Középső csoportos kislányom még hibásan beszél. A logopédus azt javasolta, hogy várjunk a terápiával, hátha magától változik a dolog, hiszen még csak májusban lesz öt éves. A magam részéről eléggé nyugtalan vagyok, a bátyja ennyi idősen már szépen beszélt. Miből tudhatom, hogy a spontán javulás már elkezdődött?

Kedves Enikő!

Lelkiismeretességre vall, hogy már most logopédusnál jártak a kislányával, ez sok később kialakuló probléma elejét veheti. Az öt év alatti gyermekek hanghibáival általában akkor foglalkozik a logopédus, ha kifejezetten indokolt. A korai megsegítés oka nagy számú hanghiba, vagy egyéb nyelvi elmaradás szokott lenni. A legtöbb gyermek beszéde ötéves koráig folyamatosan tisztul, anélkül, hogy terápiára lenne szükség. Minden bizonnyal erre utalt az Önök logopédusa is, amikor a spontán javulást említette.

Kérdésére visszatérve, valójában nem mindig könnyű észrevenni, amikor egy gyermek beszéde tisztulni kezd. Sok esetben előfordul, hogy a javulás elkezdődik, de hónapokig még úgy beszél a gyermek, hogy szinte érthetetlen a beszéde, irányított helyzetben, képek, tárgyak megnevezésénél, egy szavas válaszoknál mégis jól érthető, tisztán artikulált, amit mond. Amikor valamilyen helyzetben jól kezd ejteni egy hangot, vagy néha elkezdi helyesen használni beszéd közben, spontán javulásra utaló jel. Szintén ezt mutatja, ha időnként kijavítja a saját beszédét, ez azt jelzi ugyanis, hogy hallja, érzékeli, ha valamit rosszul ejtett. A hibázás felismerése a tanulási folyamat része.

Valószínűleg lánya nem vét olyan sok ejtési hibát, hogy logopédiai segítséget igényeljen már négyévesen. Az, hogy fia hasonló korában már szebben beszélt, önmagában még nem ok az aggodalomra, hiszen a gyerekek nagyon nagy különbségeket mutathatnak ezen a téren, akkor is ha testvérek. Az öt évesek szűrésén meg fogja hallgatni kislánya beszédét a logopédus, ezt követően érdemes esetleg tőle konzultációs időpontot kérni, ahol a további teendőkről beszélhetnek.

Móni lányom hatodik osztályos, most kapott fogszabályozót, és nagyon nehezen szokik hozzá. Korábban már volt neki kivehető, ami helyreállította a fogsorát, de most újra elmozdultak a fogai. Az egyik anyuka azt javasolta, hogy nézessük meg nincs-e nyelvlökéses nyelése, mert a fiának az volt. Hogyan lehet ennek utánajárni?

Kedves Gitta!

Milyen jó, hogy felhívták erre a figyelmét! Valóban sokszor rejtve marad a probléma, és csak sokadik sikertelen fogszabályozási kísérlet után merül fel, hogy nyelvlökéses nyelés okozza a problémát.

A nyelvlökéses nyelés azt jelenti, hogy nyelés közben, valamint nyugalmi állapotban a nyelv nem jó helyzetben van a szájban, ezáltal folyamatos nyomást gyakorol a fogakra, amik emiatt elmozdulnak. Elsőre talán nehéz elképzelni, hogyan tudja pont a nyelv elmozdítani a fogakat, de így van, a nyelvizom ugyanis folyamatos nyomást gyakorol rájuk. Ez akkor fordulhat elő, ha nem a megfelelő helyen pihen, vagy nem a megfelelő helyen támaszkodik a szájban nyeléskor. Ez az oka annak, hogy sikeres fogszabályozás után is előfordulhat, hogy a fogak „visszavándorolnak” korábban elfoglalt helyükre, amennyiben annak a nyelvmozgás volt az oka, és a rendellenes nyelvállás, és a nyelvmozgás nem lett korrigálva.

A nyelvlökéses nyelést fogorvos, fogszabályozó orvos, foniáter vagy logopédus állapítja meg. Azonban nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy a figyelemfelkeltő jeleket bárki észrevegye. A megfigyelést tükör előtt szükséges elvégezni, és folyadékra is szükség lesz hozzá. Normál esetben folyadék nyelésekor az ajkak enyhén zártak, nem mozognak, és az ajak körüli arcrész is mozdulatlan. Rendellenes nyelésnél, a folyadék nyelése közben általában az ajak körüli izmok, és/vagy az ajkak mozognak. Ez nyelvlökéses nyelésre utaló jel.

Az otthoni megfigyelés mellett azonban mindenképpen érdemes hozzáértő szakembert felkeresni, és szükség esetén terápiában részt venni, akár a fogszabályozás mellett is.

 

 

A kisfiam nyolc éves, most második osztályos, és elég nehezen megy neki az olvasás. Lehet, hogy diszlexiás? A diszlexiának mik a tünetei?

Kedves Édua!

A lelkiismeretes figyelem kincset ér, ez segít megelőzni, hogy a nehézségek később nagyobb gondot okozzanak. Ha Éduának nehezen megy az olvasás, még nem feltétlenül jelenti, hogy diszlexiás, ám jobb résen lenni, és kizárni ezt a lehetőséget. Érdemes tudni, hogy az olvasástanulási folyamat minden gyermeknél eltérő, olykor gyorsabban és gördülékenyebben lezajlik és vannak olyan gyermekek, akiknek kicsit hosszabb idő alatt, több gyakorlással sikerül elsajátítaniuk az olvasást. A szakemberek senkit nem nyilvánítanak diszlexiásnak addig, amíg az olvasástanulási folyamat nem zárult le, ami általában a második évfolyam végére tehető.

Azt, hogy melyek a diszlexia egyértelmű tünetei, nagyon nehéz megválaszolni, ugyanis összetett dologról van szó. Az okát még ma is kutatják, különböző megjelenési formái vannak, és a mögötte álló okok is nagyon különbözőek lehetnek. A legelfogadottabb elmélet szerint akkor beszélünk olvasási nehézségről, vagyis diszlexiáról, ha a gyermek értelmi képességeihez, a gyakorlásra fordított időhöz, valamint a gyakorlás minőségéhez képest jelentős mértékű elmaradás tapasztalható az olvasástanulásban. Az, hogy az olvasási nehézség milyen tünetekben érhető tetten, egyénenként eltér, azonban van néhány dolog, amire érdemes figyelni. Az olvasási nehézséggel küzdő gyermekek olvasás közben gyakran cserélnek betűket vagy szótagokat, ezeket kihagyják, vagy másik helyen olvassák, vagy a szavakat torzítva mondják. Az ő esetükben előfordulhat jobb-bal tévesztés is, vagy fordított irányú olvasás, és gyakran társul ezek mellé a helyesírás gyengesége. Egyes nyelvi feladatokban is gyengébb teljesítményt nyújtanak, sokszor az emlékezetet terhelő feladatokban is rosszabbul teljesítenek. Mindezek egészen enyhe vagy súlyosabb tünetek formájában is jelentkezhetnek. Ezek mellet gyakran az is előfordul, hogy más területen kimagasló teljesítményt nyújt a gyermek.

Ha olvasási nehézség gyanúja áll fenn, érdemes szakember segítségét kérni, hogy a gyermek mielőbb segítséget kapjon, így elkerülje az esetleges kudarcokat. Azt azonban érdemes tudni, hogyha valakinél diszlexia áll fenn, az soha nem múlik el, de megtanulhatóak olyan technikák, amelyek nagymértékben csökkentik az olvasási nehézségből fakadó kellemetlenségeket. Az olvasási nehézséggel küzdő gyermekeknek rendszerint sokkal több energiájukba kerül a tanulás, ezért a szakembertől kért segítségen túl mindenképpen fontos, hogy otthon is támogassuk és segítsük gyermekünket a tanulásban!

Kisfiam idén kezdte a második osztályt. Már tavaly is nagyon jó olvasónak számított, ez idén is megmaradt. Nem cseréli a betűket, jó tempóban, viszonylag gördülékenyen olvas. Viszont hiába olvassa el hibátlanul a hosszabb szövegeket, utána a feladatok megoldása közben olyan, mintha semmire nem emlékezne belőle. Mi lehet ennek az oka? Mit kéne tennem?

Kedves Márta!

Soraiból kitűnik, hogy kisfiának sokat segít otthon a tanulásban. Ez nagyon jó, követendő példa! Annak is nagyon örülök, hogy ezek szerint kisfia ügyesen elsajátította az olvasás művészetét, hiszen szépen tudja olvasni az előtte álló szövegeket.

Amit kérdésében említ, hogy mintha nem emlékezne a fia az olvasottakra, más gyerekeknél is előfordul. Nagyon sok szó esik az olvasás technikai oldaláról, el tudja-e olvasni a szöveget a gyermek, cseréli-e a betűket, hány hibával olvas, szótagolva olvas-e stb. Ez azonban nem minden. Kevesebb szó esik arról, hogy ahhoz, hogy az írott nyelvet megértsük, nem csak technikailag kell megtanulni olvasni, az is fontos, hogy amit olvasunk, azt közben értsük, és vissza tudjunk rá emlékezni. Ezeket tanulási folyamat eredményeként sajátítjuk el.

Érdemes tudni, hogy mivel az olvasás több lépcsős folyamat, a nehézségek mindenkinél más-más területen jelentkezhetnek. Így tehát megtörténhet az, hogy míg kisfia nagyon jó technikával olvas, addig neki a szövegemlékezet vagy a szövegmegértés területén akadnak nehézségei. Mivel az emlékezet nehézségei általában nem csak olvasásban szoktak jelentkezni, ezért valószínűleg az írott szöveg megértésének problémájával küzd. Nagyon jó, hogy észrevette ezt gyermekénél!

Az olvasásértés fejlesztésére számos lehetőség nyílik. Segít, ha olvasás előtt felhívjuk a gyermek figyelmét arra, hogy próbálja meg megérteni, amit olvas. Ezt feladattal is elősegíthetjük, például koppintson, ha valamelyik szót nem érti. Érdemes ebben a korban hangosan olvasásra bíztatni a csemetét. Miután elolvasta az adott szöveget vagy szövegrészt, beszélgethetünk róla, kérhetjük, hogy keressen meg egy-egy szót a szövegben, mesélje el saját szavaival, miről olvasott. Amennyiben ez nagy nehézséget okoz, eleinte megoldást jelenthet, ha a szövegeket részenként olvastatjuk vele és úgy beszélgetünk róla. Fontos, hogy a szavak jelentésével tisztában legyen a gyermek, ha nehezebb, ritkább, kevésbé ismert szó van a szövegben, mindenképpen magyarázzuk meg, mit jelent és kérjük, hogy mondjon vele mondatot. Hasznos játék lehet az is, hogy egy-egy mondat felolvasása után az apróságokra rákérdezünk, majd a szöveg végigolvasása után szintén kérdéseket teszünk fel a tartalomra vonatkozóan.

Az, hogy otthon segítik a gyermeküket, nagyon jó, főleg akkor, ha valamilyen területen nehézséggel küzd. Az azonban nagyon fontos, hogy szakemberrel is konzultáljanak. Keressenek fel logopédust, aki vizsgálatot követően pontosabban meghatározhatja, hogy mely terület elmaradása okozza a nehézséget az olvasásértésben. Szükség esetén terápiás megsegítést fog javasolni, de az is lehet, hogy hasznos jó tanácsokat ad, amivel otthon személyre szabottan tud segíteni kisfiának!

Hat éves kislányom nagyon érdeklődik a betűk iránt. Még óvodába jár, jövőre kezdi az iskolát. Szereti lemásolni, amit mi írunk neki. Emiatt viszont nem tanulja meg a betűket. Mi az a módszer vagy feladat, ami segítene?

Kedves Zita!

Nagyon jó, mindenképpen támogatásra érdemes, hogy kislányát ennyire érdeklik a betűk. Valóban, óvodáskorban ezt még nem várjuk el a gyermekektől. Sokaknak még az első osztályban is nehéz az írástanulás, a betűk kicsiben írása, vonalközbe helyezése. A kézfej csontjai sem teljesen kialakultak még ebben az életkorban, ezért a nagycsoportosoknak sem kell papírra dolgozniuk, ha mégis betűtanításba kezd velük az ember.

A betűtanítás sok lépcsős folyamat, a formákkal való ismerkedés, azok rajzolása nagyban és kicsiben, a síkbeli tájékozódás gyakorlása, valamint a grafomotoros készség fejlesztése megelőzi azt. Ha csemetéje érdeklődik a betűk iránt, természetes, hogy igyekszik támogatni őt benne.

Érdemes olyan játékokat játszani, amik a hangtudatosságát erősítik, hiszen írásnál a betűelemeket hangoknak felelteti meg a gyermek. Játsszanak olyat például, hogy Ön hangonként mond egy szót, és kislányának ki kell találnia, hogy mire gondolt – pl. b-a-b-a, g-i-t-á-r. Később fordítva is lehet játszani, Ön mond egy szót, és a kislánya mondja el hangokra bontva. Mikor ez is jól megy már, egy-egy hangot ki lehet emelni, és megnézni, hogy néz ki a hozzá tartozó betű.

Érdemes először nagy méretben, mozgással kísérten ismerkedni a betűvel. Lejárni a földön, ujjal megrajzolni a homokba, nagy csomagolópapírra rajzolni, majd sokszor átrajzolni. Érdemes megformázni is a betűt fonalból, vagy gyurmából, esetleg papírra ragasztani, többször áttapogatni, és csak mikor ezek már jól mennek, akkor javasolt az írás átmásolását gyakorolni.

Arra mindenképpen érdemes figyelni, hogy a gyermeknek inkább játék legyen a betűkkel való ismerkedés, nehogy kedvét szegje, ha valami nem megy. Nem cél, hogy az összes betűt ismerje és „írni” tudja. Javaslom, hogy inkább próbáljon úgy segíteni kislányának, hogy arra válaszol, azt mutatja meg játékos formában, amit éppen kérdez.

Nagyobbik lányom idén kezdte a harmadik osztályt. Bár papírja nincs róla, hogy diszlexiás, de olvasási nehézségei vannak, az írás is nehezen megy neki. Idén kezdték az angol nyelv tanulását. Látszik, hogy ezzel is gondjai vannak. Ugyanakkor tudom, hogy a mai világban nagyon fontos az érvényesüléshez, hogy idegen nyelveket is beszéljenek a fiatalok. Lehetséges, hogy sosem fog jól megtanulni angolul?

Kedves Krisztina!

Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, főleg, ha gyermekük olvasási nehézséggel küzd. Valóban sokféle vélekedést lehet olvasni a témában. Mivel a diszlexia, illetve olvasási nehézség hátterében rengeteg ok állhat, ezért nehéz egyértelmű választ adni a kérdésére.

Számos kutatás bizonyítja, hogy az olvasási vagy írási nehézséggel küzdő gyermekek általában az idegennyelv-tanulás során is küzdelmesebben haladnak a tudásszerzéssel, mint azok a társaik, akik az anyanyelvükön jól olvasnak, és az írással sincsenek gondjaik. Ez persze nem meglepő, hiszen biztosan tapasztalta, hogy az olvasási nehézség szinte minden tantárgy esetében hátrányt jelenthet, legyen szó akár szöveges matematika feladatokról, vagy természetismeretből a hosszú, értelmezésre váró leírásokról. Ebből a megközelítésből nézve igen, az idegen nyelv tanulása során is hátrányt jelent az olvasási nehézség, hiszen sok mindent olvasás útján sajátít el a gyermek, illetve az írás is alapvető az új nyelv elsajátítása során.

Érdemes tudni, hogy az olvasási nehézség hátterében álló okok megfejtése, a részképességek célzott fejlesztése csökkentheti az ebből származó hátrányokat. Széles körben elérhetőek már olyan anyagok is – mind a nyelvtanárok, mind a szülők, mind pedig a gyermekek számára – melyek abban segítenek, hogy minimálisra csökkentsék az olvasási nehézségből fakadó nehézségeket az idegen nyelv tanulása során.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben sok munkával, kitartással, szorgalommal az olvasási nehézséggel küzdő gyermekek és felnőttek is sikeresen el tudnak sajátítani idegen nyelvet. Az igaz, hogy ez gyakran több munkájukba kerül, mint annak, akinek ezen a téren nincsen elmaradása. Az idegennyelv-tanulásban megtapasztalt sikerességét a gyermek motivációja is meghatározza, amiért szülőként Ön is sokat tehet. Lehet motiváló erejű egy külföldi cserediák program, vagy későbbi külföldi tanulmányok lehetősége, vagy akár egy külföldre tervezett családi nyaralás is! Érdemes megtalálni a módját annak, hogy gyermekük érdeklődését felkeltsék, lelkesedését pedig fenntartsák!