A 10 éves lányom mostanában egyre gyakrabban mondja reggel, hogy fáj a hasa vagy a feje, és nem szeretne iskolába menni. Orvosnál voltunk, nem találtak semmi problémát, hétvégén pedig általában jól van. Nem tudom, mennyire legyek engedékeny, és mikor kell komolyabban foglalkozni ezzel.
Kedves Eszter,
A visszatérő reggeli hasfájás vagy fejfájás mögött valóban állhat szorongás, különösen akkor, ha a panaszok főként iskolai napokon jelentkeznek, otthonmaradás után pedig gyorsan enyhülnek. Fontos azonban, hogy ezeket ne tekintsük színlelésnek. A szorongásnak nagyon is valós testi tünetei lehetnek, ezért indokolt először a lehetséges testi okokat kizárni.
Ezután érdemes megpróbálni megérteni, mi nehéz az iskolában. A háttérben sok minden állhat, például:
- szeparációs szorongás
- teljesítménnyel kapcsolatos félelem
- társas bizonytalanság, konfliktus vagy bántalmazás
- tanulási nehézség
- egy olyan változás is, amely első pillantásra nem kapcsolódik az iskolához.
Az iskolakerülés önmagában nem diagnózis, ezért mindig az a fontos kérdés, hogy mi teszi nehézzé a gyermek számára az iskolába járást.
A hiányzások és a szorongás összefüggései
Szülőként könnyű olyan helyzetbe kerülni, amelyben a gyermek reggeli rosszulléte miatt inkább otthon maradhat. Ez rövid távon megnyugtató lehet számára, de ha a háttérben szorongás áll, a rendszeres elkerülés hosszabb távon megerősítheti a félelmet. A gyermek azt tapasztalja meg, hogy akkor csökken a szorongása, ha nem kell bemennie az iskolába. Emiatt általában fontos az iskolába járás fenntartása, miközben természetesen azt is fel kell tárni és kezelni kell, amitől fél.
Gyakorlati lépések a mindennapokban
Sokat segíthet az iskola bevonása. Érdemes megtudni, hogy a pedagógus észlelt-e változást, van-e olyan napszak, tantárgy vagy társas helyzet, amely különösen nehéz, illetve hogyan érzi magát a gyermek akkor, amikor már bent van az iskolában. Néha már az is biztonságot ad, ha van az iskolában egy olyan felnőtt, akihez szükség esetén fordulhat.
A reggeli helyzeteket érdemes minél kiszámíthatóbbá tenni, és lehetőség szerint nem hosszú vitákkal tölteni. Közben fontos teret adni annak, hogy a gyermek más időpontban el tudja mondani, mi foglalkoztatja. Gyakran könnyebb erről délután vagy este beszélgetni, mint közvetlenül az indulás előtti, feszült percekben.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha az iskolába járás egyre nehezebbé válik, a hiányzások szaporodnak, a testi panaszok tartósak, vagy erős szorongás, hangulati változás, alvászavar, társas visszahúzódás is megjelenik, érdemes szakember segítségét kérni. Minél hosszabb ideig marad ki egy gyermek az iskolából, annál nehezebb lehet a visszatérés, ezért az ilyen problémáknál különösen fontos a korai segítség.
Összegzés
A cél nem az, hogy a gyermeket egyszerűen rávegyük az iskolába járásra, hanem hogy megértsük, miért vált nehézzé számára, és úgy segítsük vissza a megszokott életébe, hogy közben egyre több tapasztalata legyen arról is, hogy képes megbirkózni a szorongásával.
Fontos, hogy a változás sokszor fokozatosan történik. A szülői támogatás, az iskola és a gyermekkel foglalkozó szakemberek együttműködése biztonságot adhat, és segíthet abban, hogy a gyermek újra megtapasztalja: az iskolai nehézségekkel nincs egyedül, és képes megküzdeni velük.
