Kedves Éva!

Az úszás az egyik leghatékonyabb mozgásforma a Scheuermann-betegség kezelésének kiegészítésére. A vízben végzett mozgás tehermentesíti a gerincet, miközben erősíti azokat az izmokat, amelyek a helyes testtartás kialakításában és megtartásában fontos szerepet játszanak.

A Scheuermann-betegségre jellemző fokozott háti görbület miatt különösen fontos a hátizmok erősítése, a mellkas mobilitásának javítása és a megrövidült mellizmok nyújtása. Érdemes ezért már a medencébe lépés előtt néhány perces bemelegítést végezni, különös tekintettel a vállöv és a karok átmozgatására.

A leginkább ajánlott úszásnem a hátúszás és annak különböző változatai. Különösen hasznos lehet a páros karú hátúszás, mivel segíti a vállak hátrahúzását, javítja a mellkas nyitottságát és erősíti a hátizmokat. Hátúszás közben fontos, hogy a fej a gerinc meghosszabbításában maradjon, az áll pedig enyhén közelítsen a szegycsonthoz.

A rendszeresen végzett hátúszás hozzájárulhat a helyes testtartás kialakításához, a gerinc mozgékonyságának javításához és a hátfájdalmak megelőzéséhez. A legjobb eredmény általában akkor érhető el, ha az úszást a gyógytestnevelő vagy gyógytornász által javasolt speciális gyakorlatokkal is kiegészítik.

A mozgásterápia sikerének kulcsa a rendszeresség és a fokozatosság. A kitartó gyakorlás hosszú távon jelentős javulást eredményezhet a gyermek tartásában és közérzetében egyaránt.

A A Scheuermann-betegség kezelése hátúszással bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Gyermekemnél Scheuermann-betegséget állapított meg az orvos. Mit érdemes tudni erről?

Kedves Jázmin! 

Első hallásra talán ijesztően hangzik az idegen csengésű diagnózis! Ha időben elkezdődik a megfelelő terápia, semmi ok az aggodalomra! Scheuermann írta le először a legtöbbször serdülőkorban jelentkező betegséget, amely általában tizenkét-tizenhét éves fiúknál fordul elő, lányoknál ritkábban. Okozhatja a hirtelen növekedés, illetve a tartó és mozgatóizmok túlterhelése vagy lustasága is.

Kialakulását ott érhetjük tetten, amikor a rossz testtartás miatt görbültebb lesz a hát, a gyermek fáradékonnyá válik, és enyhe fájdalmat tapasztal az érintett gerincszakasznál, ahol az izmok merevvé válnak. Tizennyolc éves kor után a panaszok fokozódhatnak, az érzékeny területen a hátizmok kötöttek, a gerinc pedig a korábbiakhoz képest is merevebb. A panaszok felerősödésével a csigolyatestek ék alakúvá válnak.

A célzott izomerősítés, és a speciális gyógytestnevelés jótékony hatású a betegség bármely stádiumában, azonban minél hamarabb veszi kezdetét a terápia, annál gyorsabb a gyógyulás.

Fotó: Ranken Jordan

A A Scheuermann-betegség tünetei és kezelése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.