Julcsi kislányunk 10. születésnapján szabadtéri zsúrt szeretnénk rendezni és arra gondoltunk a férjemmel, hogy olyan játékos feladatokkal készülnénk, amik nemcsak szórakoztatóak, de fejlesztő hatásúak is. Sok gyermek mozgásfejlesztésben vesz részt az osztályban, ahogy a kislányunk is, ezért sokaknak örömet okozna egy ilyen alkalom. Milyen könyvet javasol, amiből játékokat válogathatunk?

Kedves Éva!

Gergely Ildikó könyve habár óvodapedagógusok és tanítók részére íródott, az Önök számára is hasznos lehet. A Mozgásos játékok kézikönyve olyan játékötleteket tartalmaz, ami gyermekrendezvények, zsúrok alkalmával a szülők számára is inspiráló. Gergely Ildikó mestertanár életeleme a mozgás és a tanítás. Újabb és újabb játékötletekre ébred, és a szükséges fejlesztő hatások elérése érdekében a játékszabályok megváltoztatásával játékok számtalan variációit mutatja be. Ezeket a játékokat a gyerekek nagyon szeretik, és alig várják, hogy játszhassák azokat. A kötet több mint 120-féle különböző futójátékot tartalmaz. A részletes játékleírások mellet megtalálhatók a játékok fejlesztő hatása is. Választ kaphatunk arra, mit, miért és hogyan játsszunk, hogy a kívánt hatást érjük el. A kötetben bemutatott futójátékok arra inspirálják az olvasót, hogy saját játékötletekkel egészítse ki a meglévő gyűjteményt.

Barnabás fiúnkról nemrég állapították meg, hogy autizmus spektrumzavarral él. Szerencsére remek szakemberek kezdtek el foglalkozni velünk, sok segítséget kapunk. Érdekelne, hogy milyen irodalmat érdemes tanulmányozni, hogy minél mélyebben megismerjük ezt a betegséget és felkészülten tudjunk segíteni kisfiúnknak? Van olyan könyv, ami kifejezetten azzal foglalkozik, mi zajlik az autistákban, amikor társas helyzetekben szokatlanul viselkednek?

Kedves Imola!

Dr. Peter Vermeulen könyve Az autizmus, mint kontextusvakság pont ezzel a témával foglalkozik.

Az agykutatás egyre sokasodó eredményei ellenére még mindig nem értjük, hogyan működik az agyunk, még kevésbé ismerjük egy autisztikus agy működését. Eközben az autizmussal élők rendkívüli nehézségekkel szembesülnek, és meglévő képességeiket nem, vagy csak alig tudják kibontakoztatni. Peter Vermeulen az autizmus kutatásának fókuszába a viselkedést állítja, az azt kiváltó okok keresése helyett. Könyvében – amelyet Uta Frith, a nemzetközileg elismert autizmus szakértő gondolatai inspiráltak – rengeteg példával illusztrálva, hétköznapi fogalmakkal magyarázza az autisták látszólagos érzéketlensége és a társas helyzetek közötti kapcsolatot. Humoros történeteken keresztül vizsgálja a körülmények összefüggését az észleléssel, a társas interakcióval, a kommunikációval és a tudással. A könyv legfontosabb megállapítása, hogy ezeken a területeken vitális fontosságú a kontextusvakság csökkentése ahhoz, hogy az autizmussal élők sikeres életet élhessenek.

Balázs fiúnk másodikos, és sajnos idén sokat romlottak a jegyei a szétszórtsága miatt. Kiderült, hogy tanulási nehézségei miatt fejlesztésre is járnia kell. Érdeklődöm, hogy milyen könyvet érdemes tanulmányozni a figyelemzavarból fakadó magatartási problémák témájában? A szakembereknek szóló elméleti megközelítések is érdekelnek.

Kedves Ivett!

Az „Akaratlagos figyelem, Biztos egyensúly, Csodálatos összhang – A sikeres tanulás ABC-je” című könyv hozzáértő, átfogó és forradalmian új eszköz a tanulási nehézségek és a kísérő magatartási rendellenességek megértéséhez. A könyv naprakész kézikönyv, amely a specifikus magatartási problémák eredetének új értelmezését nyújtja elsősorban az oktatásban dolgozó és a gyermekek fejlődésével foglalkozó szakemberek számára. Ha Önt is érdeklik a legkorszerűbb elméleti megközelítések, ezt a könyvet lebilincselőnek fogja találni. Sally Goddard Blythe úttörő munkával gyakorlatban használható és hatékony módszert fejlesztett ki a gyermekek és tanáraik segítésére azzal, hogy megvilágította a tökéletes mozgáshoz szükséges „fejlődési szintet”, és felszabadította a gondolkodást és a képzeletet a reflexes megszokottság korlátaitól. Sally Goddard Blythe a Neurofiziológiai Pszichológiai Intézet (Chester) igazgatója. Az Intézet a specifikus tanulási nehézségekkel, tériszonnyal (agorafóbia) és pánikbetegséggel küzdő gyermekeknél és felnőtteknél alkalmazott fejlesztő módszerek értékelésére és irányítására specializálódott. Több, széles körben elismert könyv szerzője, beleértve a „Reflexek, tanulás és viselkedés” és „A kiegyensúlyozott gyermek” című könyveket.

A szerző általam ajánlott könyvében a tanulás fizikai alapjait kutatja. Megvilágítja a korai reflexek szerepét, azok funkcióit a korai fejlődésben, és hátramaradásuk esetén hatásaikat a tanulásra és a magatartásra. Vizsgálja azokat a lehetséges hatásokat is, amelyeket ezek a korai reflexek az élet későbbi időszakában a fejlődés más aspektusaira fejtenek ki, például a testtartásra, az egyensúlyra, a motoros képességekre, valamint a stressz és a szorongás iránti fogékonyságra. Kiváló választás a témát elmélyülten tanulmányozni kívánók számára.

A férjem indulatos természetű, a kisfiúnk sajnos az ő alkatát örökölte. Sokszor nem tud uralkodni az indulatain és ez a gyermekünkre is igaz. Szeretném elkerülni, hogy rossz mintákat vigyen tovább a gyermekünk és érdekelne, milyen könyveket érdemes tanulmányozni a témában, ami segít megérteni az indulatos viselkedés hátterét és kezelési lehetőségeit.

Kedves Júlia!

Az indulatos viselkedés sok gondot okoz felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, habár a dühös természetűekre jellemző az is, hogy igazságérzetük kifejezetten erős és hajlandóak olyan dolgokért is harcolni, amiért mások nem. Mégis sokszor úgy érezzük, hogy az indulatosság inkább átok, mint áldás. Ez persze csak abban az esetben igaz, ha a pusztító oldalát tapasztaljuk kapcsolatainkban. Jesper Juul nemzetközileg elismert családterapeuta, számos aktuális pszichológiai problémáról szóló könyv szerzője sokat foglalkozik ezzel a témával is. Ő a világszerte működő Family-Lab International családsegítő szolgálat alapítója és vezetője is. Gyerekkori agresszió – Az erőszakos viselkedés kezelése címmel jelent meg egy könyve, amit mindenképpen ajánlok figyelmébe.

Az agressziót egyre inkább tabuként kezeli a környezetünk, Jesper Juul könyve pedig pontosan ezt a tabut igyekszik megdönteni. A szerző arra keresi a választ, miért vagyunk előítéletesek azokkal azokat, akik erőszakos fellépésükkel sok bánatot, gondot és álmatlan éjszakát okoznak nekünk. Felnőttként megtanultunk úgy beszélni és viselkedni, hogy még a látszatát is elkerüljük az agresszivitásnak. A szerző szerint ez nem más, mint kedvességnek és tisztességnek álcázott erőszak. Pedig éppen az erőszak ilyen megnyilvánulása sérti leginkább a gyerekek integritását. A szerző kristálytiszta logikával és számos jól átélhető példával mutatja be, hogyan érthetjük meg gyermekeink agresszív viselkedésének mozgatórugóit, és hogyan segíthetünk nekik a mindennapokban.

Négy éves kisfiamnak sajnos megmaradtak a primitív reflexei, ezt nemrégiben szakemberek fedezték fel. Hogyan lehet leépíteni ezeket, ha nincs rájuk szükség a fejlődéshez?

Kedves Vera!

A primitív reflexekre elsősorban az anyaméhben, a születésnél valamint az élet első évében van nagy szüksége a gyermeknek. A későbbiekben már rendellenesnek számít a reflexek megléte. Ezek közé tartozik többek között a szopó-, lépegető-, fejtartó-, vagy a kereső reflex is. A reflexek leépítésére szerencsére nagyon sok lehetőség van. Akár az otthoni és játszótéri játékokban, például a mászókák, hinta, instabil terepek, forgó eszközök, a különböző struktúrájú borítások használatával (homok, kavics, fű, beton közti átmenetek). Mindez a gyermek számára csupa játék, s közben mégis fejlődik, ügyesebbé, kiegyensúlyozottabbá és érettebbé válik. Léteznek olyan terápiák, amelyek a reflexek leépítését segítik elő. Ilyenek az idegrendszer fejlődését elősegítő mozgásfejlesztések, amely során a gyermeknél az alapoktól kezdődően újraépítik, egymásra strukturálják a mozgásfejlődés fázisait, elemeit, így fejlesztik a gyermek mozgását. A feladatok nem csak a beszédközpontot, hanem különböző részképességeket is fejlesztenek. A terápiák az 5-16 éves korú gyermekek körében lehetnek hatásosak.
Ajánlom figyelmébe az alábbi linket! http://fejlesztohaz.hu/

Az óvodás kislányomnál komoly mozgáskoordinációs problémákra figyeltünk fel. Legtöbbször lábujjhegyen jár, és a lépcsőn sem tud váltott lábbal járni. Barátnőmtől hallottam az Alapozó terápiáról. Ez segíthet neki?

Kedves Imola!

Igen, ez a probléma valóban kiemelt figyelmet érdemel! A mozgással párhuzamosan fejlődik az agy, tehát a gondolkodási folyamatok is, így ha a mozgásfejlődés során valamilyen probléma merül fel, az a beszédfejlődésre és a kognitív fejlődésre is hatást gyakorol. Így mindenképpen hasznos lehet a kislányának a mozgásfejlesztés!

Az Alapozó terápia lényege az idegrendszeri érés elősegítése. A foglalkozásokon nagy hangsúlyt kap ezen mozgások gyakorlása, esetleg újratanulása. A hetente kétszer-háromszor gyakorlásra kerülő mozgásformák újraindítják az idegrendszer fejlődését. Az csecsemőkori mozgások gyakorlásán túl a kisgyermekkori mozgások ügyesítésére is nagy hangsúlyt fektet ez a komplex terápiás módszer. Minden esetben egy speciális felmérés előzi meg a gyermekkel való közös munkát, melynek célja a gyermek mozgásos képességeinek megismerése és a szülői kérdőív felvétele. Javaslom, keressen fel szakembert, aki részletes tájékoztatást nyújt a vizsgálatról és a terápia menetéről!