A négyéves kisfiam rendszeresen verekszik az óvodában. Az óvónők hiába figyelmeztetik, otthon viszont nincs vele semmi baj. Miért bántja a társait a gyermekem?
Kedves Gábor!
Nincs egyedül! Az ön által említett probléma sok szülőnek okoz fejtörést, de ez nem feltétlenül jelent rosszat. A gyerekcsoportokban megjelenő konfliktusok természetesek, és a mindennapi élet velejárói. Általában azt a viselkedést tekintjük agresszívnak, amelyben tetten érjük a másik gyerek felé irányuló szándékos károkozást, vagy ha az agresszió a feszültségek, az indulatok, és a harag levezetését szolgálja.
Nehéz megjósolni, hogy egy-egy csetepaté alkalmával hogyan alakulnak az erőviszonyok a gyerekek között, kiből lesz agresszor, kiből áldozat.
Vannak gyerekek, akik az átlagosnál gyakrabban kerülnek konfliktusba másokkal, erőszakosabbak társaiknál, így például többször keverednek verekedésbe is. Ezek a helyzetek alaposan feladják a leckét a szülőknek, és az óvodapedagógusoknak.
Az óvodai agressziónak sok oka lehet. Fordítsunk gondos figyelmet a konfliktusban érintett gyerekekre, tisztázzuk a történtek valódi okait, és ne feledkezzünk meg arról, hogy ugyanazon viselkedés mögött más-más problémát találhatunk! A leggyakoribbak között szerepel az óvodás korosztályra jellemző énközpontúság, az éretlen társas készségek, esetleg mentális-, pszichés zavarok, és betegségek, illetve családi nehézségek, sőt a gyermekbántalmazás is.
A hatékony segítség a kiváltó okok ismeretében lehetséges. Mutassunk példát gyermekünknek és tanítsuk meg neki az erőszakmentes konfliktuskezelés módjait! Fontos szabály, hogy agresszióra sose válaszoljunk agresszióval! Az ön által említett esetben a szülők és az óvoda együttműködése sokat szokott segíteni a megoldások megtalálásában.
Kép forrása: Coleen Whitfield
