisebb fiánál is felfigyelt a helytelen beszédlégzésre. Valóban sokszor ilyen kis korban még rejtve marad ez a probléma, ha a felnőttek nincsenek résen.

A légzési zavar, pontosabban beszédlégzési zavar azt jelenti, hogy beszéd közben a belégzés és kilégzés ritmusa helytelen, nincs egyensúlyban. Ilyenkor a gyermekek általában nem tartanak szünetet miközben beszélnek, a szavak kimondása alatt is vesznek levegőt, beszívott levegővel is beszélnek, a mondandójukra rendszerint az össze-vissza tagolás jellemző. Természetesen kisgyermekeknél is foglalkoznak a szakemberek ezzel a zavarral, a kezelés a logopédusok kompetencia körébe tartozik. Kicsiknél, akik még óvodába járnak vagy kisebb iskolásoknál a terápia mindig játékos tevékenységbe ágyazottan, nem direkt módon történik, és nem alapoz a gyermek tudatosságára. A foglalkozásokon a lazító- és légzőgyakorlatok, a ritmusjátékok és a hanggal való játék jellemző.

Ajánlom, hogy keressen fel logopédust, aki a gyermek megfigyelését, vizsgálatát követően bővebb tájékoztatással tud szolgálni. A beszédlégzési zavar súlyosságától függően előfordulhat, hogy a terápiás megsegítés nem indokolt. Ilyenkor tanácsadás formájában segít a logopédus, hogy milyen célzott játékos tevékenység végzésével tudnak hozzájárulni a zavar megszüntetéséhez otthoni keretek között. A gyermek figyelmét mindenesetre nem érdemes felhívni a zavarra, tudatosan szabályozni ugyanis még nem képes a levegővételét, ha pedig rászól, kudarcként élheti meg.

A Megfelelő légzéstechnika kialakítása óvodáskorban bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Júlia!

Megnyugtató, ha különböző szakemberek ugyanazon véleményen vannak és ugyanazokat a nehézségeket látják fejlesztendő területnek. Nagyon jó, hogy fiával az elmaradásai miatt már ilyen korai életkorban segítségért fordult. A torna és az egyéb elmaradásokat fejleszteni célzó foglalkozások megférnek egymás mellett. A mozgásfejlesztés ugyanis általában nagyon jótékony hatással van mind a részképességek fejlődésére, mind pedig az artikulációra.

Az, hogy a fejlesztő pedagógus milyen felépítésű foglalkozást tart a fiának, illetve hogy a logopédus mit tervez, mindenképpen egyeztetést igényel. Célszerű, ha a két szakember – logopédus és fejlesztő pedagógus – felveszi egymással a kapcsolatot egyeztetés céljából. Ezt akár Ön is kezdeményezheti. A szakemberek általában a gyermek életkorát, terhelhetőségét, az elmaradás mértékét mind-mind figyelembe véve szakmai szempontok alapján tudnak döntést hozni, milyen terápiákat javasolnak a gyermeknek egyidejűleg. Lehetséges, hogy valóban mind a négy típusú foglalkozást indokoltnak tartják, de az is előfordulhat, hogy egy ideg például csak hármat javasolnak. Bárhogy is döntenek Önnel közösen, időnként érdemes újra és újra végiggondolni, mi a legcélszerűbb javaslat. Hasznos, ha a két szakember a továbbiakban is tartja a kapcsolatot, és fia fejlődése érdekében konzultálnak egymással az elért eredményekről, észrevételeikről.

Ebben a folyamatban Ön a legtöbbet a kapcsolattartás terén teheti, érdemes támogatni a szakemberek együttműködését.

A Fejlesztő torna és logopédia foglalkozás megfér egymás mellett bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Középső csoportos kislányom még hibásan beszél. A logopédus azt javasolta, hogy várjunk a terápiával, hátha magától változik a dolog, hiszen még csak májusban lesz öt éves. A magam részéről eléggé nyugtalan vagyok, a bátyja ennyi idősen már szépen beszélt. Miből tudhatom, hogy a spontán javulás már elkezdődött?

Kedves Enikő!

Lelkiismeretességre vall, hogy már most logopédusnál jártak a kislányával, ez sok később kialakuló probléma elejét veheti. Az öt év alatti gyermekek hanghibáival általában akkor foglalkozik a logopédus, ha kifejezetten indokolt. A korai megsegítés oka nagy számú hanghiba, vagy egyéb nyelvi elmaradás szokott lenni. A legtöbb gyermek beszéde ötéves koráig folyamatosan tisztul, anélkül, hogy terápiára lenne szükség. Minden bizonnyal erre utalt az Önök logopédusa is, amikor a spontán javulást említette.

Kérdésére visszatérve, valójában nem mindig könnyű észrevenni, amikor egy gyermek beszéde tisztulni kezd. Sok esetben előfordul, hogy a javulás elkezdődik, de hónapokig még úgy beszél a gyermek, hogy szinte érthetetlen a beszéde, irányított helyzetben, képek, tárgyak megnevezésénél, egy szavas válaszoknál mégis jól érthető, tisztán artikulált, amit mond. Amikor valamilyen helyzetben jól kezd ejteni egy hangot, vagy néha elkezdi helyesen használni beszéd közben, spontán javulásra utaló jel. Szintén ezt mutatja, ha időnként kijavítja a saját beszédét, ez azt jelzi ugyanis, hogy hallja, érzékeli, ha valamit rosszul ejtett. A hibázás felismerése a tanulási folyamat része.

Valószínűleg lánya nem vét olyan sok ejtési hibát, hogy logopédiai segítséget igényeljen már négyévesen. Az, hogy fia hasonló korában már szebben beszélt, önmagában még nem ok az aggodalomra, hiszen a gyerekek nagyon nagy különbségeket mutathatnak ezen a téren, akkor is ha testvérek. Az öt évesek szűrésén meg fogja hallgatni kislánya beszédét a logopédus, ezt követően érdemes esetleg tőle konzultációs időpontot kérni, ahol a további teendőkről beszélhetnek.

A Az óvodás gyermekek beszéde sokszor magától tisztul bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Laura lányom most kezdte az óvodát. Nagyon szeret rajzolni, de úgy vettem észre, hogy a társaihoz képest rosszabbul megy neki. Hogyan tudnám fejleszteni őt?

Kedves Éva!

Nagyszerű dolog, hogy Laura kedvét leli a rajzolásban! Mindenképpen bátorítsák, dicsérjék őt, nehogy a bizonytalanságuk kedvét szegje.

A rajzoláshoz rengeteg részképesség összehangolt működése szükséges. Az egyik ilyen például az ún. asszociatív gondolkodás, ami annyit jelent, hogy a gyermek el tudja képzelni azt, amit rajzolni fog, a másik pedig a finommotorika, ami a ceruzafogáshoz, a pontos vonalvezetéshez szükséges. A szem-kéz koordináció elengedhetetlen, hogy a gyermek vonalak húzása közben a szemével követve folyamatosan korrigálni tudja a munkáját. Természetesen a térbeli és síkbeli tájékozódás is szükséges a rajzoláshoz, ugyanis a térben látott vagy elképzelt képet sík felületen igyekszik megjeleníteni a gyermek a rajzolás során.  A gyermekek ezeken a területeken más-más ütemben fejlődnek, ezért a rajzaik színvonala is különböző. Mindenképpen segítséget jelenthet a gyermek számára, ha ezekkel a területekkel játékosan foglalkozik.

Amennyiben lányánál nagycsoportos korában is fennmaradnak a problémák, mindenképpen forduljon logopédushoz, aki megállapítja, milyen területen lehet szükség célzott fejlesztésre.

A A rajzolás óvodásoknál fejleszthető? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kisfiam három éves, szeptemberben kezdi az óvodát. Orrhangzós beszéde miatt több orvosnál is jártunk már, mindegyik megerősített minket abban, hogy beavatkozásra nincs szükség, elég, ha logopédus foglalkozik Balázzsal. Mindenki azt javasolta, hogy akkor kezdjük el a terápiát, ha már elég nagy lesz hozzá. Szeretném megkérdezni, hogy mikor kezdhet ilyen foglalkozásra járni?

Kedves Tibor!

Az orrhangzós beszéd igen gyakran orvosi beavatkozást kíván, nagyszerű, hogy ennek szükségességét már ki tudták zárni. Amikor az orrhangzós beszéd nem szervi eltérésen alapul, orvosi beavatkozásra nincs szükség, ilyenkor logopédushoz érdemes fordulni. Ő segít abban, hogy a gyermek megtanulja a helyes hangképzést, és azon dolgozik, hogy ez állandósuljon a gyermeknél.

Mivel a csemeték nagyon különbözőek ebben az életkorban, nehéz megmondani, hogy Balázs esetében mikor lehet elkezdeni egy ilyen terápiát, de mindenképpen az óvodás évek alatt javasolt. A hatékony terápia több tényezőtől is függ. Akkor érdemes elkezdeni, ha a gyermek elfogadja a felnőtt irányítását, a bemutatottakat utánozni próbálja, kérésre a száját nyitja-csukja, az ajkait mozgatja, hangokat utánoz, apróbb, könnyű tárgyakat nem nyel le, és tud rá vigyázni, hogy az ajkai között megtartsa őket. A gyermek figyelmi kapacitása is sokat számít. Fontos tudni, hogy a figyelme fenntartható-e annyi ideig, ameddig egy terápiás foglalkozás tartani szokott. Mindezeken túl előnyös, hogyha szájon át tud fújni, szívószállal inni, magánhangzókat ejteni és hosszan zengetni, valamint, ha tud „h” hanggal szótagokat mondani.

Ha ezek a kritériumok egy-kettő kivételével teljesülnek, javaslom, hogy keressenek fel logopédust, aki a gyermek vizsgálata után személyre szabott választ tud adni erre a kérdésre.

A Mikor érdemes orrhangzós beszéd miatt logopédia foglalkozást kezdeni? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.