Kedves Edit!
A célirányosan végzett mozgások csodákra képesek, a gyakorlás hatására az idegrendszerben kiváltódnak a genetikusan adott, ritmusos, elemi mozgásminták, ami segít beindítani a megkésett mozgásfejlődést. Először a gurulás, kúszás, mászás, később az ülés, állás, és járás jelenik meg. Ezekre harmonikus fejlődésnél nem kell, sőt nem is szabad a gyermeket tanítani. Csak megfelelő mozgásteret kell számára biztosítanunk, terítsünk plédet a padlóra, és színes, hangot adó csörgőkkel, játékokkal, ösztönözzük őt a mozgásra.
Ha mozgásfejlődésben bármely fázis kimarad, vagy csak rövid ideig van jelen, érdemes neurológus szakember tanácsát és vizsgálatát kérni. A javasolt terápia gyakran a korai fejlesztés szokott lenni. A szomatopedagógus szakember a nagymozgás fejlesztéséhez speciális tudással rendelkezik, és ehhez speciális eszközöket is használ. A baba az érintés hatására a testtájakat, a nyomásélmény, ütközés következtében pedig a saját testhatárait éli meg, a távoli tárgyak után nyúlva a teste kiterjedését tapasztalhatja meg. Az egyes fejlődési fázisok célirányos mozgással a következő mozgásfejlődési szakaszt is beindítják. A kimaradt szakasz tehát bepótolható. A foglalkozások tervezésénél figyelembe veszik a baba izomzatát, testalkatát, és mozgásigényét, azt, hogy mennyire terhelhető, illetve milyen mozgástapasztalattal és helyzetfelismerő képességgel rendelkezik.
Kép: yurij seniuk
