Szerző: fpszhu

Bence fiam 15 éves, nemrégiben rajta kaptam, hogy dohányzik. Mi a helyes szülői reakció hasonló helyzetben?

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves András!

A statisztikai vizsgálatok szerint sajnos a fiatalok egyre korábban próbálják ki a dohányzást, az alkoholt, a drogokat. Ezért a legszerencsésebb, ha a szülők „idejében”elkezdenek beszélgetni gyermekükkel az addikciók (függőségek) kialakulásáról, lehetőleg még azelőtt, hogy a kamasz kipróbálná valamelyiket közülük. Természetesen soha nem késő szóba hozni a témát, sőt mindenképpen kezdeményezzenek beszélgetést fiukkal, ne söpörjék szőnyeg alá a problémát! Általános tapasztalat, hogy a serdülőknél a tiltás, büntetés, kevésbé hatékony módszer. Erre a korosztályra jellemző, hogy feszegetik a felnőttek állította szabályokat, határokat, kíváncsiságból, és lázadásból sokszor csak azért is kipróbálják a tilos dolgokat. Sok szó esik arról is, hogy a tinédzserek leginkább egymásra hallgatnak, és viselkedésüket, szokásaikat jelentősen befolyásolják kortársaik, főleg azok, akikkel rendszeresen több időt töltenek, így például az osztálytársak, barátok. Kérdezzék meg őt, miért kezdett cigarettázni? Környezetében kik azok a gyerekek, akik hasonlóan tesznek? Meséljenek arról, hogy Magyarországon hogyan alakultak a dohányzási szokások, miért tiltották ki a közösségi terekből a cigarettázást! Érdemes felhívniuk a figyelmét esetleg arra is, hogy ma mennyivel nagyobb figyelmet fordítanak az emberek az egészséges életmódra, sportos külsőre, amit a dohányzás jelentős mértékben negatívan befolyásol. Kérdezzék meg őt, hogyan szeretné látni magát öt-tíz év múlva? A beszélgetés segíthet számára, hogy megnyíljon, így könnyebben lehet jó irányba terelni őt. Amennyiben a beszélgetések nem hozzák meg a kívánt változást, kérjék pszichológust tanácsát!

Fotó: Lionel Ruiz

Alsó tagozatos fiúnk magatartási problémák miatt kap figyelmeztetéseket az iskolában. Egyébként nagyon szeret lovagolni, ilyenkor olyan, mint egy kisangyal. Egy barátnőm azt javasolta, vigyük el lovas terápiára. Érdekelne, hogy magatartási problémák estén is hatékony ez a terápiás módszer?

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves llona!

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb gyermek nagyon pozitívan reagál a lovakkal folytatott gyógyító munkára. Számtalan probléma esetén tapasztalnak javulást a szülők és a szakemberek. Így például testi, lelki betegségek, működési zavarok, szorongás, magatartási problémák stb. esetén is. Többféle módon értelmezik a szakemberek azt, mi is okozhatja ezeket a hatásokat. Mint általában az emberekkel kapcsolatos dolgokban, itt is elmondható, hogy a jelenséget nem csak egy-két okra lehet visszavezetni. Javasoljuk, hogy olvassanak utána az interneten, és beszélgessenek az iskolapszichológussal is arról, hogy az érintett gyermek problémáit vélhetően mi okozza. A lovas terápia ugyanis önmagában nem fogja megoldani a problémákat, (nagyon fontos, hogy az okok is megszűnjenek), de hozzásegíthet ahhoz, hogy pozitív folyamatok induljanak el, és tartósan rögzüljenek a gyermek viselkedésében. Az biztos, hogy a gyerekek szinte kivétel nélkül szívesen kerülnek kapcsolatba ezekkel a csodálatos állatokkal. Ezt a lehetőséget érdemes kihasználni!

Fotó: Steph Dunn

Óvodás kisfiam már másfél éve dadog. Azt mondták várjak, amíg magától javulnak a tünetek, de most már kezdek aggódni. Mikor érdemes logopédushoz fordulnom?

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves Krisztina!

Jól teszi, hogy foglalkozik a fia dadogásával és lehetőségeket keres a segítésére.

Dadogásnál a beszéd folyamatát akadozó, görcsös megakadások jellemzik. Lehetnek szervi okai, melyeket érdemes kizárni még a terápia megkezdése előtt, sőt az is gyakran előfordul, hogy a dadogásnak lelki oka van. Érdemes tudni, hogy a gyermekek beszédfejlődése során rövid ideig normális jelenség a dadogás, a szakemberek ezt élettani dadogásnak nevezik. Általában az óvoda előtt álló, vagy kisóvodások körében jellemző. Azonban ha ez néhány hónapnál, fél évnél tovább is elhúzódik, érdemes szakemberhez fordulni. A dadogás kezelését pszichológusok és logopédusok végzik, egyre gyakrabban összehangolt munkával.

A dadogás kezelését érdemes mihamarabb megkezdeni, hogy a tünetek minél kevésbé rögzüljenek, és lehetőleg ne alakuljanak ki következményes tünetek, kudarcérzés. Javaslom tehát, hogy mielőbb vegye fel a kapcsolatot az érintett szakemberrel. A terápia leghatékonyabban akkor működik, ha nem csupán a dadogó gyermek, hanem a családja, és a közvetlen környezete is aktívan részt vesz a probléma leküzdésében. Ebben a szakemberek természetesen segítséget nyújtanak, egyre gyakoribb, hogy a terápia szülőcsoporttal együtt zajlik.

 

Nem akar egyedül eljátszani, öt éves kisfiunk folyton minket nyúz. Szeretnék tanácsot kérni, hogyan ösztönözzük őt az önálló elfoglaltságokra? Már sok mindent kipróbáltunk, de semmilyen próbálkozásunk nem járt sikerrel.

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves Tamás!

Az Ön által felvetett probléma rendkívül összetett. Érdemes alaposabban körüljárni, mi mindenen múlhat, ha olyasmit tapasztalnak a szülők a gyermeküknél, amit Ön is említett. Az óvodás korú gyermekek általában még nagyon igénylik mások társaságát. Tevékenységeik, így játékuk jelentős része, kötődik mások jelenlétéhez. Míg a kisebbek (3-4 évesek) esetleg megelégednek azzal, hogy egy másik gyerek, vagy felnőtt a közelükben van, és be-be kapcsolódik, vagy éppen játszik velük, addig a nagyobbaknak már konkrét elképzeléseik vannak arról, hogy mit szeretnének játszani. Társasjátékra, szerepjátékra stb. invitálják környezetüket. Nagyok az egyéni különbségek abban, hogy valaki mennyire szeret egyedül tevékenykedni. Ezek a különbségek sokszor már alkati, személyiségbeli különbségeket is jelentenek, amelyek felnőtt korban is megmaradnak. Számtalan oka lehet, hogy gyermekük miért nem akar egyedül eljátszani. Elképzelhető, hogy irányítani szeretne, ami adódhat az óvodai közösségben betöltött szerepéből (ő irányít, vagy éppen nem tud), vagy szeretne több időt tölteni szüleivel, lehet, hogy rossz beidegződésekről, rossz szokásról van szó, és annak ellenére igényli a közös játékot, hogy rendszeresen van erre lehetősége. Az egyéni sajátosságokat figyelembe véve, az ésszerűség keretei között tehát mindkét formára szükség van. Fontos az együttes élmény, ami nem feltétlenül csak játék lehet, és fontos, hogy képes legyen életkorának megfelelő ideig (minimum fél-egy óra) lekötni magát egyedül is. Ha továbbra is kétségei maradnak, hogyan kezelje a helyzetet, kérje a pedagógiai szakszolgálat segítségét!

Kisfiam télen volt öt éves, az óvodai szűrésén artikulációs hibák miatt logopédiai foglalkozást javasoltak neki szeptembertől. Mit tudnék tenni, hogy a beszéde addig is javuljon, míg elkezdődik a terápia?

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves Ferenc!

Figyelemreméltó, hogy fia beszédének javítása érdekében a nyarat sem szeretné tétlenül tölteni. Szeretném megnyugtatni, hogy nem feltétlenül probléma, ha most nincs kijelölt feladat, amit közösen végezniük kellene.

Az artikulációs hibák nagyon sok gyermek beszédére jellemzőek, a logopédusok ezért minden évben az öt éves óvodások körében szűrővizsgálatot végeznek. Ezzel nem csupán az artikulációs hibákat, hanem egyéb nyelvi fejlettségi szintet és részképességet is megnéznek, szükség esetén terápiás megsegítést javasolnak. A szűrést azért ebben az életkorban végzik, mert ilyenkor már sok hang magától, spontán módon beépül a beszédbe, a gyermek jól használja azokat, és a hiányzó hangok javítására pedig meg még van idő az iskolakezdésig. Az artikulációs hibák száma, jellege, az artikulációban részt vevő izmok állapota mind meghatározza a foglalkozások menetét, a fejlesztés fókuszát, és a terápia idejét is.

Valószínűleg azért nem javasolt otthoni gyakorlást a logopédus, mert fiának nincs olyan sok hanghibája, ezért nincs ok aggodalomra. Az artikuláció javítása érdekében a nyáron nem kell külön gyakorolni, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a gyermek tanulását segítik a helyes minták. Érdemes ezért otthon jól érthetően, tisztán, tagoltan, megfelelő hangsúllyal beszélni, a dajkanyelvi szavakat elkerülni. A hanghibák otthoni javítása semmiképpen nem javasolt, mert sokszor nagyobb munka kijavítani egy hibásan megtanult hangot, mint kialakítani a gyermeknél egy addig nem használtat. A gyermek életkorának megfelelő mondókák, énekek együtt mondása, a ritmusukkal való játék, a meseolvasás mind-mind elősegíthetik a fejlődést, érdemes ezért ilyeneket is játszani.

Négy éves kisfiamnak valószínűleg légzéstechnikai problémái vannak. Jól ismerem a tüneteket, a nagyobb testvére már régebb óta jár beszédtechnika órára hasonló okok miatt. Úgy tudom, hogy ez csak nagyobbaknál fordulhat elő. Mit tegyek, ha már óvodás kisfiamnál is ez a gond? Neki ki tud segítséget nyújtani és hogyan?

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves Ildikó!

Törődésre és lelkiismeretességre vall, hogy a kisebb fiánál is felfigyelt a helytelen beszédlégzésre. Valóban sokszor ilyen kis korban még rejtve marad ez a probléma, ha a felnőttek nincsenek résen.

A légzési zavar, pontosabban beszédlégzési zavar azt jelenti, hogy beszéd közben a belégzés és kilégzés ritmusa helytelen, nincs egyensúlyban. Ilyenkor a gyermekek általában nem tartanak szünetet miközben beszélnek, a szavak kimondása alatt is vesznek levegőt, beszívott levegővel is beszélnek, a mondandójukra rendszerint az össze-vissza tagolás jellemző. Természetesen kisgyermekeknél is foglalkoznak a szakemberek ezzel a zavarral, a kezelés a logopédusok kompetencia körébe tartozik. Kicsiknél, akik még óvodába járnak vagy kisebb iskolásoknál a terápia mindig játékos tevékenységbe ágyazottan, nem direkt módon történik, és nem alapoz a gyermek tudatosságára. A foglalkozásokon a lazító- és légzőgyakorlatok, a ritmusjátékok és a hanggal való játék jellemző.

Ajánlom, hogy keressen fel logopédust, aki a gyermek megfigyelését, vizsgálatát követően bővebb tájékoztatással tud szolgálni. A beszédlégzési zavar súlyosságától függően előfordulhat, hogy a terápiás megsegítés nem indokolt. Ilyenkor tanácsadás formájában segít a logopédus, hogy milyen célzott játékos tevékenység végzésével tudnak hozzájárulni a zavar megszüntetéséhez otthoni keretek között. A gyermek figyelmét mindenesetre nem érdemes felhívni a zavarra, tudatosan szabályozni ugyanis még nem képes a levegővételét, ha pedig rászól, kudarcként élheti meg.