Kedves Anett!

Az aszténiás alkatú gyermekek általánosan gyengén fejlett izomzattal rendelkeznek. Jellemző rájuk a szervek, a keringés, az anyagcsere és az izmok kiegyensúlyozatlan működése, a laza szalagrendszer, és a vékony csontok.

A gyengén fejlett izomzatot, mindegyik úszásnem erősíti. Az általános erősítés mellett fontos a tüdő kapacitásának növelése. Erre a legcélszerűbb a mellúszás gyakorlása.

Az aszténiás gyermekek teherbíró képessége gyenge. A terhelést fokozatosan emeljék rövid ideig tartó, erőteljes, szakaszos úszásokkal, biztosítva a szükséges pihenőidőt.

Ez az igénybevétel ingerként hat, de nem fárasztja túlzottan el a szervezetet és fokozatosan növeli az állóképességet. Ezeket a rövid ideig tartó úszásokat a gyermek teljesítőképessége teljes kihasználásával végezze, ugyanis az alacsony intenzitású, kisterjedelmű, hosszú pihenőkkel megszakított úszás, nem éri el a fejlesztő hatást.

A Az aszténiás alkat jellemzői és kezelése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kisfiam második osztályos, az orvos szerint lapos hát miatt rossz a tartása. Nemrég kezdett gyógytestnevelés órákra járni. Mit kell tudni erről az elváltozásról? Sokáig tart majd a gyógyulás?

Kedves Judit!

A lapos hát a legtöbb esetben a gerincferdülés kísérő jelensége, amely a csigolyák elfordulása miatt alakul ki a háti szakaszon. Ilyenkor a gerincoszlop természetes élettani görbületei hiányoznak. A háti szakasz hátrafelé irányuló domború görbülete lapossá válik, az ágyéki szakasz homorú íve szintén ellapul, a gerinc egyenes lesz, mint egy bot. Lapos hátnál a rugalmasság hiánya miatt a rázkódás, és más terhelés traumaként hathat a gerincre. Felnőtt korban is gyakran megfigyelhető az emiatt kialakuló ízületi kopás.

Az Ön által említett elváltozása egyébként ritkábban szúr szemet, főként mert nem feltűnő és ritkán okoz a kicsiknél fájdalmat. Ahogy cseperedik a gyermek, már jelentkezhetnek fájdalommal járó tünetek, főként a hát ágyéki terültén. A lapos hát kialakulásában egyébként több tényező is szerepet játszik, ilyen például a túl korai felültetés kisgyermekkorban, később a medence helytelen állása, a medencét hátrahúzó izomcsoportok feszülése, vagy akár öröklött alkati tényezők is.

Fontos tudni, hogy ennél a gerincbántalomnál bármilyen egyéb deformitás is könnyebben kialakulhat, éppen ezért minél hamarabb fény derül a pontos diagnózisra, és minél korábban elkezdődik a kezelés, annál gyorsabb a gyógyulás is. A speciális torna, és a gyógytestnevelés hatására a hiányzó élettani görbületek újra kialakulnak, ami lehetővé teszi az egyenletes súlyelosztást a testben, és védi a gerincoszlopot.

Ha fájdalommentes állapotban diagnosztizálják az adott elváltozást, a gyermekkel nagyon fontos megértetni, hogy miért van szüksége arra, hogy rendszeresen figyelmet fordítson azokra a tevékenységekre, amik támogatják a gyógyulását.

A Amit a lapos hátról tudni kell! bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Vera!

A nyitott gerinc kialakulásában mind a genetikai, mind pedig a környezeti faktoroknak fontos szerepe van. A csigolyák, amelyek a gerinccsatornát is alkotják, csontos védelmet jelentenek a gerincvelő számára. A magzati idegrendszer fejlődése során az agy és a gerincvelő az ún. velőlemezből képződik, mely normális esetben ún. velőcsővé záródik. Ha a záródás elmarad vagy nem teljes, akkor beszélünk velőcső záródási rendellenességről vagy nyitott gerincről.

Igen, elegendő lehet a gyógytestnevelés a teljes gyógyuláshoz, minden esetben a csigolya körüli izmokat kell megerősíteni, hogy a csigolyákat tehermentesíteni lehessen. Az érintett gerincszakasz izomzatának erősítésével és az izmok, ízületek mozgatásával érhetjük el a gerincre háruló teher csökkenését és a tünetek javulását.

Nyitott gerincnél az ágyéki vagy a háti szakasz a legérzékenyebb, ezért az érintett gerincszakasz erősítése, mozgatása a legfontosabb cél, amit leginkább a hátúszás tesz lehetővé. A hátúszás során erősödnek a csigolyák körüli felületes és mély hátizmok, valamint a hasizmok, amik segítik az egészséges tartás felépítését és megtartását.

A Mi a nyitott gerinc és hogyan ismerjük fel? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A veleszületett ferdenyak a legtöbb esetben már a születés után észrevehető, amit a szülőcsatornán való áthaladás során létrejövő fejbiccentő izom sérülése okoz. Gyakrabban nagyobb súlyú csecsemőknél fordul elő. Fő tünete, hogy az újszülött fejét egyik oldalra billentve, illetve ezzel ellentétes irányban enyhén elfordítva tartja, ilyenkor a fejbiccentő izomban csomó tapintható, ami erőteljesen kiemelkedik. A piciknél másfél éves korig a lassú, kitartott feszítéssel végezhető úgynevezett passzív nyújtás javasolt. Ha ez nem hoz javulást műtétre is sor kerülhet.

A panaszok későbbi életkorban is kialakulhatnak, ilyenkor látáshiba, a nyaki porckorongok reumás megbetegedése, bőrgyulladás, a központi idegrendszer zavarából fakadó izomgörcsök, gyulladások is fellelhetőek a tünetek hátterében. Iskolás korban az első feladat a nyak kemény, megvastagodott izomzatának, illetve a zsugorodott fejbiccentő izomzat fellazítása. Ezt szolgálják a speciális nyak gyakorlatok, amelyek a gyógytestnevelés órákon lépésről lépésre elsajátíthatóak és gyakorolhatóak. Érdemes mihamarabb elkezdeni a tornát!

A Hogyan ismerjük fel idejében, ha a babánk veleszületett ferdenyaktól szenved? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kisfiam második osztályos, és nemrég lordózist állapított meg nála az orvos. Ha jól értettem, ez a betegség azoknál jelentkezik, akiknek a gerince az ágyéki szakaszon túlzottan homorúvá válik. Mi okozza ezt a gerincbetegséget?

Kedves Dénes!

A meghatározás pontos, a lordózis valóban az említett gerincszakaszon okoz homorú alakú eltéréseket. Kérdésére válaszolva, a rossz tartás és a gyenge hátizomzat a leggyakoribb oka ennek a gerincpanasznak. Ritkább esetben csípőízületi gyulladás, gyermekparalízis vagy csípőficam is okozhatja.

Amikor a hasizmok, a medence körüli izmok és a lábizmok nem elég erősek, a gyerekek nem tudják egyesesen tartani a gerincüket, sőt a testük arról is elfeledkezik, mit is jelent az egyesen tartás, vagyis nem érzékelik, hogyan tartsák helyesen a gerincüket. A medence ilyenkor túlzottan előredől, amit ebben a helyzetben rögzít az erőtlen, lefelé lógó hasfal is. A betegséget jobb mihamarabb felismerni, mivel a fokozott ágyéki lordózis következtében zavar keletkezhet a vese működésében és később már nehezebb a háti domborulat mérséklése, ami az ágyéki szakasz helyreállításával lehetséges. Minél hamarabb elkezdődik a gyógyulás, annál kisebb esélye van a további szövődmények és az egyéb elváltozások miatt kialakuló állapotromlásnak.

Az első és legfontosabb teendő, hogy a gyermek megtanulja, milyen érzés a medence egészséges helyzete a testben. Ezt sokféle feladat segítségével gyakorolhatják a gyerekek. Ezután következik azoknak a speciális izmoknak a megerősítése, amelyek megakadályozzák a medence túlzott előredőlését.

A A lordózis leggyakoribb okai és tünetei bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodáskorú kislányomnál felfigyeltem arra, hogy az egyik lapockája magasabban áll. Mikor érdemes ezzel orvoshoz fordulni?

Kedves Péter!

Akkor érdemes gyanakodni, hogy a lapocka a normálistól eltérő módon magasabban helyezkedik el, ha egyik vagy esetleg mindkét oldalon kiemelkedik a hát síkjából.

Ilyenkor egyébként a lapocka alakja is megváltozik, kicsit szélesebb, és a hossza is csökken. Ezt az elváltozást méhen belüli fejlődési zavar okozhatja, lényeges javulást pedig csak műtéttel lehet elérni. Amennyiben az elváltozás nem komoly mértékű, gyógytestneveléssel jó eredmények érhetők el.

Ilyenkor a lapockakörnyéki izmok kilazítása a legfontosabb, illetve erősítsük a lapockát lefelé rögzítő izmokat is. A speciális torna szép javulást eredményez, a karok ismét egészségesen mozognak. Lehetőleg kerüljük azokat a gyakorlatok, amelyek a lapocka felcsúszását okozzák. Ilyen például mindenféle támaszkodó vagy és függő gyakorlat.

A Hogyan lehet megállapítani, ha a lapockák eltérései alapján a tartáshiba fejlesztést igényel? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A lányaim tizenkettő és tizennégy évesek, mindketten lúd-talp betétet hordanak. Otthon milyen tornagyakorlatokat érdemes végezniük, ami segít a gyógyulásban? Érdekelne, hogy pontosan milyen izmokat erősít ez a torna?

Kedves Zoltán!

A lábboltozat-süllyedés, – köznyelven lúdtalp – a lábboltozatot tartó szalagok és izmok megnyúlásával jár. A legismertebb tartás problémák egyike, amivel gyermekként már maguk a szülők is találkozhattak. A sarkak kifelé állnak, a boka befelé dől, a talpboltozat lesüllyed, a lábfej pedig szétterült. A vizes lábnyom a teljes talpfelület lenyomatát hagyja.

A gyógytestnevelésben alkalmazott gyakorlatok célja a boltozatot tartó izmok megerősítése. Legalkalmasabbak erre a talp hajlításával járó gyakorlatok, fontos továbbá a lábszár izmok erősítése is. A boka bedőlt helyzetének javítására az ellenkező irányú mozgások válnak be, erre kiváló a külső talp élen járás, ami egyébként jó móka is. A gyerekek sokszor nagyokat nevetnek, amikor a gyakorlatokat úgy végzik, mintha egy-egy állat mozgását utánoznák. Ha a mozgás játékos bolondozás, könnyebben és nagyobb kedvvel fognak hozzá!

Fotó: Leonard J Matthews

A Egyszerű és hatékony tornagyakorlatok a lúdtalp kezelésére bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Gyermekem idén kezdett gyógytestnevelésre járni. Az orvos azt mondta, hogy a helytelen testtartása, pontosabban a hanyagtartása miatt van erre szükség. Ez mit jelent pontosan?

Kedves Matild!

Amikor az orvos helytelen tartást emleget, enyhébb problémával állunk szemben. Komolyabb a baj, ha azt a kifejezést halljuk, hogy deformitás, ami a csontszerkezet megváltozására utal, és alaki eltéréseket okoz. A gyermeke esetében az egyik legenyhébb tartásproblémáról van szó, így nincs miért aggódni.

A hanyagtartás a helytelen tartás legenyhébb formája, amelyre jellemző a hajlott hát, és az előreengedett váll, illetve a lógó fejtartás. Ha nem kezeljük idejében, később ezek az enyhébb panaszok is okozhatnak komolyabb elváltozásokat, akár a csontozatban is, ezért minél hamarabb kezdődik a terápia, annál jobb. Ha az izmok, szalagok tartós gyengesége figyelhető meg, tartási gyengeségről beszélünk. Ezt arról lehet a legkönnyebben felismerni, ha a gyermek a tartását ki tudja ugyan javítani, ha figyelmeztetjük, de a helyes testtartást nem tudja hosszabb ideig megtartani, és hamar visszatér a rossz tartáshoz. A célzott gyakorlatok gyors javulást eredményeznek, érdemes kitartónak lenni a gyakorlás során.

A Minden, amit a hanyagtartásról tudni érdemes bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás gyermekem az óvodai foglalkozásokon nehezebben barátkozik a számolással, mint a társai, ezért fejlesztő pedagógus is foglakozik vele. A gyógytestnevelés segíthet neki a gyorsabb fejlődésben?

Kedves Emese!

Bizony segíthet! Sokan nem is gondolnák, hogy a részképesség zavarok, mint például a fejlesztést igénylő számolási nehézségek könnyebben és gyorsabban javulnak, ha a hagyományos gyógypedagógiai foglalkozások mellett mozgásfejlesztéssel is segítjük a gyógyulást. A játékos óvodai gyógytestnevelés nemcsak a gerinc egészségét szolgálja, hanem abban is segít, hogy a gyermek minél könnyebben vegye az iskolakezdés nehézségeit, és később jól alkalmazkodjon az új körülményekhez és kihívásokhoz.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát akár a részképesség zavarok, akár a mozgásszervi eredetű problémák kezelésében. A kisebbek gyógyulása sokszor látványosabb, mint a nagyobbaké. Az egymást kiegészítő speciális torna és fejlesztő terápia csodákra képes, és gyors javulást eredményez, érdemes tehát mihamarabb elkezdeni, akár már az óvodában!

A A számolási nehézségek kezelésében a gyógytestnevelés is segíthet bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Észrevettem, hogy a kisfiamnak mostanában nehezére esik egyenesen tartania magát, mindig görnyedten ül, és séta közben sem jobb a helyzet. Mi segíthet, hogy egyenes legyen a tartása?

Kedves Dénes!

Bármilyen gerincpanaszról legyen is szó, minél hamarabb foglalkozni kezdünk az egészség helyreállításával, annál jobb! A gerinc egészségét az idejében felismert tünetek célzott kezelése támogatja a leghatékonyabban. Lássuk, mit érdemes tudni a hát mellkasi szakaszánál jelentkező bántalmakról! Az ide kapcsolódó két leggyakoribb probléma a tyúkmell és a tölcsérmell, amelyeknél speciális mellkas fejlesztő gyakorlatok segítenek.

Tyúkmellnél a kiemelkedő szegycsont mellett a bordák behúzódnak, a mellizmok megrövidülnek, a váll pedig előre esik. Ilyenkor a megrövidült mellizmok nyújtása, és a háti szakasz merev izmainak az oldása és nyújtása segít. Ezeket a gyakorlatokat célszerű hason fekve végezni.

Tölcsérmellkasnál a szegycsont alsó szakasza behúzódik, amit általában fejlődési rendellenesség okoz, vagyis viszonylag korán okozhat már panaszokat. Ebben az esetben a mellkasemelés, a bordalégzés, a törzsfeszítő és kúszó gyakorlatok sokat segítenek.

Minél előbb felismerik és kezelik a problémát, annál nagyobb valószínűséggel elkerülhető a sebészi beavatkozás, melyre egyébként csak akkor lehet szükség, ha az elváltozás a mellkasi szervek működését is befolyásolni kezdi. Mindenképp javasolt orvoshoz fordulni a pontos diagnózis megállapítása érdekében, aki a speciális gyakorlatok kapcsán is tud majd további tanácsokat is adni.

Fotó: Xanatos

A A tyúkmell és a tölcsérmell tünetei és kezelése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Gyermekemnél Scheuermann-betegséget állapított meg az orvos. Mit érdemes tudni erről?

Kedves Jázmin! 

Első hallásra talán ijesztően hangzik az idegen csengésű diagnózis! Ha időben elkezdődik a megfelelő terápia, semmi ok az aggodalomra! Scheuermann írta le először a legtöbbször serdülőkorban jelentkező betegséget, amely általában tizenkét-tizenhét éves fiúknál fordul elő, lányoknál ritkábban. Okozhatja a hirtelen növekedés, illetve a tartó és mozgatóizmok túlterhelése vagy lustasága is.

Kialakulását ott érhetjük tetten, amikor a rossz testtartás miatt görbültebb lesz a hát, a gyermek fáradékonnyá válik, és enyhe fájdalmat tapasztal az érintett gerincszakasznál, ahol az izmok merevvé válnak. Tizennyolc éves kor után a panaszok fokozódhatnak, az érzékeny területen a hátizmok kötöttek, a gerinc pedig a korábbiakhoz képest is merevebb. A panaszok felerősödésével a csigolyatestek ék alakúvá válnak.

A célzott izomerősítés, és a speciális gyógytestnevelés jótékony hatású a betegség bármely stádiumában, azonban minél hamarabb veszi kezdetét a terápia, annál gyorsabb a gyógyulás.

Fotó: Ranken Jordan

A A Scheuermann-betegség tünetei és kezelése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Mi okozza a gerincferdülést és milyen tornával lehet rendbehozni?

Kedves Éva!

A gerincferdülés sok gyermeket érint manapság, az ortopéd orvosok praxisában az egyik leggyakrabban előforduló gerincprobléma. Mit is jelent pontosan? A válasz egyszerű. A gerincferdülés a gerinc oldalirányú elgörbülésével jár.

Kialakulásának oka nem mindig ismert, elsősorban a helytelen testtartás miatt alakul ki. A probléma egyrészről lehet izom eredetű, ebben az esetben a csigolyák épek, a testtartás féloldalassá válik. Előfordulhat, hogy a csontozat is változik, ilyenkor a normál formájú csigolya ék alakot formáz.

Szerencsére a speciális gyógytestnevelés csodákra képes a gerincferdülés gyógyításában. Ennél a tartás problémánál az izmok könnyű feszítése és ellazítása is kényelmetlenné válik, ezért rendkívül fontos a helyes állás, ülés, és járás újratanítása a gyermek számára. A gyógytorna célja az elgyengült izomzatot megerősítése, és nyújtása, ahol csak szükséges, az egész szervezet felerősítése, illetve speciális gyakorlatok segítségével a légzés és a keringés javítása.

A A gerincferdülés okainak feltárása és hatékony kezelése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.