Óvodás kisfiam logopédiára jár. Mindig kap házi feladatot. Az óvodai logopédia órákat szereti, de itthon alig tudom rávenni a gyakorlásra, akkor is csak nagy veszekedés árán. Nem szeretném, hogy elvegye a kedvét a vitából fakadó gyakorlás. Nem lehetne elhagyni az otthoni házi feladatokat? Más szülő mondta, hogy ők egyáltalán nem kapnak otthonra gyakorolni valót.

Kedves Ilka!

Nagyon jó, hogy a nehézségek ellenére is próbálja fiát rávenni az otthoni gyakorlásra, illetve hogy időt hagynak rá a mindennapokban.

Érdemes tudni, hogy a gyermekek különböző okokból járnak logopédiára, sokszor különböző típusú terápiás foglalkozáson vesznek részt. Az is előfordul, hogy akár ugyanarra az órára többen járnak, hiszen a problémájuk hasonló, habár az oka különböző lehet. Éppen ezért gyakori, hogy a gyermekek más-más feladatot végeznek, egyiknél-másiknál különböző terület fejlesztésén van a hangsúly, és természetesen az is előfordulhat, hogy egyikük kap házi feladatot, míg a másik gyermek nem.

Az persze nem jó, ha gyermekben frusztráció alakul ki az otthoni gyakorlás miatt. Érdemes megkeresni a gyermekkel foglalkozó logopédus szakembert és elmondani neki tapasztalatát, hiszen akkor lesz igazán hatékony a terápia, ha közösen tudnak dolgozni. Beszéljenek a gyermekről, hátha ki tudnak találni egy közös jutalmazási rendszert, ami segít gördülékennyé tenni az otthoni gyakorlást, ha pedig lehetséges, csökkenthetik a házi feladatok hosszát. Próbálják meg közösen átbeszélni, hogy mi lenne fiánál igazán célra vezető, hogy a terápia a lehető legsikeresebben haladjon.

Nagyfiam a 10. osztályt kezdi idén. Korábban járt logopédiára olvasási és írási nehézség miatt, azonban szerencsére nem olyan súlyos, nem szorul további fejlesztésre. Mégis úgy érzem, hogy nehézségei vannak ezen a területen. Hogyan érdemes otthon gyakorolnom vele? Szerencsére együttműködő, tisztában van a lemaradásával, ezért nagyon igyekszik, rávehető a gyakorlásra.

Kedves Zoltán!

A kamaszkor nem könnyű időszak, nagy dolog, hogy ebben a korban is motivált a fia a gyakorlásra, mindez komoly befektetett energiákról árulkodik. Az jó hír, hogy fia nehézsége az olvasás és írás területén nem olyan súlyos, de ettől függetlenül kisebb-nagyobb nehézségeket okozhat apró elmaradás is. A követelmények nehezednek, egyre gyakoribb, hogy komoly segítségre szorulnak ezek a fiatalok. Milyen jó, hogy fia megkapja ehhez otthonról a segítséget!

A tanulási eredmény persze sok tényező függvénye, az olvasás és írás területéhez kapcsolódva jellemzően öt nagyobb fejlesztendő terület egymásra hatásának és együttes gyakorlásának eredményeként a tanulási teljesítmény javítható. A gyakorlás során többféle terület egyidejű „fejlesztése” is javasolt. Nehézség esetén érdemes a vizuális észlelés fejlesztése érdekében feladatokat végezni, a nyelvtani anyag feldolgozására hangsúlyt fektetni, az értő olvasást támogatni, a nyelvi kreativitást játékosan segíteni, és a szókincs bővítését szem előtt tartani.  A gyakorlás során a feladatok nehézségi fokának megválasztása fontos, hiszen az a jó, ha tanul belőle a gyermek, nem mindent tud, de mégis kellő sikerélményhez jut, így legközelebb is lesz kedve neki fogni a munkának.

Remélem, hogy a közös gyakorlások nem csak a tanulás szempontjából lesznek hasznosak, hanem a közösen töltött idő is fontossá válik. Mindenképpen javaslom, hogy kérdés esetén bátran keressen fel akár tanácsadás keretében logopédust, aki a konkrét helyzetet ismerve részletesebb javaslatokat tud adni.

 Fotó: Kayla Sawyer

Óvodás kislányom még kicsit ügyetlen, nem szeret rajzolni sem. Finommotorika fejlesztést végez vele a logopédus. Azt javasolta, hogy otthon gyurmázzunk sokat. Hogyan érdemes ezt csinálni? Van ennek valami speciális technikája?

Kedves Emese!

Megnyugtató, hogy már óvodás korban felfedezték, hogy kislányának fejlesztésre van szüksége a finommotorika területén. Ennek a területnek a fejlesztése szerencsés esetben már jóval az iskolakezdés előtt elkezdődik, hogy később a ceruzafogással, rajzolással, írással ne legyen gond.

A gyurmázás valóban hasznos a finommotorika fejlesztésére, és jó eszköz az otthoni kézerősítéshez is. Gyurmázás közben erősödnek a csukló, a kéz, a tenyér, az ujjak izmai, és segíti többek között a szem-kéz koordináció kialakulását is. Nagy előnye, hogy a legtöbb gyerek nagyon szeret vele játszani. Szerencsére a gyurmával rengeteg lehetőségünk van különböző játékokra. Már az is fejlesztő hatású, ha a gyermek „csak” gyúrja a gyurmát. Persze sok más játékot is lehet játszani vele: különböző tárgyakat formázni, golyókat gyúrni, kígyót sodorni, lapon lévő rajz vonalait gyurmából lemásolni, apró tárgyakat gyurmába csomagolni. Mindezeket lehet számoláshoz kötni, versenyhelyzetben csinálni, úgy, ahogy az a gyermek számára a legélvezetesebb.

Ha lelkes a kislánya, és van idejük gyakorolni, érdemes esetleg a gyurmán kívül más eszközöket is játékként használni a finommotorium fejlesztése céljából. Az apró bogyók, babok, gombok pakolgatása, játék szalaggal, befőttesgumival, csipesszel mind-mind hozzájárulnak a finommotorika fejlesztéséhez, érdemes ezekkel az eszközökkel is kísérletezni. Remek dolog, hogy fejlesztő hatású, mégis közös tevékenység keretében játékosan foglalkoznak az elmaradt terület fejlesztésével. Remélem jó szórakozást jelent majd az egész családnak!

Fotó: Kollage Kid

Robi fiam hatodik osztályos, számolási problémákkal küzd. Javasolták, hogy az iskolában számológépet használjon. Nem káros ez?

Kedves Zsófia!

Igen, fontos dilemmára hívja fel a figyelmet, valóban érdemes megvizsgálni a számológép használatának előnyeit és hátrányait egyaránt, és eloszlatni a kétségeket. Tanulási nehézség vagy tanulási zavar esetében, ha a szakértői bizottság szakértői véleménye erre javaslatot tesz, fontos tudni, egyáltalán nem káros a tanórai számológép használat. Az intézményvezetőnek ezt engedélyeznie kell, így a matek órán eszközhasználattal történik a számonkérés, vagy a feladatok megoldása. Bármennyire meglepő, a számológép használata elősegíti a logikai képességek illetve a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, mivel megdolgoztatja a gyermek agytekervényeit. A matematikai tartalomnak megfelelő művelet kiválasztásával a gondolkodása gyorsulhat, még akkor is, ha a számfogalom kialakulása kevésbé fejlődik a számológép használata miatt. A technikai eszközöknek hála új lehetőségek nyílnak meg: változik a viselkedés, hisz az eszköz magabiztosabbá teszi a gyermeket, ugyanakkor az eszköz használatának rövid- illetve hosszú távú hatását is érdemes mérlegelni. Az eszközhasználat mellett mindenképpen indokolt lehet később a számfogalom fejlesztésének előtérbe kerülése, az eszköz ritkább használata vagy fokozatos elhagyása. A szakértői véleményben szereplő kedvezmény ezekben az esetekben akár ki is kerülhet a szakértői véleményből, amennyiben azt a szülő kérelmezi.

Fotó: Marie Andersson

Nagyon könnyen elmegy a kedvem mindentől, ha valami nem sikerül. A szüleim azt mondják, nem vagyok elég kitartó. Van valamilyen pszichológiai módszer, amivel lehet ezen változtatni?

Kedves Tamás!

Érdemes különbséget tenni aközött, ha valaki próbálgatja magát, és igyekszik megtalálni azokat a dolgokat, amelyek érdeklik, és amelyekben sikeres, illetve aközött, amikor mindenbe belekap és semmit nem csinál végig. Az utóbbi különösen tinédzser korban fordul elő, hiszen a fiatalnak annyi mindenről nincs még tapasztalata, saját élménye. Nem szerencsés, ha rögzül ez a viselkedésmód, és egyre gyakoribbá válik a kudarcok kerülésére irányuló magatartás. A pszichológia használ is erre egy kifejezést, amit kudarckerülő viselkedésként emleget, mint személyiségvonást. Ha ebben változást szeretnél elérni, először is szabadulj meg az olyan negatív gondolatoktól, meggyőződésektől – ha vannak ilyenek-amelyekre a kérdésedből lehet következtetni. „Könnyen elmegy a kedvem mindentől”, „Nem vagyok elég kitartó”. Ha saját erődből ez nem sikerül, keress meg egy pszichológust, akár egy EMDR terapeutát, aki tud neked abban segíteni, hogy az úgynevezett blokkokat, belső akadályokat felszámolhasd magadban. Fontos a pozitív hozzáállás! Illusztrációként olvasd el egy sikeres sportolótól  Jackie Joyner-Kersee-tól, egy atléta bajnoktól vett idézetet, ami bemutatja, ahogyan egy bajnok gondolkozik: „Számomra soha nem a győzelem jelentette a sport szépségét. Maga a folyamat éppen akkora örömet okoz, mint a végeredmény, amelyhez vezet. Mindaddig, amíg fejlődöm, és megteszek minden tőlem telhetőt, azt sem bánom, ha nem nyerek. Ha pedig veszítek, egyszerűen visszamegyek a pályára, és edzek még egy kicsit.”

Három éves óvodás kislányunk újabban válogatni kezdett az ételek között. Hagyjuk rá, vagy ne engedjük, hogy olyat is egyen, amit nem szívesen adunk neki?

Kedves Anna!

Az étkezés egy olyan alapvető emberi szükséglet, melynél az erőltetés, az erős befolyásolás helytelen, és komolyabb problémák forrásává is válhat. A táplálkozás belső, önszabályozó rendszeren alapul, vagyis ideális esetben egy kisgyermek alapvetően tudja, mire, és milyen mennyiségben van szüksége. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy megfelelő feltételek (hely, idő, nyugalom, megfelelő étel) álljanak rendelkezésére. Sajnos a felnőttek már korán „elrontják” a természetes folyamatokat azzal, hogy saját elképzeléseik, ízlésük szerint irányítják a gyermekek étkezését. Például rászoktatják a túl sós, vagy édes ételek fogyasztására, a nassolásra, hogy csak a leggyakoribb hibákat említsük. Kislányuk válogatása mögött számtalan ok állhat. Figyeljék meg, és vezessenek egy-két hétig naplót arról, mikor mit válasz, mit utasít el, van-e ebben változás, vagy valamilyen mintázat? Ha tartós marad ez a viselkedés, akkor fontos megkeresni a kiváltó okot, okokat, javaslom konzultáljanak a védőnővel, illetve gyermekorvosukkal. Amennyiben pszichés okok állnak a háttérben, kérjenek segítséget pszichológus szakembertől, például a nevelési tanácsadóban.