Kedves István,

a serdülőkorban gyakran előfordul, hogy az addig jól működő baráti kapcsolatok átmenetileg bizonytalanabbá válnak. A gyermekek nem egyszerre érnek, és nem azonos ütemben indul el náluk a kamaszodás. Ilyenkor gyorsan változhat az érdeklődésük, eltérő lehet a kockázatvállalási hajlandóságuk, és különböző mértékben válik fontossá számukra a kortárscsoporthoz tartozás. Mindez önmagában nem jelenti azt, hogy a barátságoknak véget kell érniük, de előfordulhat, hogy új egyensúlyra és új keretekre van szükség.

Érdemes kerülni, hogy a szülő egyszerűen „rossz társaságként” beszéljen a barátokról. Ez könnyen védekezést válthat ki a gyermekből, vagy azt az érzést keltheti benne, hogy választania kell a szülő és a barátai között. Többet segíthet, ha arról beszélgetnek, hogy a társaság tagjai most eltérő tempóban fejlődnek, és ez számára is okozhat bizonytalanságot. Érdemes megkérdezni, hogyan érzi magát közöttük: jól érzi-e magát a társaságban, tud-e önmaga lenni, vannak-e olyan helyzetek, amelyek kellemetlenek számára, vagy előfordul-e, hogy csak azért megy bele valamibe, mert fél a kimaradástól.

A baráti kapcsolatok megőrzése mellett is fontos a megfelelő határok kijelölése. Nem szükséges minden programot engedni azért, hogy a gyermek ne érezze magát kívülállónak. A szülő feladata ilyenkor nem az, hogy elszigetelje a barátaitól, hanem hogy segítsen különbséget tenni aközött, mi fér bele egy kamaszos nyári szabadságba, és mi az, ami már veszélyes, túlzott kockázatot jelent vagy nem összeegyeztethető a család értékeivel.

Sokat segíthetnek az előre megbeszélt szabályok: hol lehetnek, meddig maradhatnak, kikkel vannak együtt, hogyan érhető el a gyermek, mikor szükséges jelentkeznie, illetve milyen helyzetekből kell kilépnie. Ezeket érdemes nem tiltásként vagy fenyegetésként, hanem a biztonságot szolgáló kapaszkodóként megfogalmazni.

Hasznos lehet olyan közös programokat is szervezni, amelyekben a baráti kapcsolat fennmaradhat, ugyanakkor biztonságosabb keretek között zajlik. Ilyen lehet például a közös strandolás, sportolás, grillezés vagy filmnézés. Ezekben a helyzetekben a felnőttek jelen vannak, de teret hagynak a kamaszok önálló kapcsolódásának.

Közben fontos a gyermek lehetőségeinek bővítése is. Ha kizárólag egyetlen társaságra támaszkodhat, könnyebben érezheti úgy, hogy mindenáron alkalmazkodnia kell hozzájuk. Jót tehet, ha a nyár során más közösségekben is szerezhet pozitív élményeket, például táborban, sportfoglalkozáson, rokonokkal vagy régi osztálytársakkal töltött idő során, illetve olyan programokon, ahol hozzá hasonló érdeklődésű vagy hasonló fejlődési ütemű kortársakkal találkozhat.

A legfontosabb üzenet az, hogy a gyermek ne azt élje meg: vele van probléma azért, mert „lemaradt” a többiekhez képest. Érdemes megerősíteni benne, hogy mindenki saját ütemében fejlődik, és teljesen természetes, ha ő még nem ugyanazokra a dolgokra kíváncsi, mint a barátai. A szülői támogatás akkor a leghatékonyabb, ha egyszerre védi a gyermeket, tiszteletben tartja a számára fontos kapcsolatokat, és segíti abban, hogy a kortársi nyomás hatására se kelljen feladnia saját értékeit vagy személyes határait.

A Amikor más tempóban serdülnek bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Era,

serdülőkorban a kipróbálásnak többféle jelentése lehet. Állhat mögötte kíváncsiság, a kortársakhoz való tartozás igénye, a „belefér-e” határainak keresése, feszültségoldás vagy egyszerű sodródás is. Ezért az első lépés nem az azonnali ítéletalkotás, hanem a helyzet pontosabb megértése: egyszeri alkalomról van szó vagy ismétlődő mintáról? Ő kezdeményezte, vagy társas hatásra történt? Mennyire volt számára fontos a kortársak véleménye?

A dohányzás ugyanakkor nem tekinthető ártalmatlan kísérletnek. A nemzetközi ajánlások szerint serdülőkorban nincs biztonságos nikotinhasználat. A nikotin erősen addiktív anyag, amely hatással lehet a fejlődő idegrendszerre, többek között a figyelemre, a tanulási folyamatokra, a hangulatszabályozásra és az impulzuskontrollra. Éppen ezért a cigaretta, az e-cigaretta, a vape, a hevített dohánytermékek és a nikotintartalmú alternatívák sem tekinthetők kockázatmentesnek.

Szülőként a legnagyobb segítséget általában a nyugodt, de határozott kommunikáció jelenti. Fontos, hogy a beszélgetésben a megértés és az érdeklődés is jelen legyen, miközben egyértelművé válik a szülői álláspont is. Érdemes a viselkedésre mondani nemet, nem a gyermeket minősíteni. Így kisebb az esélye annak, hogy szégyenérzet vagy titkolózás alakul ki.

A kutatások szerint a szülői hatás serdülőkorban is meghatározó. A világos családi szabályok, a dohányzásmentes otthoni környezet és a következetes, de párbeszédre épülő kommunikáció mind védő tényezők lehetnek. A puszta tiltás önmagában kevés, ugyanakkor az elnéző „úgyis mindenki kipróbálja” hozzáállás sem segít.

Érdemes azt is megfigyelni, milyen szerepet tölt be a cigaretta a fiatal életében. Más a helyzet, ha egyszeri kíváncsiságról van szó, és más, ha a dohányzás feszültségoldáshoz, beilleszkedéshez vagy rendszeres szokáshoz kapcsolódik. Ez utóbbi esetben már egy kialakuló függőségi kockázatról is szó lehet.

A beszélgetés akkor lehet igazán hatékony, ha nemcsak a tiltásról szól, hanem a jövőbeli helyzetekről is: hogyan tud nemet mondani, ha megkínálják, hogyan tud kilépni egy kellemetlen szituációból, és kik azok a kortársak, akik mellett könnyebb jó döntéseket hozni.

Ha kiderül, hogy a dohányzás rendszeressé válik, érdemes szakember bevonását is megfontolni. Ilyenkor a gyermekorvos, az iskolapszichológus vagy serdülőkkel foglalkozó szakember tud további segítséget nyújtani.

A legfontosabb, hogy a fiatal ne azt élje meg, hogy „rossz döntést hozott, ezért rossz ő maga is”, hanem azt, hogy egy kockázatos helyzetbe került, amelyben a szülő továbbra is mellette áll, miközben világos határokat tart.

A Kiderült, hogy cigizett a gyerekem   bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves András!

A statisztikai vizsgálatok szerint sajnos a fiatalok egyre korábban próbálják ki a dohányzást, az alkoholt, a drogokat. Ezért a legszerencsésebb, ha a szülők „idejében”elkezdenek beszélgetni gyermekükkel az addikciók (függőségek) kialakulásáról, lehetőleg még azelőtt, hogy a kamasz kipróbálná valamelyiket közülük. Természetesen soha nem késő szóba hozni a témát, sőt mindenképpen kezdeményezzenek beszélgetést fiukkal, ne söpörjék szőnyeg alá a problémát! Általános tapasztalat, hogy a serdülőknél a tiltás, büntetés, kevésbé hatékony módszer. Erre a korosztályra jellemző, hogy feszegetik a felnőttek állította szabályokat, határokat, kíváncsiságból, és lázadásból sokszor csak azért is kipróbálják a tilos dolgokat. Sok szó esik arról is, hogy a tinédzserek leginkább egymásra hallgatnak, és viselkedésüket, szokásaikat jelentősen befolyásolják kortársaik, főleg azok, akikkel rendszeresen több időt töltenek, így például az osztálytársak, barátok. Kérdezzék meg őt, miért kezdett cigarettázni? Környezetében kik azok a gyerekek, akik hasonlóan tesznek? Meséljenek arról, hogy Magyarországon hogyan alakultak a dohányzási szokások, miért tiltották ki a közösségi terekből a cigarettázást! Érdemes felhívniuk a figyelmét esetleg arra is, hogy ma mennyivel nagyobb figyelmet fordítanak az emberek az egészséges életmódra, sportos külsőre, amit a dohányzás jelentős mértékben negatívan befolyásol. Kérdezzék meg őt, hogyan szeretné látni magát öt-tíz év múlva? A beszélgetés segíthet számára, hogy megnyíljon, így könnyebben lehet jó irányba terelni őt. Amennyiben a beszélgetések nem hozzák meg a kívánt változást, kérjék pszichológust tanácsát!

Fotó: Lionel Ruiz

A Dohányzás serdülőkorban bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Lajos!

A tinédzsereknél viszonylag gyakran előfordul hirtelen, szélsőséges viselkedés, vagy hangulatváltozás. Az egyik pillanatban „madarat lehet fogatni” velük, majd látszólag ok nélkül nyűgössé, vagy zárkózottá válnak. Ennek hátterében bonyolult élettani és lelki változások állnak, amely időszakot szaknyelven serdülőkori fejlődési krízisnek is hívunk. Olyan természetes és szükségszerű életszakaszról beszélünk, amelyen mindenki keresztül megy a felnőtté válás útján. Kétségtelenül vannak kamaszok, akiknél mindez könnyebben, másoknál viharosabban zajlik. Az is biztos azonban, hogy a tinédzserekre fokozottabban kell figyelni. Detti esetében túl hosszúnak tűnik a három hét ahhoz, hogy ne tegyenek lépéseket. Fontos lenne szülőként végiggondolni, hogy nem történt-e a közelmúltban valami rossz dolog a családdal, vagy vele, és próbáljanak lányukkal is beszélgetni erről. Kérdezzék meg barátait, tanárait, hátha ők tudnak ebben segíteni. Detti viselkedése mögött sok minden húzódhat meg. A szerelmi csalódástól kezdve az iskolai kudarcon keresztül akár komolyabb problémával is küzdhet.

Fontos megérteni, hogy mi történik a lányukkal, ennek érdekében célszerű lehet a kerületükben is működő pedagógiai szakszolgálatban pszichológus segítségét kérni.

A Lehangoltság, depresszió serdülőkorban bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Gimnazista lányom színésznek készül. Vannak hanghibái, a légzéstechnikája is fejlesztésre szorul, de nem szeretne logopédushoz járni. Nagyon elszánt, hogy ő egyedül, könyvből fogja helyrehozni a hibáit. Lehetséges ez?

Kedves Sámuel!

Minden bizonnyal nagyon céltudatos, eltökélt lánya van. Minden elismerésem, hogy kamasz létére ilyen bátran ugrik bele az ismeretlenbe és igyekszik mindent megtenni önerőből, hogy színésznek tanulhasson.

A kérdése valóban elgondolkodtató, hiszen a hanghibák javítása logopédus feladata, és a beszédtechnika javításával – aminek része a megfelelő légzéstechnika elsajátítása is – elsősorban logopédusok foglalkoznak. Napjainkban persze egyre több cikk, kiadvány jelenik meg, amelyek abban erősítik meg az olvasót, hogy önerőből, szakember segítsége nélkül is lehetséges ezeket a dolgokat megfelelően elsajátítani. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy vannak olyanok, akiknek ez sikerülhet és sikerül is. Ők rendszerint nagyon-nagyon elszántak, jó megfigyelő készséggel rendelkeznek, amit magukon is eredményesen tudnak alkalmazni, és hosszú időn át, kitartóan foglalkoznak a dologgal. Általában persze azok járnak sikerrel egyedül, akiknél nincs nagy probléma, inkább csak apróbb finomításokra van szükség. Például az artikulációjuk tiszta, a hangképzésük megfelelő, csakúgy mint a beszédritmusuk, és a gyakorlás során csupán a légzéstechnikájukkal kell foglalkozniuk, vagy a levegőkapacitás növelésén kell csak dolgozniuk.

Aki színésznek készül és a hangjával, beszédével szeretné megkeresni a kenyerét, annak nagyon oda kell figyelnie a hangképzésre, nem csupán a felvételi előtt, hanem később is folyamatosan ápolnia kell azt. Egy kamasz gyermek estében is azt javaslom, hogy forduljanak szakemberhez. Mindezt persze úgy érdemes tenni, hogy a közben lányát végig támogatja és biztatja a munkára, hiszen óriási dolog, hogy ilyen elszántsággal áll neki az önfejlesztésnek. Viszont érdemes felhívni a figyelmét arra, hogy egy szakember teljesebb képet lát, akár megbeszélés tárgyát képezheti az is, hogy milyen gyakorisággal találkoznak, és mennyi az otthoni munka. Mindenképpen javaslom, hogy legalább egy felmérés, és konzultáció erejéig találkozzanak logopédussal, hogy lánya és Ön is tisztában legyen vele, hogy mire vállalkozik.

Fotó: Dick Vos

A Lehetséges beszédtechnika tanulás önállóan serdülőkorban? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A fiamnak szövegértési problémák okoznak nehézséget, ezért érettségi előtt két hónappal az írásbeli helyett a szóbeli számonkérést javasolták a tanárai. Nem teljesen értem, miért. Ekkora a baj? Mikor jár a tantárgyi felmentés és mi a haszna?

Kedves Klára!

Nem kell megijednie, a javaslatnak oka van, és most minden bizonnyal ez a döntés szolgálja leginkább gyermeke érdekeit. Jó néhány részletről nem tesz említést, így az sem derül ki, milyen diagnózis indokolhatja ezt a lépést. Sokan nem tudják, hogy a mentességet és más kedvezményeket azok a tanulók kérelmezhetik, akiket a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságai vizsgáltak, és beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséget állapítottak meg náluk. Ide tartoznak a sajátos nevelési igényű tanulók is, például a tanulási zavarral vagy figyelem- és magatartásszabályozási zavarral élő diákok.

Előfordul, hogy több éves fejlesztést követően egyes tantárgyak minimumkövetelményeit a tanuló nem vagy csak nagy nehézségek árán tudja teljesíteni. A sajátos nevelési igényű diákokat rendszerint differenciált módon oktatják, és a számukra megfelelő módszereket, illetve eszközöket alkalmazzák. Vannak azonban olyan esetek, amikor a kiemelt támogatás ellenére is jelentős nehézségek maradnak fenn. Ilyenkor a szakértői bizottság javaslatot tehet könnyítésekre vagy bizonyos esetekben egyes tantárgyi követelmények alóli mentesítésre.

Érdemes tudni, hogy a középiskolás tanulók esetében a könnyítések gyakran nagyobb segítséget jelentenek, mint a teljes felmentés. A diák hosszabb felkészülési időt kaphat, használhat bizonyos segédeszközöket, illetve írásbeli helyett szóban vagy szóbeli helyett írásban adhat számot tudásáról. Ezek a kedvezmények azt szolgálják, hogy a tanuló valódi tudása jelenhessen meg a számonkérések során.

A szakértői bizottság szakemberei tesznek javaslatot a szükséges kedvezményekre és vizsgálják meg, milyen további dokumentumokra vagy szakorvosi véleményekre van szükség. A végső döntést a vizsgáló team hozza meg, figyelembe véve a tanuló fejlődését, képességeit és iskolai teljesítményét. Ez komoly felelősség, hiszen a későbbi továbbtanulást és pályaválasztást is befolyásolhatja.

Az érettségi vizsgán azok a kedvezmények vehetők igénybe, amelyek a középiskolai tanulmányok során már érvényben voltak. Az iskola igazgatója az érvényes szakértői vélemény alapján határoz arról, hogy a diák milyen formában tehet érettségi vizsgát. Fontos tudni, hogy az érettségi évében már késő új eljárást kezdeményezni, hiszen ezek a kedvezmények általában egy hosszabb vizsgálati és fejlesztési folyamat eredményeként kerülnek megállapításra.

A Felmentés vagy könnyítés érettséginél, ha gyermeke szövegértési problémával küzd bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Eszter!

Fantasztikus dolog, amikor anya és lánya jó kapcsolatban vannak egymással, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan témák, amelyeknél nem jó, ha összemosódik a felnőttek, illetve a gyerekek világa közötti határ. A „jó kapcsolat” nem feltétlenül azt jelenti, hogy „barátnői kapcsolatot” ápolnak egymással. Lehet, hogy serdülő lánya ösztönösen tiltakozik az ellen, hogy idejekorán felnőtt szerepbe kerüljön. Gyakran előfordul, hogy a szülők rosszul mérik fel, sőt átlépik az egészséges határokat gyermekeikkel való kapcsolatukban. Túlzottan bevonják, vagy éppen indokolatlan szigorral kizárják őket bizonyos élethelyzetekben.

Az Ön esetében különösen nehéz szituációt jelent, hogy egyedül neveli gyermekét. A hasonló helyzetben lévő szülőknél sokszor nincs kivel megbeszélni a problémákat, vagy megosztani az örömöt és a bánatot. Tudnia kell azonban, ha gyermekével osztja meg ezeket a dolgokat, megterheli csemetéjét, ami bizonytalanságot, szorongást, sőt viselkedési zavarokat is okozhat nála. Ezen túlmenően akár a jó értelemben vett szülői tekintélyt is alááshatja, amire a határokra érzékeny serdülőknek igencsak nagy szükségük van. Azt javaslom, próbáljanak visszatalálni lányával a klasszikus szülő-gyerek szerepekhez! Ha szükségét érzi, konzultáljon pszichológus szakemberrel, családterapeutával, akik hasznos ötletekkel szolgálnak majd, hogyan valósulhat meg mindez a gyakorlatban is.

A Kamaszkor hatása az anya-gyerek kapcsolatra bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Középiskolás gyermekem diszkalkuliás, és jó ideje fejlesztésre jár. Milyen könnyítést kérhetünk számára az érettségi vizsgán?

Kedves Zalán! 

Azoknak a sajátos nevelési igényű diákoknak, akik számolási nehézségekkel birkóznak, és megfelelő ideje járnak fejlesztésre, szerencsére komoly esélyük van arra, hogy jól vegyék a vizsgahelyzetek akadályait. A szülők, a tanító, a matematikatanár, az osztályfőnök és a terápiát végző szakember (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus) egytől egyig kulcsszerepet tölt be a gyermek fejlődésében, hiszen a támogató környezet képes megerősíteni a gyermek a biztonságérzetét, és önbizalmát a matek tanulásban.

A gyerekek a dicséretek hatására szárnyakat kapnak és a vizsgahelyzetekre is képesek felkészülni. A sok gyakorlás meghozza gyümölcsét, gyermekünk odáig is eljuthat, hogy már nem lesz szüksége rá, hogy a teljes értékelés alól felmentsék, elegendő számára az időkedvezmény, vagy az eszközhasználat biztosítása. Ez természetesen megsokszorozza esélyeit a szakmaválasztásban, a munka világában, és a későbbi életében is.

Ha a gyermek számára a felmentés jelenti a segítséget, érdemes tudni, hogy a matematika osztályozás alóli mentességet a diszkalkuliás gyerekek számára a Szakértői Bizottság adja meg. Ez a feltétele, hogy gyermekünk a matek helyett más tárgyat választhasson érettségi tárgyként. A mentesség abban az esetben lehetséges, ha már a középiskolai tanulmányok idején is érvényes volt. Amennyiben gyermekünk lassabban fejlődik, mint várnánk, érdemes annak is utánajárni, hogy a középiskolái környezet kellőképpen támogató-e számára!

Fotó: Judy Baxter

A Mikor és hogyan kaphatnak felmentést diszkalkuliás gyerekek? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Olyan gyorsan beszél a kamasz fiam, hogy sokszor nem értem, amit mond. Vigyem logopédushoz?

Kedves Etelka!

Sokszor felmerül ez a kérdés, amikor az aggódó szülők a kamaszok gyors, kapkodó beszédét hallják. Gyakran az az első gondolatuk, hogy a gyermeknek beszédfejlesztésre kellene járnia.

Érdemes különbséget tenni a hadarás és a gyors beszéd között, hogy könnyebb legyen eldönteni, mire lehet szükség.

A hadarás a beszéd folyamatosságát érinti, amely nem azonos a gyors beszéddel. Hadarás esetében a szótagok, szavak összemosódnak, a beszéd monotonná válik, a légzés kapkodó, a hangképzés pontatlan, a folyamatos beszéd csak nagyon nehezen érthető. A beszédre jellemző gyorsaság, figyelmetlenség, szétszórtság gyakran a hadaró gyerekek viselkedésében is tetten érhető.

A kamaszoknál mindez természetes is lehet, figyeljük meg, hogy a beszéd gyorsaságát, vagy inkább a hadarásra jellemző sajátosságokat fedezzük fel gyermekünknél. Amennyiben továbbra is bizonytalanok vagyunk, mindenképpen érdemes logopédus tanácsát kérnünk.

A Hadarás vagy gyors beszéd? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Anyuka!

Az Ön által említett probléma kapcsán valóban érdemes a családterápia nyújtotta lehetőségekkel alaposabban megismerkedni. A gyermekek kiegyensúlyozott és biztonságos felnövekedése szempontjából a család jelenti az elsődleges és legmeghatározóbb közösséget. A családokat azonban számtalan olyan külső-belső hatás éri, amely megzavarhatja a harmonikus működésüket. Nem feltétlenül kell negatív történésekre gondolnunk. Minden változás próbára teheti a gyerekek és felnőttek alkalmazkodási készségét, ami komoly stresszt és kihívást jelent számukra. Ilyen például a kisgyermek vagy testvér születése, a költözés, vagy a változások a családi életciklusban, amikor a gyermekünk serdülőkorba lép, vagy kollégiumba költözik, esetleg válás, betegség, haláleset és munkanélküliség okoz nehézségeket.

A családterápia a családot érintő problémák esetén jól alkalmazható terápiás módszer. A családra mint rendszerként működő egészre tekint, amelyben a családtagok kölcsönhatásban állnak egymással, és jellemző, gyakran rosszul működő kommunikációs formákra igyekszik felhívni az érintettek figyelmét. Ez azért hasznos, mivel az említett kölcsönhatások tartják fenn például a kamaszoknál is a nem kívánatos viselkedést, a lelki problémákat, így az egész családot érintő konfliktusokat is. A kommunikáció javításával, a kapcsolatok megerősítésével viszonylag gyorsan lehet eredményeket elérni.

A családterápiát megfelelően képzett szakemberek vezetik, általában ketten. A hatékonyság és a pozitív változások érdekében nagyon fontos a családtagok együttműködése és nyitottsága a változásra.

A Testvérek közötti konfliktusok bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Vera!

Bizonyára az ön számára is ismerős jelenség, hogy a serdülő lányok sokat foglalkoznak a külsejükkel, igyekeznek megfelelni az éppen divatos irányzatoknak, és persze egymásnak is. Nem egyszer top-modelleket választanak példaképül, az elérni vágyott szépség érdekében gyakran drasztikus fogyókúrákba kezdenek, könnyebben elveszítik reális önértékelésüket és túlzásokba esnek.

Az anorexia a túlzások túlzása, az étkezési zavarok körébe tartozó betegség, és kórós soványsággal jár. A viselkedésre és a gondolkodásra egyaránt hatással van, a gyermek úgy látja a saját testét, mintha egy torzító tükörbe tekintene, és ezt a képet tekinti valóságosnak. A fiatal kövérnek látja magát akkor is, ha nagyon sovány, retteg a túlsúlytól, és igyekszik elkerülni az étkezéseket, állapotát pedig igyekszik mindenki elől eltitkolni. Tapasztalható ilyen esetben akár a menstruáció kimaradása, fáradékonyság, és ingerlékenység is. Az anorexia veszélyes, akár életveszélyes állapot is lehet, ezért minél előbb kérje gyermek- és ifjúságpszichiáter segítségét! Előfordulhat, hogy a probléma gyökere a családban keresendő, ilyenkor családterápiás segítségre is szükség van. A család és a szakemberek együttműködése minden esetben hatékonyabbá teszi a terápiát.

A képet készítette: Dave King

A Evészavar – anorexia bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.