A szakértői bizottság vizsgálata megerősítette, hogy gyermekemnek nagyon jók a téri-vizuális képességei, amiről úgy tudom többek között a térlátás erősségét is jelenti. Kíváncsi lennék, milyen területeken jelent még pozitívumot?

Kedves Katalin!

A térben való tájékozódás összetett képesség. Ide tartozik az is, hogy a gyermek hogyan igazodik el a saját testén, milyen a kézügyessége, hogyan különbözteti meg a jobb és bal oldalt, hogyan tájékozódik a térben, illetve hogyan teljesít a durva és finommozgásos tevékenységekben.

Ikerkutatások igazolták, hogy a téri képességek és a matematikai teljesítmény között szoros a kapcsolat áll fenn. Az, hogy a gyermek ötévesen mennyire könnyen tájékozódik a térben, bejósolja például, hogy később, mondjuk nyolcéves korában, milyen jól tud számolni. Az erős téri képesség hozzásegíti a gyermeket ahhoz, hogy nemcsak a geometriában, hanem akár a becslési, akár a számolási, például a helyi értékekhez kapcsolódó feladatokban is jól teljesítsen az iskolában.

A téri képességek nem csak a matematika, hanem a természettudományok területén is jó teljesítményt alapoznak meg. A jobb téri képességekkel rendelkező gyerekek egyértelműen jobbak kémiából és fizikából is. Érdemes ezen a téren a korai tehetséggondozásra is gondolni. Jó tudni, hogy ez a képesség hatékonyan fejleszthető nemcsak az iskolában, hanem otthon is, például az origamival, ami a geometriai idomok, minták hajtogatásával ügyesíti a gyerekeket.

A A kiemelkedő téri tájékozódás hatása a tanulási képességekre bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A válasz nem egyszerű. Annyit biztosan tudunk, hogy a matematikai problémák, és az alacsony szintű számolási teljesítmény különböző készségek fejletlensége miatt jelentkezik. Ezek között megtalálhatók olyanok, amik kifejezetten a matematika tanulást érintik, de akadnak olyanok is, amik nem a számoláshoz kapcsolódó területen okoznak problémát. Ilyenkor sajnos előfordul, hogy a gyermek egyre kevésbé tud megfelelni a követelményeknek matematikából, sőt a többi tantárgyban is gyengébben teljesíthet. Ilyen például, amikor a gyenge téri tájékozódás miatt a térképolvasás nehézséget jelent földrajzból, miközben más tananyagrészekben a gyermek jól teljesít. Ugyanígy jelentkezhet gyenge teljesítmény történelem órán az évszámokkal kapcsolatos tananyagrészeknél. Ám van, amikor a gyermek képes kompenzálni súlyos elmaradásokat is kiemelkedő emlékezetével, jó logikai képességével, és a probléma leginkább csak a matematikai számolásos helyzetekben tűnik fel.

Mivel a matematikai ismeretszerzés kiemelt szerepet kap az egyszerű hétköznapi helyzetekben, mindenképpen szükséges ismerni az egyéni korlátokat.

Általános elmondható, hogy a diszkalkúlia negatívan befolyásolhatja az iskolai tanulási teljesítményt, ezért a hatékony és intenzív terápia kiemelt fontosságú. A sikerességet azonban nemcsak a terápiás lépések, hanem a motivációs és érzelmi viszonyulások is meghatározzák. A terápia során tehát érdemes azzal a fókusszal is dolgozni a gyermekkel, ami a tanulásban való önállóságot, az ismeretelsajátítást, a kudarctűrést, és az iskolai sikerélmények megszerzését is támogatja.

A Amit a számolási zavarról tudni érdemes bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.