Óvodás kisfiam már másfél éve dadog. Azt mondták várjak, amíg magától javulnak a tünetek, de most már kezdek aggódni. Mikor érdemes logopédushoz fordulnom?

Kedves Krisztina!

Jól teszi, hogy foglalkozik a fia dadogásával és lehetőségeket keres a segítésére.

Dadogásnál a beszéd folyamatát akadozó, görcsös megakadások jellemzik. Lehetnek szervi okai, melyeket érdemes kizárni még a terápia megkezdése előtt, sőt az is gyakran előfordul, hogy a dadogásnak lelki oka van. Érdemes tudni, hogy a gyermekek beszédfejlődése során rövid ideig normális jelenség a dadogás, a szakemberek ezt élettani dadogásnak nevezik. Általában az óvoda előtt álló, vagy kisóvodások körében jellemző. Azonban ha ez néhány hónapnál, fél évnél tovább is elhúzódik, érdemes szakemberhez fordulni. A dadogás kezelését pszichológusok és logopédusok végzik, egyre gyakrabban összehangolt munkával.

A dadogás kezelését érdemes mihamarabb megkezdeni, hogy a tünetek minél kevésbé rögzüljenek, és lehetőleg ne alakuljanak ki következményes tünetek, kudarcérzés. Javaslom tehát, hogy mielőbb vegye fel a kapcsolatot az érintett szakemberrel. A terápia leghatékonyabban akkor működik, ha nem csupán a dadogó gyermek, hanem a családja, és a közvetlen környezete is aktívan részt vesz a probléma leküzdésében. Ebben a szakemberek természetesen segítséget nyújtanak, egyre gyakoribb, hogy a terápia szülőcsoporttal együtt zajlik.

 

Kisfiam télen volt öt éves, az óvodai szűrésén artikulációs hibák miatt logopédiai foglalkozást javasoltak neki szeptembertől. Mit tudnék tenni, hogy a beszéde addig is javuljon, míg elkezdődik a terápia?

Kedves Ferenc!

Figyelemreméltó, hogy fia beszédének javítása érdekében a nyarat sem szeretné tétlenül tölteni. Szeretném megnyugtatni, hogy nem feltétlenül probléma, ha most nincs kijelölt feladat, amit közösen végezniük kellene.

Az artikulációs hibák nagyon sok gyermek beszédére jellemzőek, a logopédusok ezért minden évben az öt éves óvodások körében szűrővizsgálatot végeznek. Ezzel nem csupán az artikulációs hibákat, hanem egyéb nyelvi fejlettségi szintet és részképességet is megnéznek, szükség esetén terápiás megsegítést javasolnak. A szűrést azért ebben az életkorban végzik, mert ilyenkor már sok hang magától, spontán módon beépül a beszédbe, a gyermek jól használja azokat, és a hiányzó hangok javítására pedig meg még van idő az iskolakezdésig. Az artikulációs hibák száma, jellege, az artikulációban részt vevő izmok állapota mind meghatározza a foglalkozások menetét, a fejlesztés fókuszát, és a terápia idejét is.

Valószínűleg azért nem javasolt otthoni gyakorlást a logopédus, mert fiának nincs olyan sok hanghibája, ezért nincs ok aggodalomra. Az artikuláció javítása érdekében a nyáron nem kell külön gyakorolni, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a gyermek tanulását segítik a helyes minták. Érdemes ezért otthon jól érthetően, tisztán, tagoltan, megfelelő hangsúllyal beszélni, a dajkanyelvi szavakat elkerülni. A hanghibák otthoni javítása semmiképpen nem javasolt, mert sokszor nagyobb munka kijavítani egy hibásan megtanult hangot, mint kialakítani a gyermeknél egy addig nem használtat. A gyermek életkorának megfelelő mondókák, énekek együtt mondása, a ritmusukkal való játék, a meseolvasás mind-mind elősegíthetik a fejlődést, érdemes ezért ilyeneket is játszani.

Négy éves kisfiamnak valószínűleg légzéstechnikai problémái vannak. Jól ismerem a tüneteket, a nagyobb testvére már régebb óta jár beszédtechnika órára hasonló okok miatt. Úgy tudom, hogy ez csak nagyobbaknál fordulhat elő. Mit tegyek, ha már óvodás kisfiamnál is ez a gond? Neki ki tud segítséget nyújtani és hogyan?

Kedves Ildikó!

Törődésre és lelkiismeretességre vall, hogy a kisebb fiánál is felfigyelt a helytelen beszédlégzésre. Valóban sokszor ilyen kis korban még rejtve marad ez a probléma, ha a felnőttek nincsenek résen.

A légzési zavar, pontosabban beszédlégzési zavar azt jelenti, hogy beszéd közben a belégzés és kilégzés ritmusa helytelen, nincs egyensúlyban. Ilyenkor a gyermekek általában nem tartanak szünetet miközben beszélnek, a szavak kimondása alatt is vesznek levegőt, beszívott levegővel is beszélnek, a mondandójukra rendszerint az össze-vissza tagolás jellemző. Természetesen kisgyermekeknél is foglalkoznak a szakemberek ezzel a zavarral, a kezelés a logopédusok kompetencia körébe tartozik. Kicsiknél, akik még óvodába járnak vagy kisebb iskolásoknál a terápia mindig játékos tevékenységbe ágyazottan, nem direkt módon történik, és nem alapoz a gyermek tudatosságára. A foglalkozásokon a lazító- és légzőgyakorlatok, a ritmusjátékok és a hanggal való játék jellemző.

Ajánlom, hogy keressen fel logopédust, aki a gyermek megfigyelését, vizsgálatát követően bővebb tájékoztatással tud szolgálni. A beszédlégzési zavar súlyosságától függően előfordulhat, hogy a terápiás megsegítés nem indokolt. Ilyenkor tanácsadás formájában segít a logopédus, hogy milyen célzott játékos tevékenység végzésével tudnak hozzájárulni a zavar megszüntetéséhez otthoni keretek között. A gyermek figyelmét mindenesetre nem érdemes felhívni a zavarra, tudatosan szabályozni ugyanis még nem képes a levegővételét, ha pedig rászól, kudarcként élheti meg.

A kislányom tavasszal lesz tizenegy éves. Nagyon szépen énekel, de sokszor fáj utána a torka. Voltunk már foniáternél, azt javasolta, hogy a hangszalagján lévő kis csomó miatt keressünk fel logopédust. Hogyan tudná ő eltüntetni a hangszalagcsomót? Lehet, hogy a lányom hangjával van baj, csak nem hallatszik?

Kedves Ákos!

A gyönyörű énekhang nagy áldás, és ritka örökség. Feltételezem a gyermeken kívül más is született hasonló tehetséggel a családban. Igen, nagyon fontos a hang képzése, akárcsak az éneklés tanulása, nem csupán a tehetség kibontakoztatása miatt, hanem azért is, hogy a hangképzés megfelelő módon történjen, így éneklés közben elkerülhető legyen a túlerőltetés. Nagyon jól tették, hogy foniáterhez fordultak lánya panaszaival!

A hangképzés beszéd, és éneklés közben egyaránt összetett folyamat. Mivel egy életen át folyamatosan használjuk, érdemes törődni vele, ápolni. A megfelelő légzéstechnika elsajátítása segít, hogy minél egyenletesebben, hosszabb egységekben tudjuk kifejezni magunkat. A levegő a légcsövön át a gégén, majd a garaton keresztül jut el a száj- és az orrüregbe beszéd, illetve éneklés közben. A szervi elváltozások eltérő működést eredményeznek a hangképző szerveknél, és a beszédhang a szabályostól eltérő lesz. Ha például a szájtérben a nyelv erőtlenül mozog, artikulációs, azaz kiejtési probléma lép fel. Az artikulált beszédhang kiejtése előtt azonban a hangadáshoz használt levegő soklépcsős utat tesz meg, többek között áthalad a gégefő hangszalagjai között. Amennyiben a hangképzés nem megfelelő, a hangképző szerv hamarabb elfárad, ami hosszabb távon elváltozások forrása, többek között például hangszalagcsomót okozhat. A foniáter jól tette, hogy logopédus segítségét javasolta, hiszen hangterápiával a hangszalagcsomó általában elmúlik, és elkerülhető az orvosi beavatkozás, a helyes hangadás hosszú távú előnyeiről nem is beszélve. Helytelen hanghasználatra akkor érdemes gyanakodni, ha beszéd közben hamar elfárad a hang, gyakran hallható rekedtség, illetve sokszor betegség nélkül is torokfájás tapasztalható.

Mindenképpen bíztatom, hogy keressenek fel logopédust, aki hangterápiával hosszan tartó megoldást tud kínálni! A helyes hangképzés elsajátítása fontos, különösen azoknál, akik a munkájuk során hivatásszerűen használják hangjukat.

Hetedik osztályos lányom hadaró beszéde miatt a mai napig jár terápiára. Idén új magyar tanárt kapott az iskolában, így jóval több fogalmazást írnak a gyerekek. A lányomnak ez nagyon nehezen megy, és nem igazán fejlődik benne. Lehet, hogy ennek is a hadarásához van köze?

Kedves Iván!

Gyakran fordulnak hozzám a szülők hasonló félelmek miatt, valóban gyakori, hogy a hadaró gyerekek nem csupán a beszéd, hanem a fogalmazás terén is gyengébben teljesítenek. Mindezek ellenére szeretném megnyugtatni, hogy ha az Ön gyermekénél is ez a helyzet, a megfelelő terápia segíteni fog!

A fogalmazás összetett dolog, sok minden befolyásolja a színvonalát. A fogalmazáshoz szükséges a verbális figyelem megfelelő működése, a logikai felépítés végiggondolása, a lényeg megragadása, az emlékezet, a megfelelő szókincs, és a nyelvtan megfelelő használata. A hadaró személyeknél a szókincs általában szegényebb, a gondolataik területén jellemző a kuszaság, a rohanó beszédtempó, a kifejezés felületessége pedig rontja a fogalmazás színvonalát. Ami a hadaró személy spontán beszédére jellemző, az általában az írott fogalmazás területén is nehézséget okoz.

Mivel azonban fogalmazáskor általában van idő a szöveg megtervezésére is, a fogalmazásírás szabályainak gondos megtanulásával és sok gyakorlással javítható a teljesítmény. Bátran forduljon ez ügyben lánya logopédusához!

16 éves nagyfiam még mindig nem beszél tisztán. Mivel politikai pályára készül, ezért több éves kihagyás után újra logopédushoz jár, beszédtechnikát tanul. Miben különbözik ez a korábbi terápiájától? Mit takar a beszédtechnika?

Kedves Édua!

Soraiból kitűnik, hogy szívén viseli fia boldogulását, és odaadóan segíti őt abban, hogy valóra váltsa az álmait. Valóban igaz, hogy a fiatalok pályaválasztását nagy mértékben befolyásolhatja, milyen a beszédük tisztasága. Nagyon jó, hogy logopédussal foglalkozik a beszédtechnika fejlesztésén.

Érdemes tudni, hogy a beszédtechnika a beszéd egészét javítja, így a légzés, a hangadás, a kiejtés és a kifejezés finomítására is kiterjed. Kisebbeknél a beszéd tudatosságot, önreflexiót igénylő területeket általában csak indirekt módon fejlesztik a logopédusok, hiszen a kicsik még sok mindent nem sajátítottak el nagyobb társaikhoz képest. Idősebb gyermekeknél, felnőtteknél már a teljes beszédkép javítása a cél, ez a feladat pedig már túlmutat a hangok tisztán ejtésén.

A légzés a jó hangadás alapja. Gyakorlással a légzéskapacitás növelhető, a hangtalan belégzés gyakorlása, a levegőbeosztás az egyenletes hangadást támogatják, amire kivételes szükség van, ha valaki munkaeszközként használja a hangját. A hang, amin beszélünk mindenkinél más színezetű. A hangadás csiszolásával az egyénre jellemző középhangsáv megtalálása és kimunkálása a cél, ami magába foglalja a hangterjedelem szélesítését és a könnyed hangerőfokozás elsajátítását is. A szép kiejtés megtanulása a beszédtechnika tanulás legkézenfekvőbb része, a hangok tisztán ejtése a beszédösszképet jelentős mértékben javítja. Ezeket fiatalabb és idősebb gyermekeknél is a hangkialakítás után a hang automatizálásával végzi a logopédus. A kifejezés, a beszéd érthetősége a hangsúly-, hanglejtés-, hangszín- és a ritmusgyakorlatokon keresztül fejleszthető.

A beszédtechnika a kisebbeknél alkalmazott artikuláció javításán túl a személyiség bevonásával, és koncentrációs gyakorlatokkal együtt teszi lehetővé a megfelelő, szép, tisztán képzett és tisztán ejtett, minél érthetőbb beszéd kialakítását. Mindenképp támogassák gyermekük törekvését, és buzdítsák őt a gyakorlásra is!