A Iskolakezdés rajzolás nélkül? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Első osztályos kislányomnak szerencsére nagyon tetszik az iskola, minden nap szívesen jár. A rajzolás az egyetlen, amiben kevesebb sikerélménye van. Úgy látom, hogy nem annyira a technikájával van probléma, hanem mintha nem tudná lerajzolni, amit szeretne, vagy nem tudná, hogyan rajzolja le a dolgokat. Tudnék neki ebben valahogy segíteni?

Kedves Izabella!

Jó hallani, hogy kislánya ennyire szereti az iskolát, biztosan nagyon ügyes is. A rajzolás kapcsán sem kell aggódnia, habár érdemes néhánynak dolognak utánajárni. A rajzolás, mint ábrázolás összetett folyamat, és valóban előfordulhat, hogy nem a rajzolás, ceruzafogás, vonalvezetés technikája okoz gondot a gyermeknek, hanem maga az ábrázolás. Szeretném megnyugtatni, hogy ez is tanulható, fejleszthető terület. Egy rajz megszületéséhez, számtalan dologra van szükség. Létfontosságú a megfigyelés, a látottak elemzése, részletekre bontása, és memorizálása, majd mindezek szerkesztési egységekre bontása az alkotás során. Gyakran nem is a látottakat rajzolják a kicsik, ilyenkor a képzeletnek van kiemelt szerepe az ábrázolásban. Hangsúlyozom, ezek mind-mind fejleszthető területek. Amennyiben lányának valóban az ábrázolás okoz nehézséget, érdemes először alapos megfigyeléseket végezni egy-egy tárgyon, tükörben, és a látottakat apró részenként papírra vetni. Amikor ez már könnyen megy, emlékezetből is készülhet már rajz. Egy idő után ez is egyre könnyebben fog menni, ekkor már a képzelete alapján is rajzolhat, például egy meséhez, vagy kívánságához kapcsolódóan. Mindezek mellett a színezés, a díszítés, a forma másolás, a sorminta folytatás, és az összerakható játékokkal való játék mind-mind hozzájárulnak az elemző készség, és az ábrázoló készség fejlődéséhez.

Érdemes tehát apró lépésenként haladni, legyen lánya mellett alkotás közben és elakadás esetén kérdéssel, rávezetéssel segítsen neki abban, hogy rájöjjön mi a következő lépés a rajzolás során! A sok közös játék a fejlesztő hatásán túl kiváló szórakozás! Próbálják ki!

A Rajzolás kerülése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Laura lányom most kezdte az óvodát. Nagyon szeret rajzolni, de úgy vettem észre, hogy a társaihoz képest rosszabbul megy neki. Hogyan tudnám fejleszteni őt?

Kedves Éva!

Nagyszerű dolog, hogy Laura kedvét leli a rajzolásban! Mindenképpen bátorítsák, dicsérjék őt, nehogy a bizonytalanságuk kedvét szegje.

A rajzoláshoz rengeteg részképesség összehangolt működése szükséges. Az egyik ilyen például az ún. asszociatív gondolkodás, ami annyit jelent, hogy a gyermek el tudja képzelni azt, amit rajzolni fog, a másik pedig a finommotorika, ami a ceruzafogáshoz, a pontos vonalvezetéshez szükséges. A szem-kéz koordináció elengedhetetlen, hogy a gyermek vonalak húzása közben a szemével követve folyamatosan korrigálni tudja a munkáját. Természetesen a térbeli és síkbeli tájékozódás is szükséges a rajzoláshoz, ugyanis a térben látott vagy elképzelt képet sík felületen igyekszik megjeleníteni a gyermek a rajzolás során.  A gyermekek ezeken a területeken más-más ütemben fejlődnek, ezért a rajzaik színvonala is különböző. Mindenképpen segítséget jelenthet a gyermek számára, ha ezekkel a területekkel játékosan foglalkozik.

Amennyiben lányánál nagycsoportos korában is fennmaradnak a problémák, mindenképpen forduljon logopédushoz, aki megállapítja, milyen területen lehet szükség célzott fejlesztésre.

A A rajzolás óvodásoknál fejleszthető? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Négy éves a kislányom nem szeret rajzolni. A feleségem és én is nagyon szeretnénk, ha ez változna, mert tudjuk, hogy az iskolában majd sok ceruzás feladatot fog kapni. Mit tegyünk, hogy ez változzon?

Kedves Attila!

Nagyon jó, hogy szívükön viselik, hogyan segítsék kislányukat a problémamentes iskolai beilleszkedésben. Aggódni azonban nem kell, mert sok négy éves nem szeret még rajzolni, és ennek nem biztos, hogy a kézügyességben való elmaradás az oka, lehet, hogy csak nem érdekli, szaladgálni, mozogni jobban szeret. Ez nem baj, nyugodtan engedjék meg neki!

Az azonban igaz, hogy a ceruzahasználatot jó, ha megszerettetjük a gyermekkel. Furcsának hangzik, de a legtöbb csemeténél ebben a korban még nem a ceruza kézbeadásával tehetjük ezt a legnagyobb sikerrel. Rengeteg olyan játékos tevékenység van, amit általában nagyon élveznek a kicsik. Nem is kell tudniuk róla, hogy közben ügyesedik a kezük, ami aztán a ceruzafogást, valamint ceruzahasználatot is megkönnyíti és sikerélményhez juttatja a gyereket.

Hogy milyen módon segíthetik a gyermeket ezen a területen? Rengeteg lehetőség van rá, sokat a hétköznapokba is könnyű beilleszteni közülük. A legfontosabb, hogy jókedvvel csináljuk, közös játék legyen, amit mindenki élvez. A ceruzahasználathoz jó finommotorika szükséges, így tehát ezt a területet érdemes fejleszteni. Nagyon jó, ha minél több matatós dolgot csinálunk a gyermekkel. Fogja meg, tegye át, tapogassa meg és találja ki mi az, ami a kezében van. Ezt játszhatjuk a játékaival, a konyhában, vagy akár a játszótéren is.

Engedhetjük, hogy rajzoljon ceruza nélkül – ezt nagyon szokták élvezni – a homokba, a betonra, nyáron a kavicsba festhessen az ujjával akár nagyobb lapra is. Nagyon hasznos, ha sok gyúró, nyomkodó mozdulatot csinálunk, legyen az akár sima vagy sóliszt gyurma, de bevonhatjuk a tészta-, illetve süteménykészítésbe is a picit. Ez csupán néhány ötlet ahhoz, hogy játékosan fejlesszük a gyermek finommotorikáját.

A ceruzahasználat elutasítása miatt akkor érdemes szakemberhez fordulni, ha a gyermek már elmúlt öt éves. Ekkor sem nagy probléma, de ilyenkor érdemes megnézni, hogy miről van szó valójában, arról hogy nem érdekli a gyermeket ez a tevékenység, vagy esetleg ügyetlenségét próbálja így palástolni.

A Meddig normális, ha gyermekem elutasítja a rajzolást? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Ha egy gyermek ebben az életkorban nem szeret rajzolni, annak több oka is lehet. A legvalószínűbb, hogy valamiért nem élvezi ezt a tevékenységet, talán kudarcot élt át korábban a rajzolással kapcsolatban, vagy csalódott, amiért nem úgy sikerülnek a rajzai, ahogyan szeretné. Mindig tartsák szem előtt, hogy erőltetni nem szabad semmit, ezt sem tanácsos, hiszen pont az ellenkezőjét érik el vele, és a gyermek örökre megutálhatja miatta a rajzolást.

Hasznos lehet szakemberrel konzultálni, hogy lássák miről is van szó. Ez lehet az óvoda pszichológusa, vagy a kerületükben működő Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa. Ha a kislány finommotoros készségei fejlesztésre szorulnak, fejlesztő terápiával komoly eredményeket lehet elérni. Az is lehet, hogy a jól bevált „házi” megoldások ugyancsak gyors eredményt hoznak. A játékos tevékenységek, a vágás, a festés, a gyurmázás, a tésztagyúrás, a gyöngyfűzés stb. nemcsak időtöltés szempontjából hasznosak, hanem fejlesztő hatásaik miatt is figyelmet érdemelnek.

A Miért nem szeret rajzolni? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Ötéves kislányom gyakran a bal kezét használja különböző dolgok elvégzéséhez, de gyakran szokott jobb kézzel is színezni, rajzolni. Mikor derül ki egyértelműen, hogy milyen kezes lesz később? Tudunk neki segíteni abban, hogy megszokja a domináns kéz használatát?

Kedves Johanna!

Ha egy kisgyermek többnyire a bal kezét használja, nagy a valószínűsége, hogy bal kezes lesz. Azonban nem csak a rajzeszközök használatát érdemes nézni. Figyeljék meg azt is, melyik kezével csavar, teker, és melyikkel integet, vág, fog stb. A „kezesség” hátterében az agyféltekék közötti munkamegosztás áll. Balkezesség esetén a jobb agyfélteke, jobb kezesség esetében a bal agyfélteke az irányító. Az agyféltekék dominanciája egyébként nemcsak a „kezességet” befolyásolja, hanem például a lábak dominanciáját is. Az egyik agyfélteke vezető szerepe általában az óvodáskor végére, legkésőbb 7-8 éves korra alakul ki. Nagyon fontos, hogy az iskolakezdésre kialakuljon a domináns kézhasználat, különben nehézségek alakulhatnak ki a tanulás területén.

Érdemes megtámogatni a gyakrabban használt kéz használatát, így például abba adjuk a ceruzát, vagy kínáljuk a gyümölcsöt. Szeretném hangsúlyozni, hogy tilos erőszakkal beavatkozni a folyamatba, rászólni a gyerekre, vagy más módon nyomást gyakorolni rá! Szerencsére ma már mindenki tudja, hogy a balkezesség nem olyan dolog, amit meg kell változtatni. A magyar lakosság 10 %-a balkezes. Sok rendkívül tehetséges embert találunk közöttük, például Leonardo da Vinci is balkezes volt. Az erőszakos átszoktatásnak nemcsak a kezek használata szempontjából van káros hatása, hanem rombolja a személyiséget, és számos más problémát okozhat, például dadogást, és egyéb beszédhibát. Ha úgy érzi tanácsra, segítségre van szüksége a témával kapcsolatban, keressen fel szakembert a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál!

A Hogyan segítsünk gyermekünknek a domináns kéz megerősítésében? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.