Szókincsbővítés otthon

SZÜLŐI KÉRDÉS:

Nagycsoportos fiam szeptember óta jár logopédushoz, főleg az „r” hang javításával foglalkoznak. Azt is mondta a fejlesztő, hogy a fiam szókincsét is bővíteni kell. Hogyan segíthetem őt ebben?

Kedves Tamás!

A szókincs bővítése a legmókásabb és a legkönnyebb otthoni tevékenységek közé tartozik, semmilyen komoly előkészületet-, sőt erőfeszítést sem igényel, és rengeteg lehetőség nyílik rá a hétköznapokban. A gyerekek szókincse az első szavak kimondásától kezdve folyamatosan gyarapszik, óvodáskorban pedig ez a folyamat még intenzívebbé válik. Nincs abban semmi szokatlan, hogy a gyermek szókincse a korosztályához képest nem olyan gazdag, és egy kis figyelmet igényel a bővítése.

Nincs más dolgunk, mint időt fordítani arra, hogy megnevezzük a körülöttünk látott, hallott, vagy érzékelt dolgokat. Hogy fest mindez a gyakorlatban? A közlekedés során, a vásárlások alkalmával beszélgessünk róla, mit látunk, és mit, mire használunk! Nevezzük meg a járművek egyes részeit, beszélgessünk arról, amit a plakátokon vagy a kirakatban látunk! Ha vásárolni megyünk, sorra vehetjük, mit látunk a polcokon, ki, mit szeret, és miért hasznos? Elég csak néhány dologról szót ejteni, ez könnyebbség a gyermeknek és a szülőnek egyaránt, így senki nem érzi terhesnek a játékot.

A szókincs bővítését otthon is folytathatjuk, továbbra is a tárgyak, és tevékenységek megnevezésével. Tegyük a hétköznapok részévé a közös olvasást, és kezdeményezzünk beszélgetést a hallott történetről! Legyünk kíváncsiak rá, mit értett meg abból, amit hallott, és kérdezzünk rá később, mire emlékszik belőle! Derítsük ki, mi tetszett neki a legjobban az utazás, vásárlás, vagy egyéb otthoni tevékenység közben tanultakkal kapcsolatban. Emlékszik-e még a szóban forgó dolog nevére, vagy arra, hogy hívják azt, amivel tojást lehet felverni például? Ha mindezt nem feladatnak érzi a gyermek, hanem élvezni tudja a játékot, nemcsak a közösen eltöltött mulatságot élvezi majd, hanem a szókincse is erőfeszítések nélkül gyarapszik majd!

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

Mitől fél az órán?

A felsős lányom egyre gyakrabban mondja, hogy fél bizonyos tanároktól. Nem mer megszólalni órán, előre szorong a felelésektől, és néha már előző este feszült. Nem tudom, mennyire kell ezt komolyan venni, és hogyan segíthetnék úgy, hogy közben ne erősítsem tovább a félelmeit.

Zsebpénz – pénzügyi tudatosság gyerekkorban

A fiam egyre gyakrabban kér pénzt apróságokra, édességre, játékra vagy programokra. Felmerült bennem, hogy talán érdemes lenne rendszeres zsebpénzt adni neki. Ugyanakkor bizonytalan vagyok: mikortól célszerű elkezdeni, mennyi lenne reális összeg, és hogyan lehet úgy bevezetni, hogy ne csak elkölteni tanulja meg, hanem felelősen bánjon a pénzzel? Vajon jó ötlet a zsebpénz, vagy inkább újabb viták forrása lesz?

Gyerekszerelem – mit kezdjünk vele szülőként?

A felsős fiam most élte meg az első szerelmet. Folyamatosan róla beszél, sokat ír neki, ugyanakkor időnként nagyon kiborul, ha nem kap választ, vagy úgy érzi, visszautasítják. Örülök, hogy megéli ezt az élményt, de közben aggódom is. Vajon szükséges beavatkoznom, vagy inkább hagyjam, hogy a saját tapasztalatain keresztül tanuljon?

Scroll to Top
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.