Kedves Tímea!

Schlatter és Osgood 1903-ban írta le ezt a betegséget, melynek következtében a térdszalag tapadására szolgáló érdes terület a sípcsonton fájdalmassá válik, megduzzad, habár a térd mozgása szabad marad. Leggyakrabban 6-14 éves korban fordul elő. Huzamos terhelés után térdízületi fájdalom jelentkezhet, főként nagyfokú térdhajlítás esetén. A fájdalmat a négyfejű combizom működése váltja ki, aktív nyújtáskor a négyfejű combizom feszülése, a térd passzív hajlításakor ugyanezen izom túlnyújtása. Érdemes kerülni ilyenkor az ugrásokat, és a rúgással járó mozdulatokat, a guggolást és a nagyobb terhek emelését, hordását.

 A túlnyújtást és a nagyfokú térdhajlítást kerülni kell, ezért célszerű kezdetben deszka nélkül gyakorolni a lábtempókat, fájdalom esetén iktassunk be pihenőket! Az úszástanulásnál első úszásnemként a gyorsúszást javaslom, ezután következzen a hátúszás és a mellúszás elsajátítása. A legalkalmasabb úszásnem a nyugodt, egyenletes tempóban végzett gyors és hátúszás.

A A Schlatter-Osgood-féle betegség kezelése a gyógytestnevelés korszerű módszereivel bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Anett!

Az aszténiás alkatú gyermekek általánosan gyengén fejlett izomzattal rendelkeznek. Jellemző rájuk a szervek, a keringés, az anyagcsere és az izmok kiegyensúlyozatlan működése, a laza szalagrendszer, és a vékony csontok.

A gyengén fejlett izomzatot, mindegyik úszásnem erősíti. Az általános erősítés mellett fontos a tüdő kapacitásának növelése. Erre a legcélszerűbb a mellúszás gyakorlása.

Az aszténiás gyermekek teherbíró képessége gyenge. A terhelést fokozatosan emeljék rövid ideig tartó, erőteljes, szakaszos úszásokkal, biztosítva a szükséges pihenőidőt.

Ez az igénybevétel ingerként hat, de nem fárasztja túlzottan el a szervezetet és fokozatosan növeli az állóképességet. Ezeket a rövid ideig tartó úszásokat a gyermek teljesítőképessége teljes kihasználásával végezze, ugyanis az alacsony intenzitású, kisterjedelmű, hosszú pihenőkkel megszakított úszás, nem éri el a fejlesztő hatást.

A Az aszténiás alkat jellemzői és kezelése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Vera!

A nyitott gerinc kialakulásában mind a genetikai, mind pedig a környezeti faktoroknak fontos szerepe van. A csigolyák, amelyek a gerinccsatornát is alkotják, csontos védelmet jelentenek a gerincvelő számára. A magzati idegrendszer fejlődése során az agy és a gerincvelő az ún. velőlemezből képződik, mely normális esetben ún. velőcsővé záródik. Ha a záródás elmarad vagy nem teljes, akkor beszélünk velőcső záródási rendellenességről vagy nyitott gerincről.

Igen, elegendő lehet a gyógytestnevelés a teljes gyógyuláshoz, minden esetben a csigolya körüli izmokat kell megerősíteni, hogy a csigolyákat tehermentesíteni lehessen. Az érintett gerincszakasz izomzatának erősítésével és az izmok, ízületek mozgatásával érhetjük el a gerincre háruló teher csökkenését és a tünetek javulását.

Nyitott gerincnél az ágyéki vagy a háti szakasz a legérzékenyebb, ezért az érintett gerincszakasz erősítése, mozgatása a legfontosabb cél, amit leginkább a hátúszás tesz lehetővé. A hátúszás során erősödnek a csigolyák körüli felületes és mély hátizmok, valamint a hasizmok, amik segítik az egészséges tartás felépítését és megtartását.

A Mi a nyitott gerinc és hogyan ismerjük fel? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A veleszületett ferdenyak a legtöbb esetben már a születés után észrevehető, amit a szülőcsatornán való áthaladás során létrejövő fejbiccentő izom sérülése okoz. Gyakrabban nagyobb súlyú csecsemőknél fordul elő. Fő tünete, hogy az újszülött fejét egyik oldalra billentve, illetve ezzel ellentétes irányban enyhén elfordítva tartja, ilyenkor a fejbiccentő izomban csomó tapintható, ami erőteljesen kiemelkedik. A piciknél másfél éves korig a lassú, kitartott feszítéssel végezhető úgynevezett passzív nyújtás javasolt. Ha ez nem hoz javulást műtétre is sor kerülhet.

A panaszok későbbi életkorban is kialakulhatnak, ilyenkor látáshiba, a nyaki porckorongok reumás megbetegedése, bőrgyulladás, a központi idegrendszer zavarából fakadó izomgörcsök, gyulladások is fellelhetőek a tünetek hátterében. Iskolás korban az első feladat a nyak kemény, megvastagodott izomzatának, illetve a zsugorodott fejbiccentő izomzat fellazítása. Ezt szolgálják a speciális nyak gyakorlatok, amelyek a gyógytestnevelés órákon lépésről lépésre elsajátíthatóak és gyakorolhatóak. Érdemes mihamarabb elkezdeni a tornát!

A Hogyan ismerjük fel idejében, ha a babánk veleszületett ferdenyaktól szenved? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Attila fiam lordózis miatt jár gyógyúszásra. Mi is szoktunk pancsolni és szívesen gyakorolnám vele azokat a gyakorlatokat, amik segítik a gyógyulását. Milyen úszásnem a legjobb neki?

Kedves Éva!

Lordikus tartásnál a hasizom, a farizomzat és az alsó végtag combhajlító izmainak erősítése a legfontosabb. A gyakorlásnál több úszásnem is szóba jöhet. Érdemes például a gyorsúszást gyakorolni, ami intenzíven dolgoztatja a farizmokat, és a térdhajlító izmokat, amelyek megerősödve segítik visszabillenteni a medencét az egészséges helyzetbe. A hátúszásnál a csípő és a has izomzat erősödik, ami szintén a lordikus tartás megszüntetését célozza. A mellúszásnál figyeljünk arra, hogy a gyermek csapott mellúszó lábtempóval haladjon. A hát és gyorsúszást célszerű váltakozva végezni.

Fotó: Nicole Gottier

A A lordózis hatékony terápiája a gyorsúszás bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kisfiam második osztályos, és nemrég lordózist állapított meg nála az orvos. Ha jól értettem, ez a betegség azoknál jelentkezik, akiknek a gerince az ágyéki szakaszon túlzottan homorúvá válik. Mi okozza ezt a gerincbetegséget?

Kedves Dénes!

A meghatározás pontos, a lordózis valóban az említett gerincszakaszon okoz homorú alakú eltéréseket. Kérdésére válaszolva, a rossz tartás és a gyenge hátizomzat a leggyakoribb oka ennek a gerincpanasznak. Ritkább esetben csípőízületi gyulladás, gyermekparalízis vagy csípőficam is okozhatja.

Amikor a hasizmok, a medence körüli izmok és a lábizmok nem elég erősek, a gyerekek nem tudják egyesesen tartani a gerincüket, sőt a testük arról is elfeledkezik, mit is jelent az egyesen tartás, vagyis nem érzékelik, hogyan tartsák helyesen a gerincüket. A medence ilyenkor túlzottan előredől, amit ebben a helyzetben rögzít az erőtlen, lefelé lógó hasfal is. A betegséget jobb mihamarabb felismerni, mivel a fokozott ágyéki lordózis következtében zavar keletkezhet a vese működésében és később már nehezebb a háti domborulat mérséklése, ami az ágyéki szakasz helyreállításával lehetséges. Minél hamarabb elkezdődik a gyógyulás, annál kisebb esélye van a további szövődmények és az egyéb elváltozások miatt kialakuló állapotromlásnak.

Az első és legfontosabb teendő, hogy a gyermek megtanulja, milyen érzés a medence egészséges helyzete a testben. Ezt sokféle feladat segítségével gyakorolhatják a gyerekek. Ezután következik azoknak a speciális izmoknak a megerősítése, amelyek megakadályozzák a medence túlzott előredőlését.

A A lordózis leggyakoribb okai és tünetei bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kisfiamnál Scheuermann-betegséget állapított meg az orvos és rendszeres úszást javasolt neki. Ilyenkor melyik úszásnem segít leginkább a gyógyulásban?

Kedves Éva!
Az úszás az egyik leghatékonyabb segítség a Scheuermann-betegség gyógyításában. Könnyű megfigyelni, hogy a rossz tartás miatt görbültebb a hát, tehát ezeket az izmokat kell célzottan erősíteni. Úszás előtt érdemes odafigyelni rá, hogy a gyermek alaposan bemelegítsen a parton, lehetőleg sok karmozgással.
Figyeljünk a háti szakasz mozgékonyságának növelésére, és a mellizmok nyújtására. A legmegfelelőbb úszásnem a hátúszás és kombinációi, ilyen például a páros karú hátúszás. A hátúszásnál ügyeljünk rá, hogy az áll közeledjen a szegycsonthoz, a fej pedig a gerinc meghosszabbításában maradjon.

A A Scheuermann-betegség kezelése hátúszással bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodáskorú kislányomnál felfigyeltem arra, hogy az egyik lapockája magasabban áll. Mikor érdemes ezzel orvoshoz fordulni?

Kedves Péter!

Akkor érdemes gyanakodni, hogy a lapocka a normálistól eltérő módon magasabban helyezkedik el, ha egyik vagy esetleg mindkét oldalon kiemelkedik a hát síkjából.

Ilyenkor egyébként a lapocka alakja is megváltozik, kicsit szélesebb, és a hossza is csökken. Ezt az elváltozást méhen belüli fejlődési zavar okozhatja, lényeges javulást pedig csak műtéttel lehet elérni. Amennyiben az elváltozás nem komoly mértékű, gyógytestneveléssel jó eredmények érhetők el.

Ilyenkor a lapockakörnyéki izmok kilazítása a legfontosabb, illetve erősítsük a lapockát lefelé rögzítő izmokat is. A speciális torna szép javulást eredményez, a karok ismét egészségesen mozognak. Lehetőleg kerüljük azokat a gyakorlatok, amelyek a lapocka felcsúszását okozzák. Ilyen például mindenféle támaszkodó vagy és függő gyakorlat.

A Hogyan lehet megállapítani, ha a lapockák eltérései alapján a tartáshiba fejlesztést igényel? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Második osztályos fiam gerincferdülés miatt jár gyógytestnevelés órákra. Tavaly kezdte a terápiát, és úgy tűnik hosszabb ideig tart a gyógyulás, mint gondoltuk. Mi lehet ennek az oka? Lehet, hogy még fiatal hozzá, hogy tudatosan figyelni tudjon a tartására?

Kedves Margit!

A lassabb gyógyulásnak sok oka lehet, egy biztos, minél hamarabb kezdődik a kezelés, annál rövidebb a gyógyulás is, ugyanakkor mindig annyi ideig tart, ameddig csak szükséges. Mindig tartsuk szem előtt, hogy az elsődleges cél a probléma tartós rendezése. Érdemes tudni, hogy a testtartás megváltozása – főleg alsó tagozatos korosztálynál – nem tudatos. Ha tud is róla a gyermek, akkor is a szülők, tanítók, tanárok hívják fel rá a figyelmét.

A mozgásterápia lényege a helyes testtartás kialakítása és tudatosítása, amit a gyermek megtanul magán is megfigyelni. A testtartás tudatosítását, és az önellenőrzését 3. osztályos kortól várhatjuk a gyermektől. Meg kell tanítani, hogy melyik vállát kell lejjebb engednie, a törzsét merre emelje, a medencét merre billentse stb. Ezután az újonnan beállított testtartás automatizálása következik, hiszen a helyes testtartást eleinte idegennek érzi a gyermek. Ezért hasznos a tükör előtt is beállítani a helyes testtartást, mivel a tartós gyulás az új tartás beidegződésen múlik. Érdemes türelmesnek lenni, a gyógyult állapot a kitartásnak köszönhetően válik tartóssá!

A Amikor a gerincferdülés lassan gyógyul. Okok és teendők bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A fiam alsó tagozatos és nemrég kezdett lúd-talp miatt gyógytestnevelés órákra járni. Szeretném, ha gyógyúszásra is járna majd. Jó lenne tudni, hogy a lúd-talp kezelésében melyik úszásnem a leghatékonyabb?

Kedves Géza!

Remek ötlet a talajon végzett gyakorlatokat és az úszást kombináltan alkalmazni a lúd-talp kezelésében. A változatosságot a gyerekek is kedvelik, az úszás pedig ugyancsak hatékonyan segíti a gyógyulást. A talpboltozat –süllyedésnél (lúd-talp) minden olyan vízben végezhető gyakorlatot alkalmazhatunk, ami talpi hajlítással jár és a lábszár izomzatát erősíti.

Ilyenkor az úszásnemek közül elsősorban a mellúszás a leghatékonyabb. Amikor a mellúszás lábtempóját gyakorolja a gyermek, érdemes a hangsúlyt a lábak kifelé fordítására helyezni. Ennél a lábmunkánál a bokaízület is alaposan dolgozik, miközben a hajlító, a feszítő és a közelítő mozdulatok minden olyan izomcsoportot is átmozgatnak, ami a lábboltozat erősítésében fontos szerepet játszik.

Gyakorlatilag mindegyik úszásnem alkalmas a lúd-talp kezelésére, hiszen a vízben való mozgás speciális lábtartást és lábmozgást igényel, ami hatékony kiegészítése a talajon végzett gyakorlatoknak is.

A A lúd-talp kezelésében miért a mellúszás a javasolt úszásnem? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A lányaim tizenkettő és tizennégy évesek, mindketten lúd-talp betétet hordanak. Otthon milyen tornagyakorlatokat érdemes végezniük, ami segít a gyógyulásban? Érdekelne, hogy pontosan milyen izmokat erősít ez a torna?

Kedves Zoltán!

A lábboltozat-süllyedés, – köznyelven lúdtalp – a lábboltozatot tartó szalagok és izmok megnyúlásával jár. A legismertebb tartás problémák egyike, amivel gyermekként már maguk a szülők is találkozhattak. A sarkak kifelé állnak, a boka befelé dől, a talpboltozat lesüllyed, a lábfej pedig szétterült. A vizes lábnyom a teljes talpfelület lenyomatát hagyja.

A gyógytestnevelésben alkalmazott gyakorlatok célja a boltozatot tartó izmok megerősítése. Legalkalmasabbak erre a talp hajlításával járó gyakorlatok, fontos továbbá a lábszár izmok erősítése is. A boka bedőlt helyzetének javítására az ellenkező irányú mozgások válnak be, erre kiváló a külső talp élen járás, ami egyébként jó móka is. A gyerekek sokszor nagyokat nevetnek, amikor a gyakorlatokat úgy végzik, mintha egy-egy állat mozgását utánoznák. Ha a mozgás játékos bolondozás, könnyebben és nagyobb kedvvel fognak hozzá!

Fotó: Leonard J Matthews

A Egyszerű és hatékony tornagyakorlatok a lúdtalp kezelésére bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Másodikos lányom gyógytesnevelésre jár, és rendszeresen végzi az egyéni és az otthonra javasolt gyakorlatokat. Van különbség a kettő között?

Kedves Bori!

Igen, van különbség, a kettő valóban nem teljesen ugyanaz. Az egyéni feladatokat a gyermek a gyógytestnevelés órán végzi, ezek mindig személyre szabottak, és az adott tartásprobléma célzott kezelését szolgálják. Úgyis mondhatnánk, hogy ezek a mozgássorok gyógyítják legintenzívebben a gyermek panaszait, a tünet kezelése szempontjából ezek a leghatékonyabbak. A gyógytestnevelés óra gerincét teszik ki, és nagyjából 4-5 gyakorlatból épülnek fel.

A házi feladatok az otthoni gyakorlást ösztönzik. Rendkívül hasznosak. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a teljes gyógyulás érdekében a kötelező gyógytestnevelés órákon túl is szükséges a folyamatos gyakorlás. Ez egyébként abban is segít, hogy a gyermek megszokja a rendszeres, naponta végzett testmozgást, ami a leggyorsabb útja, hogy panaszainak végérvényesen búcsút intsen. Ezek a mozgássorok hosszabbak, 12-14 gyakorlatból állnak, és az otthoni belemelegítést, illetve a teljes test átmozgatását is lehetővé teszik.

A Mi a különbség az otthon és az iskolában végzett gyógytestnevelés gyakorlatok között? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.