SZÜLŐI KÉRDÉS:
Másodikos kisfiam dadog. Valamikor jobban, valamikor kevésbé. 1,5 éve járunk dadogás terápiára. Én mivel tudok segíteni neki, hogy gyorsabban tudjon fejlődni?
Kedves Péter!
A dadogás gyógyulása bizonyos esetekben hosszabb időt igényel, nincs ebben semmi szokatlan. Ilyenkor különösen nagy jelentősége van, hogy a gyermekünkkel türelmesek legyünk, és mi magunk is elfogadjuk, hogy mindennek eljön az ideje. Tekintsük át röviden a dadogás kiváltó okait, és nézzük meg, mit tud tenni, hogy segítse gyermeke fejlődését!
Talán ön is tapasztalta már, hogy a dadogás fokozottabban jelentkezik gyermekénél, ha feszült helyzetbe kerül, de ez csupán egy a kiváltó okok sorában. Ezt a feszültséget kiválthatja a környezet, de adódhat a gyermek belső feszültségeiből is. Sokszor nehéz tetten érni, hogy éppen miért erősödik vagy enyhül a dadogás.
Segítsen gyermekének abban, hogy a belső feszültségeit át tudja élni, és ki tudja fejezni! A gyerekek sok mindent utánzás útján sajátítanak el. Ha ön is példát mutat gyermekének azzal, hogy kimondja, megfogalmazza érzéseit, mi az, ami bizonytalanná teszi, hogyan éli meg a feszült helyzeteket, mintát kínál gyermekének, hogyan birkózzon meg saját szorongásaival. A feszültségoldásban a sport is sokat segít.
Amikor a gyermek dadogni kezd, figyeljen rá, hogy ne javítsa ki a beszédét, és lehetőleg ne hívja fel figyelmet a dadogására! Sokat segít, ha a csemetéje azt érzi, ugyanolyan gyermek, mint a többiek. A beszédhiba miatt a gyerekek gyakran elszigetelté válnak a közösségben vagy éppen ellenkezőleg kiváltságos helyzetbe kerülnek az osztályban, ami nem célravezető.
Minden nap szánjon elegendő időt arra, hogy meghallgassa gyermekét! Akkor is törekedjen erre, ha ez a gyermek dadogása miatt esetleg hosszabb időt vesz igénybe. A figyelem olyan egyszerű dolgokban is megjelenthet, mint például a szemkontaktus fenntartása. Az is nagyon jó, hogyha nem egyből válaszol, amikor a gyermek abbahagyja a beszédet, hanem kicsit vár, hátha szeretne még mondani valamit. Ne szakítsa félbe és ne kérdezgesse folyamatosan! Figyeljen arra, hogy a gyermek felé közvetített elvárások a képességeihez igazodjanak! Beszéljen lassabban, vegye fel a gyermek beszédének a ritmusát, ha pedig a gyermek nyugtalan, és fokozódik a dadogása, segítsen neki azzal, hogy természetes, nyugodt hangon megismétli, amit mondott.
Erősítse gyermeke tehetségét olyan területeken, amit nagyon szeret, amiben ügyes – pl. rajzolás, sport, ének, vagy építés. Szánjanak időt ezekre a tevékenységekre, gyakoroljanak közösen, közben pedig dicsérje őt minél többet, hogy bátrabb legyen és az önbizalma is megerősödjön! A közös éneklés is felszabadítóan hat, csakúgy, mint a közös verselés.
A félelem, vagy a fokozott izgalom növelheti a dadogást, ezt pedig a mese vagy filmválasztásnál is érdemes figyelembe venni. Ha a gyermeke szereti az ijesztő, durva filmeket, érdemes nyugodtabb, érdekes filmek felé irányítani a figyelmét.
Ne felejtsük, minden gyermek más és más, a leírtak csupán általános tanácsok! Legjobb, ha a gyermekkel foglalkozó szakemberrel – logopédus, pszichológus – beszélnek róla, hogyan tudja gyermekének a leghatékonyabb segítséget nyújtani.
