Logopédiai szűrés után mi a teendő?

Az oviban a középsős kislányom is részt vesz az idei logopédiai szűrésen. A szülői értekezleten elmagyarázták, hogy a helyes kiejtést és a beszéd több területét is vizsgálják ilyenkor. Ha kiderül, hogy a gyermekemnek terápiára van szüksége, hová fordulhatok segítségért?

Kedves Imola!

A középső csoportosokat, különösen az ötödik életévüket betöltött óvodás gyermekeket a logopédusok mindig megvizsgálják, akkor is, ha egyébként ezt semmi nem indokolja. Ilyenkor több mindent is megfigyelnek, hogy pontosan kiderüljön, milyen területen van szükség terápiás segítségre, amennyiben ez indokolttá válik. Leggyakrabban a helyes kiejtés területén igénylik a legtöbb fejlesztést a kicsik, de természetesen sok más területen is előfordulhatnak kisebb-nagyobb elmaradások. Ilyen például a hang rekedtsége, vagy amikor a nagymozgások, és a finommozgások kialakulása késik, esetleg a beszédértésben vagy bizonyos részképességekben mutatkozik lemaradás. Minél korábban kerül sor a szűrésre, annál nagyobb az esély arra, hogy időben fedezik fel a problémákat. Ilyenkor még sokkal hatékonyabban lehet kezelni ezeket, és legtöbbször iskolás korra már rendeződnek is az elcsípett vadhajtások. 

 

Valóban érdemes alaposan körbejárni a terápiás lehetőségeket, amennyiben a szűrés alapján ez indokolttá válik. Budapesten a gyermekek ellátása kerületenként szerveződik. Az óvodák és az iskolák többségébe a hét bizonyos napjain kijár logopédus, aki kiscsoportos foglalkozások keretében helyben foglalkozik a gyermekekkel. Vannak azonban olyan terápiák is, melyeket nem ezekben az intézményekben, hanem egy arra alkalmasabb helyen tartanak. Erről az óvodában szűrést végző logopédus tud részletes felvilágosítást adni. A személyre szabott tanácshoz a szakembernek ismernie kell a helyi adottságokat is, hiszen a gyermek nehézségei, a terápia típusa, a szakember ellátottság, a terápiában résztvevő gyerekek létszáma, és a helyi feltételek mind meghatározóak a döntés szempontjából.

Fotó: Adam Melancon

Csípőficam kezelése

Ádám fiam most első osztályos, csípőficammal született, mégsem szűrték ki gyógytestnevelésre. Mit tegyek, ha azt szeretném, hogy gyógytestnevelésre járjon?

Kedves Éva!

Nagyon jó döntés, hogy szeretné gyógytestnevelésre járatni Ádámot, hiszen a gyógytestnevelési foglalkozásokon kiemelten foglalkozunk a csípő körüli izmok mozgatásával, ami gyermekének kiváló segítség. Érdemes tudni, hogy gyógytestnevelés helyretett csípőficam esetén ajánlott. Csípőficamnál legfőbb célunk a csípő körüli izmok erősítése, a távolító izmok mozgatása, a csípőízület egészséges helyzetének fenntartása.

Javaslom, Ádámmal együtt keressék meg az iskolaorvost, aki tudni fogja, milyen foglalkozás a legmegfelelőbb számára, szükség esetén pedig szakorvosi vizsgálatra is beutalót ad.

Fotó: Lars Lundqist

Mit tehetünk alacsony önértékelés esetén?

Hogyan tudom elérni, hogy nőjön az önbizalmam, a magammal való elégedettség foka?

Kedves Péter!

Az alacsony önértékelés nagyon gyakran a fejünkben zakatoló, önmagunkat negatív jelzőkkel ellátó, úgynevezett diszfunkcionális meggyőződések következménye. Ezek a gondolatok, mint negatív mantrák, visszatérően töltik be tudatunkat, kötik le agyunkat. Nagyon sokat segít, ha megpróbálunk rájönni, hogy hol tanultuk magunkról ezeket a dolgokat? Milyen életkorban, kitől hallottunk magunkról visszatérően negatív visszajelzéseket, vagy milyen negatív élethelyzeteink, kudarcaink, esetleg traumáink okozták azt, hogy kevesebbnek érezzük magunkat.

A „nyomok” nagyon gyakran a gyermekkorba vezetnek vissza, és sokszor, a látszólag ártalmatlan mondatok okoztak valamikor olyan elakadásokat, amelyekre azután ráépülnek a továbbiak, és egyszer csak „ügyetlennek”, „alkalmatlannak” érezzük magunkat. Milyen mondatokra gondolok? Például: „Jaj, de ügyetlen vagy”, „Nem lesz belőled semmi, ha nem tanulsz”, „Így senki nem fog szeretni”. Hogyan fordítjuk le öntudatlanul ezeket az üzeneteket önmagunkra? Ilyen, és ehhez hasonló sémák keletkeznek a fejünkben: „Nem vagyok elég jó”, „Nem tudom megcsinálni”, „Értéktelen vagyok”, „Nem vagyok szerethető”. Gondolj arra, hogy ezek a múltból itt ragadt mantrák, és arra, hogy képes vagy ezeket átírni. Gondolkodj pozitív mondatokkal magadról! „Meg tudom csinálni”, „Szerethető vagyok”! Persze ezek mellett szükség van arra, hogy valódi igyekezettel, szorgalommal igyekezz minél többet kihozni magadból a valós életben. Ezek, és hasonló a mondatok segíteni fognak ebben. Ha úgy érzed egyedül nehéz, akkor keress fel egy pszichológust, aki segíteni tud téged ebben.

Foó: nmakni

A külső vagy a belső értékek számítanak – tetszem egy fiúnak

Miért számít ennyire a külső a fiúknak? Gimis lány vagyok, és csak ilyen fiúkkal találkozom, ami elég lehangoló. Az csak egy legenda, hogy a belső értékek számítanak igazán a párválasztásnál?

Kedves Szandra!

Nagyon izgalmas kérdést vetettél fel leveledben. Számtalan kutatás keresi a válaszokat arra, hogy minek alapján választanak a férfiak, illetve a nők párt maguknak. Több oldalról érdemes megvizsgálni ezt a kérdést. Érdemes külön választani azt, hogy első körben kivel ismerkednek szívesen az emberek, attól, hogy kivel kötik össze hosszú távon az életüket. Ez valóban eltéréseket mutat.

A témát kutató szakemberek (például az evolúciós pszichológia képviselői) azt mondják, hogy a kedvező külső jegyek, mint az arc és a test szimmetriája, az arányos testfelépítés az egészségesség jele, amely az egészséges utódok születését vetíti előre, és tudattalan módon befolyásolja az embereket a választásban. Ugyanakkor tudjuk, hogy jelentős hatással bír a kor divatja, a média által közvetített üzenetek is. A fiatalok esetében mindennek nagyobb szerepe van, mint a későbbi életszakaszokban, amikor már a közös értékek, közös érdeklődés, az együttműködés, az összhang minősége, a rokonszenves személyiségjegyek kerülnek előtérbe a stabil párkapcsolatok kialakulásában. Tehát kérdésedre válaszolva a korral egészen biztosan változik a párválasztás értékrendje.

Fotó: petitpor

Válás után mennyire vonhatom be a gyerekeket a családi helyzetek megoldásába?

Két gyermekemet egyedül nevelve heti több alkalommal 12 éves lányom hozza haza kisöccsét az óvodából. Árthatok neki ezzel?

Kedves Szilvia!

Ezt a kérdést nem is olyan könnyű egyértelműen megválaszolni. Több szempontot is mérlegelni kell, amikor gyermekeinket bevonjuk a családi munkamegosztásba, vagy a problémák megoldásába. Természetesen helyes az a megközelítés, hogy mindenki segítse az életét annak a közösségnek, amelynek része. Amit biztosan figyelembe kell venni az a gyerek életkora, személyiségállapota, készségei, és egyéb feladatai. Csak olyan dolgokat bízzunk a gyerekekre, amely életkoruknak, képességeiknek, személyiségállapotuknak megfelel. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet a fejlődés érdekében az ésszerűség keretei között mindig egy kicsit többet elvárni, sőt! Óvatosan kell azonban az olyan feladatokkal bánni, amely tulajdonképpen a szülői funkciókat hárítja át a gyerekre. Válások után, kényszerhelyzetből adódóan viszonylag gyakran előfordul, hogy a jelen nem lévő szülő szerepei, és a helyzet okozta érzelmi terhek hárulnak a gyermekre. Ez hosszabb távon okozhat károkat, ha nincs megfelelően kezelve. Elképzelhető, hogy 12 évesen még sok kislányának ez a felelősség, és a rendszeres igénybevétel. Érdemes átbeszélni ezeket a kérdéseket egy szakemberrel, aki minden szempontot figyelembe véve segíthet felmérni a helyzetet, és kialakítani a megfelelő stratégiát.

Mit kezdhet a szülő a gyermek indulataival?

13 éves fiamnak napi szinten vannak indulatkitörései. Ilyenkor rugdossa a bútorokat, ordít, és csúnyán beszél velem.

Kedves Margit!

Bizonyára sokat hallott arról már ön is, hogy a tinédzsereknél mennyire gyakoriak a hangulatingadozások, érzelmi kilengések. Elbeszéléséből azonban úgy tűnik, ez több annál. Az ilyen mértékű érzelemkitörések hátterében gyakran tehetetlenség, frusztráció áll. Mindenképpen fontos lenne kideríteni, hogy küzd-e olyan nehézségekkel gyermeke, amelyeket nem tud megoldani. Lehet, hogy a tanulás területén vannak problémái, vagy a kortársakkal került konfliktusba, esetleg nem találja a helyét közöttük, stb. Előfordulhat az is, hogy pont szülei figyelmét szeretné felhívni magára, és ezekkel az eszközökkel próbál kommunikálni. Egyáltalán nem biztos, hogy aki felé az indulatok irányulnak, valóban az a személy, akinek szólnak ezek az érzelmek. Ha a családban vannak megoldatlan konfliktusok, akkor érdemes ezeknek a végére járni, esetleg családterapeuta segítségét kérni. Ebben járatos szakemberek dolgoznak a pedagógiai szakszolgálatoknál, akik mindenképpen tudnak javaslatokat tenni, mi tegyen.