Beilleszkedési problémák esetében mi segíthet?

14 éves fiamnak beilleszkedési problémái vannak. Tud ebben a szakszolgálat segíteni?

Kedves Ildikó!

Keresse bátran problémájukkal a pedagógia szakszolgálatot. A fővárosi intézményekben felkészült szakemberek dolgoznak, akik nevelési tanácsadás keretében hatékony segítséget tudnak nyújtani. Fontos, hogy a lakóhelyük szerinti, vagy a gyermek nevelési-oktatási intézménye (iskola) szerinti nevelési tanácsadóba jelentkezzenek! Valószínűleg több alkalomról lesz szó, amelyek között minden bizonnyal lesznek szülői konzultációk, illetve a fiával folytatott foglalkozások, vagy terápiás órák is. Javasoljuk, hogy beszéljék meg előtte gyermekükkel, hogy tervezik, hogy segítséget kérnek. A sikerességet nagy mértékben segíti, ha az érintett motivált, és maga is akarja a változást.

 

Mikor kaphatnak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók tantárgyi értékelés és minősítés alól felmentést?

Szülői kérdés:

Eddig sajátos nevelési igényű volt a fiam a tanulási zavara miatt, azonban annyit javult az állapota a fejlesztések hatására, hogy mára már csak tanulási nehézséggel küzd (BTMN). Milyen lehetőségek vannak, hogy az iskolában kapjon segítséget a követelményeket teljesítésében? Változott a jogszabály?

Kedves Tibor!

Igen, ez fontos kérdés, valóban változott a jogszabály. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók 2018. szeptember 1-jétől nem kaphatnak tantárgyi értékelés és minősítés alól mentesítést. Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesülhet. Továbbra biztosítottak azok a kedvezmények, amelyeket a sajátos nevelési igényű tanuló kaphat, indokolt esetben. A vizsgázónál a szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel, a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, valamint írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet vagy a szóbeli vizsgát írásban teheti le. A szakértői bizottságok szakemberei a vizsgálatuk során döntenek arról, hogy a tanulónak indokolt-e és mely itt felsorolt kedvezmény indokolt az iskolai továbbhaladáshoz.

Nyelvtanulás alóli mentesítés figyelemzavar esetén

Negyedik osztályos kisfiamat figyelem zavarral diagnosztizálták. Habár erre még nem került sor, mégis megnyugtatna, ha német nyelvből az értékelés és minősítés alól felmentést kapna. Jól gondolom-e, és valóban  jól jár-e a mentesítéssel?

Kedves Imola!

Ha az értékelés és minősítés alól még nem kapott felmentést a kisfia, annak egészen biztosan oka van. Ha pedig erre nem került sor, érdemes még várni vele, hiszen a gyermek jövőbeli tanulmányai és fejlődése szempontjából sokat jelent, ha az értékelés és minősítés alól nem mentesül. Érdemes egy kis időt hagyni, hogy felmérhető legyen miként képes társaival haladni. Arra kérem, a fogadó órára vigye magával a gyermeke szakértői véleményét, és meséljen az új tanárának róla. Gondolja át, milyen otthoni tanulási szokásai vannak, és mondja el tapasztalatait a tanárnak is. Az is fontos, mi érdekli igazán a gyermekét, és mit szeret. Segítse a pedagógust azzal, hogy minél jobban megismerje őt, az állapotát, a szokásait, és azt, hogy Ön miként jutalmazza és mikor. Olvassák el együtt a szakértői véleményt a nyelvtanárával, amely tartalmazza az erősségeit, az ép képességeket is, nemcsak a gyengéket és fejlesztendőket.

Kérje meg, hogy a tanórai feladatok esetében egyeztessen a gyermeke utazó gyógypedagógusával, aki módszert és eszközt ad a kezébe, aki feladattípusokat javasol azért, hogy a gyermeke együtt haladhasson társaival. Sőt kérdezze meg, hogy hol ül az osztályteremben, ül-e mellette, vagy vele szemben ülhet-e tanulótárs, van-e segítője?

Nem kevésbé fontos, hogy Ön is törekedjen arra, hogy az utazó gyógypedagógussal szoros kapcsolatban álljon, néha tanácsokat kérjen, vagy a foglalkozásain részt vegyen, és ismerje meg a gyermeke egyéni fejlesztési tervét is.

Beszélgessen a szülőtársakkal, hogy javaslatokat halljon és tapasztalatokat szerezzen. Esetleg olvassa el a jogszabályokat, amelyek az Ön gyermekéhez hasonló, figyelem zavarral küzdő gyerekek fejlődésére meghatározzák minden támogató „résztvevő” szerepét, feladatát. Utat mutatnak a köznevelésben a legfontosabb dolog eléréséhez: elérni azt, hogy szívesen járjon a gyermeke iskolába, abba az iskolába ahol boldog és fejlődik, és ahol segítik abban, hogy egyre biztosabban haladjon előre az úton, amibe Ő is sok energiát képes befektetni. Higgye el, a küzdelemmel előrébb jut, mint a kezdetben megkapott mentesítéssel!

A “sajátos nevelésű igényű” és a “beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel” küzdő gyermek. Mi a különbség?

Kedves Kata!

Ha Merse tanulási problémákkal küzd, valóban érdemes felkeresni a szakszolgálatot, hogy kiderüljön, mi áll a probléma hátterében. Ne ijedjen meg, nem feltétlenül nagy a baj, a vizsgálat pontosítja majd az okokat is! Az is előfordulhat, hogy a tanító által említett két diagnózis nem igazolódik vissza, azonban valóban érdemes tudni, mit takarnak ezek az elnevezések.

A köznevelési törvény szerint az SNI kifejezés a „sajátos nevelési igényű” gyermekre vonatkozó elnevezés, aki különleges bánásmódot igényel, és a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral, például súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd.

A BTMN a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség” rövidítésére szolgál. Az ugyancsak különleges bánásmódot igénylő gyermek a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd. Közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, ám fontos tudni, hogy nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A pontos besorolás megállapítása szakértői vizsgálattal történik, amely járási és a megyei szintén is zajlik. Akit sajátos nevelési igényűnek vélelmeznek azt a megyei szintű szakértői bizottság is megvizsgálja, ilyenkor ők határozzák meg a végleges diagnózist. Mindkét intézményben a gyermek szükségleteinek és a fejlődésének megfelelő terápiákat javasolnak. Ha a sajátos nevelési igény merül fel, a befogadó iskolának mindenképpen rendelkeznie kell az ellátás feltételeivel.