Kedves Jolán, 

a rekedtség bizony sokak életében elő-előforduló jelenség. Bizonyos esetekben egészségügyi okok állnak a hátterében, amelyeket fül-orr-gégész szakember segítségével tudja kivizsgáltatni. Ilyen esetben a további teendők meghatározásában a szakorvos utasításai az irányadóak. 

Előfordul azonban, hogy az orvosi vizsgálat nem mutat ki egyértelmű okot. Ilyenkor a rekedtség oka lehet pszichológiai tényező vagy helytelen hangképzési mód is. A megfelelő hangképzés kialakításában logopédus tud segítséget nyújtani. 

Amennyiben a rekedtség még nem áll fenn régóta, csak néhány hete jellemző, esetleg felsőlégúti fertőzéssel egy időben jelentkezik, nincs ok az aggodalomra. Óvodáskorban gyakran előfordul a hang túlerőltetése, aminek oka az élénk játéktevékenység és a sok kiabálás úgy, hogy közben a gyermek hangszalagjai még fejlődésben vannak. A hang védelméért azonban ilyenkor is sokat tehet.

A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás nagyon fontos, a hangképzésre is támogatóan hat. A nyálkahártya kiszáradásakor a hangszalagok ugyanis könnyebben irritálódnak, ezt érdemes megelőzni. Inkább vízzel kínálja gyermekét, mert a cukros és szénsavas italok szárítják a torkot. 

A megfelelő páratartalom biztosításával is sokat segíthet gyermekének, mivel a kellően párás levegő támogatja a nyálkahártya regenerálódását. Érdemes erre különösen az éjszakai órákban figyelni. Előfordulhat az is, hogy allergének irritálják a nyálkahártyát, amelyet pormentesítéssel és levegőtisztítással lehet mérsékelni. Ez hozzájárulhat a torokköszörülés csökkentéséhez, amely különösen megterhelő a hangszalagok számára. Torokköszörülés során ugyanis a hangszalagok erőteljesen ütköznek egymáshoz, ezért ennek kerülése javasolt.

Érdemes mellőzni a kiabálást. Kipróbálhatnak például olyan játékot, amelyben „titkos ügynökökké” válnak, és csak olyan hangerővel beszélnek, amelyet mások már nehezen hallanak meg.

Rekedtség esetében is nagyon fontos a mintaadás, figyeljen rá, hogy milyen hangerővel szólítja meg őt otthon, igyekezzen minél halkabban tenni. Érdemes a lakásban minél inkább háttérzajmentes környezetet biztosítani: beszélgetés közben a televíziót, a hangszórót és a rádiót célszerű kikapcsolt állapotban tartani. 

Bízom benne, hogy fia rekedtsége néhány héten belül elmúlik, addig is bátran próbálják ki a fenti javaslatokat! Segítségével elkerülhető a felesleges terhelés és megelőzhetőek a későbbi kellemetlen következmények is. Amennyiben a rekedtség továbbra is fennáll gyermekénél, érdemes fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni, majd a vizsgálat eredményeivel logopédusaink segítségét is igénybe venni. Bátran keresse szakszolgálatunkat! 

A Mit tehetek gyerekem hangjának védelme érdekében, hogy ne legyen rekedt? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás kisfiam rekedt hangon beszél. Biztos, hogy diszfóniás? Más nem okozhatja ezt?

Kedves Gábor!

A hangképzési zavarokat hívjuk diszfóniának, amelynek sokféle oka lehet. A rekedtség felléphet átmeneti állapotként, de lehet tartós is, ilyenkor orvosi beavatkozásra vagy hangterápiára van szükség.

Átmeneti állapot lehet a rekedtség, ha például a hangképző szervek érzékenysége miatt a hang túlerőltetésekor, kiabálás után lép fel a gyermeknél, vagy ha a hangképző szerv gyulladása áll fenn. Lehet más fertőző betegségek következménye is, kialakulhat polip, daganat, csomó miatt. A túl nagy zajban való hosszabb tartózkodás, vagy hangos zenehallgatás után is előfordulhat rekedtség. Létrejöhet a gége és a garatüreg fejletlensége miatt, fejlődési rendellenesség okán, hallászavar következményeként, vagy bénulás miatt is.

Az, hogy gyermeke rekedt, még nem biztos, hogy akár orvosi vagy terápiás beavatkozást tesz indokolttá, azonban érdemes megfigyelni, hogy mennyi időn keresztül áll fenn, milyen gyakorisággal jelenik meg, milyen helyzetekben, vagy milyen helyzeteket követően jelentkezik. Amennyiben a rekedtség nem múlik el egy-két nap alatt, próbáljuk meg rávenni a gyermeket, hogy pihentesse a hangját, ne beszéljen. Ha három hét után továbbra is fennáll a rekedtség, mindenképpen forduljunk foniáterhez vagy logopédushoz.

A A rekedtség okai bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Öt éves kisfiamnál a logopédiai szűrés alkalmával rekedtséget állapítottak meg. Diszfónia terápiát javasolt a logopédus. Mi ez a kezelés pontosan?

Kedves Édua!

Nagyon jó hír, hogy az óvodában a szűrés alkalmával ilyen hamar észrevették a rekedtséget. Az idejében megkezdett kezelésnek kiemelt jelentősége van. A rekedtséget diszfóniának hívunk idegen szóval. Erre utal a terápia elnevezése is.

Ilyen kicsi gyermekeknél a terápia játékos formában történik. A gyermek és a logopédus terapeuta azon dolgoznak, hogy kialakítsák azt a hangot, ami a gyerkőc számára kényelmes és megfelelő helyen, erőlködés nélkül tud képezni. Beállítják az egyéni hangmagasságot, sok lazító gyakorlatot végeznek, és a helyes légzést is megtanulja a gyermek, ami a beszéd alapja. A terápia során sokat játszanak a hangjukkal, hogy a kialakított, megfelelő helyen képzett és megfelelő légzéssel kísért hang automatikussá váljon. Dolgoznak továbbá azon is, hogy minél nagyobb hangterjedelemben tudja a gyermek a rekedtségtől mentes hangokat ejteni, így teljes mértékben megszűnjön a rekedtsége. A kicsik élvezni szokták ezeket a foglalkozásokat, és persze az otthon végzett játékos gyakorlatokat is imádják.

A Mit csinálnak diszfónia terápián? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás gyermekemnek hatalmas a mozgásigénye, nehezen fárad el, annak ellenére, hogy egész nap sokat szaladgál, és kiabál. Estére viszont gyakran bereked. Ez normális? Lehet ebből baja?

Kedves Anikó!

Sok szülő teszi fel a kérdést, mi a teendő hasonló helyzetben! Nincs két egyforma gyermek, így a rekedtség oka is sokféle lehet. A mozgékony gyerekeknél természetes dolog, hogy árad belőlük az energia, sőt szeretik szabadjára engedni a hangjukat is. Gyakori, hogy a hangjuk erejével próbálják kifejezni, ha valamit nagyon szeretnének, és így mutatják meg fizikai erejüket is. Azonban érdemes tudni, hogy egyéb orvosi, logopédiai, illetve lelki okai is lehetnek ennek a jelenségnek.

A gyerekek hangja – akárcsak a felnőtteké – el tud fáradni, ilyenkor könnyebben berekednek. Leginkább akkor szükséges szakemberhez fordulni, ha a hangos beszéd és a rekedtség gyakran előfordul, illetve ha tartósan fennáll, például még másnap is. Amennyiben tartósan fennálló, visszatérő problémáról van szó, mindenképpen érdemes foniáterhez vagy fül-orr-gégészhez fordulni, hogy ki lehessen zárni a lehetséges szervi okokat. Ha a rekedtség miatt a tiszta és helyes hangképzés akadályozott, logopédiai terápiára is szükség van. Amikor pedig a rekedtség hátterében lelki okokat feltételezünk, mint például a stressz vagy egyéb érzelmi problémák, ezek feltérképezésére kérjük pszichológus szakember segítségét!

A folyamatos hangos beszéd a hangképzésben részt vevő szerveknél, így a hangszalagoknál is okozhat sérülést, fizikai elváltozást. A tartósan fennálló rekedt beszéd hátterében olyan okot sejthetünk, ami akár több kezelést is igényelhet. Ezek kivizsgálása, megállapítása foniáter szakember feladata. Az orvosi beavatkozás sokszor elkerülhető, ha időben kezdünk foglalkozni a problémával és logopédushoz fordulunk. Szerencsére számos természetes módja is akad annak, hogy megőrizzük a hangszálak egészségét. Elsőként érdemes ezeket megpróbálni. Figyeljünk arra, hogy a gyermek megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszon, és lehetőleg kerülje a zajos helyeket, ahol önkéntelenül is hangosabban kell beszélnie. Ha például a gyermek hajlamos hangos beszéddel színezni mondandóját, különösen, ha érzelmileg is érinti, amiről mesél, csitítással figyelmeztessük, hogy halkabban folytassa. Lehet csendjátékot is játszani, amikor például bizonyos ideig nem szabad megszólalni, így a gyermek játékosan tud barátkozni azzal, milyen érzés takarékoskodni a hangerejével.

A Estére kialakuló rekedtség bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.