A szakértői bizottság vizsgálata megerősítette, hogy gyermekemnek nagyon jók a téri-vizuális képességei, amiről úgy tudom többek között a térlátás erősségét is jelenti. Kíváncsi lennék, milyen területeken jelent még pozitívumot?

Kedves Katalin!

A térben való tájékozódás összetett képesség. Ide tartozik az is, hogy a gyermek hogyan igazodik el a saját testén, milyen a kézügyessége, hogyan különbözteti meg a jobb és bal oldalt, hogyan tájékozódik a térben, illetve hogyan teljesít a durva és finommozgásos tevékenységekben.

Ikerkutatások igazolták, hogy a téri képességek és a matematikai teljesítmény között szoros a kapcsolat áll fenn. Az, hogy a gyermek ötévesen mennyire könnyen tájékozódik a térben, bejósolja például, hogy később, mondjuk nyolcéves korában, milyen jól tud számolni. Az erős téri képesség hozzásegíti a gyermeket ahhoz, hogy nemcsak a geometriában, hanem akár a becslési, akár a számolási, például a helyi értékekhez kapcsolódó feladatokban is jól teljesítsen az iskolában.

A téri képességek nem csak a matematika, hanem a természettudományok területén is jó teljesítményt alapoznak meg. A jobb téri képességekkel rendelkező gyerekek egyértelműen jobbak kémiából és fizikából is. Érdemes ezen a téren a korai tehetséggondozásra is gondolni. Jó tudni, hogy ez a képesség hatékonyan fejleszthető nemcsak az iskolában, hanem otthon is, például az origamival, ami a geometriai idomok, minták hajtogatásával ügyesíti a gyerekeket.

A A kiemelkedő téri tájékozódás hatása a tanulási képességekre bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A válasz nem egyszerű. Annyit biztosan tudunk, hogy a matematikai problémák, és az alacsony szintű számolási teljesítmény különböző készségek fejletlensége miatt jelentkezik. Ezek között megtalálhatók olyanok, amik kifejezetten a matematika tanulást érintik, de akadnak olyanok is, amik nem a számoláshoz kapcsolódó területen okoznak problémát. Ilyenkor sajnos előfordul, hogy a gyermek egyre kevésbé tud megfelelni a követelményeknek matematikából, sőt a többi tantárgyban is gyengébben teljesíthet. Ilyen például, amikor a gyenge téri tájékozódás miatt a térképolvasás nehézséget jelent földrajzból, miközben más tananyagrészekben a gyermek jól teljesít. Ugyanígy jelentkezhet gyenge teljesítmény történelem órán az évszámokkal kapcsolatos tananyagrészeknél. Ám van, amikor a gyermek képes kompenzálni súlyos elmaradásokat is kiemelkedő emlékezetével, jó logikai képességével, és a probléma leginkább csak a matematikai számolásos helyzetekben tűnik fel.

Mivel a matematikai ismeretszerzés kiemelt szerepet kap az egyszerű hétköznapi helyzetekben, mindenképpen szükséges ismerni az egyéni korlátokat.

Általános elmondható, hogy a diszkalkúlia negatívan befolyásolhatja az iskolai tanulási teljesítményt, ezért a hatékony és intenzív terápia kiemelt fontosságú. A sikerességet azonban nemcsak a terápiás lépések, hanem a motivációs és érzelmi viszonyulások is meghatározzák. A terápia során tehát érdemes azzal a fókusszal is dolgozni a gyermekkel, ami a tanulásban való önállóságot, az ismeretelsajátítást, a kudarctűrést, és az iskolai sikerélmények megszerzését is támogatja.

A Amit a számolási zavarról tudni érdemes bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Azt olvastam, hogy a gyerekek számolási képességének fejlődésében a gondolkozás fejlesztése is szerepet játszik. Érdekelne, mit jelent ez pontosan és milyen gyakorlatok segítenek ebben?

Kedves Imre!

A számoláshoz többféle készség is szükséges, amelyek egyébként dinamikus kölcsönhatásban állnak egymással.  A mennyiségi változások egyszerűen és áttekinthetően jelölhetők a számok  segítségével, a logikus szabályok pedig a törvényszerűségeket segítenek megérteni. A kisgyermeknek ezekre a tapasztalatokra van  szüksége a matek tanuláshoz. A következtető gondolkodás a szabályszerűségek felismerésében játszik szerepet, és a közöttük lévő  kapcsolatok azonosítását teszi lehetővé. A logikus  gondolkodás  fejlesztésében különösen nagy szerepe van a tapasztalatnak.

A számolás segítségével a gyermek számára egy új világ tárja fel a kapuit, ahol a dolgok mérhetővé válnak, a számossággal, a magassággal és a hosszúsággal is leírhatóak a bennünket körülvevő tárgyak. A tárgyak azonosságainak és különbözőségeinek felismerése elősegíti a lényeges jegyek megragadását, és azok állandósságának megértését, ez pedig a számfogalom kialakulásának előfeltétele. A gyerekek gondolkodása a szabályjátékokban, társasjátékokban, a  különböző élethelyzetekben egyaránt fejlődik. Az építőkockával való játék során pedig a gyermek spontán tapasztalatokat gyűjt a térbeli  matematika gyakorlati alapjairól. A sorba rendezés műveletének elsajátítását a játékeszközök, kártyák is segítik és természetesen a mesék is.

A A számolási képesség játékos fejlesztése otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Gyermekem alsó tagozatos, és minden gyakorlás ellenére második éve nem tudja az ujjai nélkül kiszámolni a matematikai műveleteket. Ismeri a számokat, az összeadás és a kivonás jelét, meg is tudja mondani, hogy mikor melyikkel számol, de csak akkor boldogul, ha az ujjait használja. Mi lehet ennek az oka?

Kedves Hilda!

Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy gyermekénél már kialakult a számfogalom, vagyis tisztában van azzal, mit jelentenek a számok, és mikor kell összeadni vagy kivonni. A nehézséget inkább az okozhatja, hogy a számok közötti mennyiségi összefüggéseket még nem tudja kellő biztonsággal fejben elképzelni és alkalmazni.

A számfogalom fejlődése nem csupán a számjegyek felismerését jelenti. A gyermeknek fokozatosan meg kell értenie a mennyiségek közötti kapcsolatokat is. Ki kell alakulnia a „több”, a „kevesebb”, az „ugyanannyi”, valamint a „valamennyivel több” és „valamennyivel kevesebb” fogalmának. Ehhez sok gyakorlati tapasztalatra van szükség, amikor tárgyakat számol, csoportosít, összehasonlít vagy különböző mennyiségekkel végez műveleteket.

Ezeknek az összefüggéseknek az elsajátítását nagymértékben segíti a megfelelő téri tájékozódás, a vizuális észlelés, a hallási feldolgozás és a nyelvi fejlettség. Ha ezek közül valamelyik területen nehézség mutatkozik, a gyermek lassabban alakítja ki a mennyiségi viszonyok belső képét, ezért tovább támaszkodik az ujjaira vagy más szemléltető eszközökre a számolás során.

Érdemes szakember segítségét kérni, aki komplex vizsgálattal fel tudja tárni, mely területek igényelnek fejlesztést. Sok esetben nem elegendő kizárólag a számolási készségek gyakorlása, hanem a téri orientáció, a mozgáskoordináció, a vizuális észlelés, a figyelem és a nyelvi képességek fejlesztése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a matematikai műveletek egyre könnyebbé váljanak a gyermek számára.

A Még mindig az ujjait használja a számoláshoz? Okok és teendők bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.