Nagyobbik fiam két és fél éves, négy hónapos a kistestvére. Mióta megszületett jellemzően újra babás dolgokat csinál, olyan szokásai vannak, amiket korábban már elhagyott. Az utóbbi hónapban a beszéde is visszaesett, újra értelmetlen babaszavakkal próbálja kifejezni magát. Lehet, hogy elfelejtette, amit korábban már megtanult?

Kedves Iván!

Aggodalomra semmi ok, sok családban előforduló jelenség, hogy a kistestvér érkezése nem várt visszafejlődést okoz a nagyobb gyermeknél. Ez megmutatkozhat a játékban, a szobatisztaságban, sőt alvási nehézségekben, és a beszédben is érzékelhető lehet. Tulajdonképpen ez a reakciója a nagyobb gyermeknek a kialakult új helyzetre. Mindenképpen érdemes figyelni a felvett új szokásokat, és amennyire csak lehet, kezeljék természetesen a helyzetet. Ha a szülők a kistesó születése után is törekszenek arra, hogy a nagyobb gyermek megfelelő személyes figyelmet kapjon, és olyan programoknak is teret engednek, amelyek a nagyobb igényeihez igazodnak, akkor ezek a problémák átmeneti nehézségek lesznek csupán. Néhány hónap alatt a nagytestvér megszokja a megváltozott dolgok rendjét és sikeresen alkalmazkodik a helyzethez. Természetesen a gyermek személyiségétől is nagyban függ, hogy ez mennyi ideig tart, illetve, hogy sikerül-e egyedül megbirkóznia az új helyzettel. Amennyiben érzékenyebb, törődésre jobban vágyó gyermekük van, lehet, hogy pszichológus szakember segítségét is érdemes igénybe venni.

Félelme, hogy gyermeke talán elfelejtette, amit korábban már tudott a beszéd területén, valószínűleg alaptalan. Inkább figyelemfelhívásra használja a babás beszédet, talán éppen azért, mert így az aggódás miatt több figyelmet kap. Javaslom, hogy ne csináljanak ügyet a dologból, mert azzal éppen a nem kívánt babás beszédet erősítik meg nála. Inkább akkor részesítsék nagyobb figyelemben és akkor dicsérjék, ha valamilyen vágyát, igényét, szükségletét korának megfelelő módon fejezte ki. Ezzel a viselkedéssel hozzájárulnak, hogy minél rövidebb ideig tartson a fent leírt állapot és valóban átmeneti jelenségről legyen szó.

Középső csoportos kislányom még hibásan beszél. A logopédus azt javasolta, hogy várjunk a terápiával, hátha magától változik a dolog, hiszen még csak májusban lesz öt éves. A magam részéről eléggé nyugtalan vagyok, a bátyja ennyi idősen már szépen beszélt. Miből tudhatom, hogy a spontán javulás már elkezdődött?

Kedves Enikő!

Lelkiismeretességre vall, hogy már most logopédusnál jártak a kislányával, ez sok később kialakuló probléma elejét veheti. Az öt év alatti gyermekek hanghibáival általában akkor foglalkozik a logopédus, ha kifejezetten indokolt. A korai megsegítés oka nagy számú hanghiba, vagy egyéb nyelvi elmaradás szokott lenni. A legtöbb gyermek beszéde ötéves koráig folyamatosan tisztul, anélkül, hogy terápiára lenne szükség. Minden bizonnyal erre utalt az Önök logopédusa is, amikor a spontán javulást említette.

Kérdésére visszatérve, valójában nem mindig könnyű észrevenni, amikor egy gyermek beszéde tisztulni kezd. Sok esetben előfordul, hogy a javulás elkezdődik, de hónapokig még úgy beszél a gyermek, hogy szinte érthetetlen a beszéde, irányított helyzetben, képek, tárgyak megnevezésénél, egy szavas válaszoknál mégis jól érthető, tisztán artikulált, amit mond. Amikor valamilyen helyzetben jól kezd ejteni egy hangot, vagy néha elkezdi helyesen használni beszéd közben, spontán javulásra utaló jel. Szintén ezt mutatja, ha időnként kijavítja a saját beszédét, ez azt jelzi ugyanis, hogy hallja, érzékeli, ha valamit rosszul ejtett. A hibázás felismerése a tanulási folyamat része.

Valószínűleg lánya nem vét olyan sok ejtési hibát, hogy logopédiai segítséget igényeljen már négyévesen. Az, hogy fia hasonló korában már szebben beszélt, önmagában még nem ok az aggodalomra, hiszen a gyerekek nagyon nagy különbségeket mutathatnak ezen a téren, akkor is ha testvérek. Az öt évesek szűrésén meg fogja hallgatni kislánya beszédét a logopédus, ezt követően érdemes esetleg tőle konzultációs időpontot kérni, ahol a további teendőkről beszélhetnek.

15 éves lányunk, Detti három hete nem jár iskolába, alig akar kimozdulni a szobájából. Nem tudjuk, mit csináljunk, kezdünk aggódni érte.

Kedves Lajos!

A tinédzsereknél viszonylag gyakran előfordul hirtelen, szélsőséges viselkedés, vagy hangulatváltozás. Az egyik pillanatban „madarat lehet fogatni” velük, majd látszólag ok nélkül nyűgössé, vagy zárkózottá válnak. Ennek hátterében bonyolult élettani és lelki változások állnak, amely időszakot szaknyelven serdülőkori fejlődési krízisnek is hívunk. Olyan természetes és szükségszerű életszakaszról beszélünk, amelyen mindenki keresztül megy a felnőtté válás útján. Kétségtelenül vannak kamaszok, akiknél mindez könnyebben, másoknál viharosabban zajlik. Az is biztos azonban, hogy a tinédzserekre fokozottabban kell figyelni. Detti esetében túl hosszúnak tűnik a három hét ahhoz, hogy ne tegyenek lépéseket. Fontos lenne szülőként végiggondolni, hogy nem történt-e a közelmúltban valami rossz dolog a családdal, vagy vele, és próbáljanak lányukkal is beszélgetni erről. Kérdezzék meg barátait, tanárait, hátha ők tudnak ebben segíteni. Detti viselkedése mögött sok minden húzódhat meg. A szerelmi csalódástól kezdve az iskolai kudarcon keresztül akár komolyabb problémával is küzdhet.

Fontos megérteni, hogy mi történik a lányukkal, ennek érdekében célszerű lehet a kerületükben is működő pedagógiai szakszolgálatban pszichológus segítségét kérni.

Kisfiam nagycsoportos óvodás. Az idei évben a vizuális észlelési nehézsége miatt logopédiai foglalkozásra jár. Korábban említette a logopédus, hogy számtalan otthoni játékkal, társasjátékkal is fejleszthető ez a terület. Most lesz a születésnapja, szívesen meglepnénk egy olyan játékkal, ami ezt a területet fejleszti, nagyon szeret ugyanis társasjátékozni.

Kedves Zoltán!

Tiszteletre méltó, hogy játékosan, de a fejlesztendő területet szem előtt tartva szeretnének fiukkal játszani otthon! Ez nem csupán a kapcsolatukat támogatja, hanem a támogatást igénylő terület fejlesztésére is jó alkalom!

A vizuális észlelés fejlesztésére számtalan játékot választhatnak. A nagyobb képen bizonyos apróságok megkeresése, vagy például a kirakósok mind fejlesztősen hatnak erre a területre. Persze van sok társasjáték is, ami az egész család számára szórakoztató lehet. Olyat érdemes keresni, ahol a látottak alapján kell hasonlóságot vagy különbséget keresni, ezekkel gyorsasági próbákat is lehet játszani. Sok ilyen jellegű kártyajáték és táblás társasjáték is kapható a piacon, érdemes körül nézni!

18 éves fiam az idén fog érettségizni. A szakértői bizottság korábban diszlexiát állapított meg nála, tantárgyi számonkéréseknél több időt kap a feladatok elvégzésére. Ezt a kedvezmény az érettségin is jár neki, de nem szeretne élni vele. Valószínűleg e nélkül is tudja majd teljesíteni a követelményeket. Az egyetemi diploma megszerzése azonban nyelvvizsgához kötött, az idegennyelv-tanulás pedig nagyon nehezen megy neki. Ekkor már nem lesz az ellátó rendszerben, a szakértői bizottság is csak 18 éves korig foglalkozik vizsgálatokkal. Mit tudunk tenni ezután?

Kedves Iván!

Nagyon örömteli, hogy fia a könnyítések nélkül is teljesíteni tudja az érettségit. Biztosan sok gyakorlás, munka és támogatás van a sikere mögött! Remélem valóban szép eredménnyel fog vizsgázni.

Olvasási zavarral küzdő, diszlexiás gyermekek esetében különösen fontos a pályaválasztás segítése. Az egyetemi követelmények jó, ha olyan elvárásokat támasztanak felé, amelyek lehetővé teszik a sikeres helyt állást. Bizonyára ezt Önök is figyelembe veszik jelentkezéskor.

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága valóban a gyermekek 18 éves koráig foglalkozik vizsgálattal, és tesz javaslatot a felmentésre. A felnőttkorba lépéskor az olvasási zavarokkal küzdő fiatalok kiesnek az ellátottak köréből. Érdemes azonban tudni, hogy a felnőttek számára is létezik szakértői főosztály, akik vizsgálatokat végeznek. A vizsgálat eredményéről szintén szakértői véleményt állítanak ki, javaslatot fogalmaznak meg a nyelvvizsga teljesítésre vonatkozóan. Néhány esetben teljes felmentést, máskor a nyelvvizsga egy-egy része alóli mentességet javasolnak. Ezt követően a szakértői vélemény elfogadását általában az egyetemen kell kérvényezni. Amennyiben a nyelvhasználat nem szorosan kapcsolódik a diplomában lefedett tevékenység végzéséhez, általában el szokták fogadni a kérelmet, de természetesen ez egyetem függő. Érdemes a helyi szokásokról tájékozódni a kérvény benyújtása előtt.

Nagyon kellemetlen, hogy úgy látom az unokám fél tőlem, mióta hazajöttem külföldről. Összesen másfél hónapot voltam távol. Fanni most nyolc hónapos és korábban nagyon jól elvolt velem, még vigyáztam is rá. Most elég, ha a lányom kimegy a szobából, már bömböl szegény. 

Kedves Nagypapa!

Amit tapasztal unokáján természetes jelenség. A szakemberek szeparációs szorongásnak nevezik a babák reakcióját arra, ha édesanyjukat szem elől veszítik. Ez a viselkedés általánosan a gyerekek hat hónapos életkora körül jelentkezik, és ha egyébként biztonságos, szerető környezetben vannak, néhány hónap múltán magától elmúlik. Az önök esetében a kis Fanni feltehetően a nagypapát is családtagként kezelte, ha gyakoriak voltak a találkozások, ezért kevésbé indult el ez a reakció. Másfél hónap távollét egy babának annyira hosszú idő, hogy a nagypapát idegenként érzékelheti. Ne aggódjon, mert, ha gyakran találkoznak az elkövetkező időkben, akkor hamarosan visszatér a bizalom, és indulhat a közös játék.