Első osztályos kislányomnak szerencsére nagyon tetszik az iskola, minden nap szívesen jár. A rajzolás az egyetlen, amiben kevesebb sikerélménye van. Úgy látom, hogy nem annyira a technikájával van probléma, hanem mintha nem tudná lerajzolni, amit szeretne, vagy nem tudná, hogyan rajzolja le a dolgokat. Tudnék neki ebben valahogy segíteni?

Kedves Izabella!

Jó hallani, hogy kislánya ennyire szereti az iskolát, biztosan nagyon ügyes is. A rajzolás kapcsán sem kell aggódnia, habár érdemes néhánynak dolognak utánajárni. A rajzolás, mint ábrázolás összetett folyamat, és valóban előfordulhat, hogy nem a rajzolás, ceruzafogás, vonalvezetés technikája okoz gondot a gyermeknek, hanem maga az ábrázolás. Szeretném megnyugtatni, hogy ez is tanulható, fejleszthető terület. Egy rajz megszületéséhez, számtalan dologra van szükség. Létfontosságú a megfigyelés, a látottak elemzése, részletekre bontása, és memorizálása, majd mindezek szerkesztési egységekre bontása az alkotás során. Gyakran nem is a látottakat rajzolják a kicsik, ilyenkor a képzeletnek van kiemelt szerepe az ábrázolásban. Hangsúlyozom, ezek mind-mind fejleszthető területek. Amennyiben lányának valóban az ábrázolás okoz nehézséget, érdemes először alapos megfigyeléseket végezni egy-egy tárgyon, tükörben, és a látottakat apró részenként papírra vetni. Amikor ez már könnyen megy, emlékezetből is készülhet már rajz. Egy idő után ez is egyre könnyebben fog menni, ekkor már a képzelete alapján is rajzolhat, például egy meséhez, vagy kívánságához kapcsolódóan. Mindezek mellett a színezés, a díszítés, a forma másolás, a sorminta folytatás, és az összerakható játékokkal való játék mind-mind hozzájárulnak az elemző készség, és az ábrázoló készség fejlődéséhez.

Érdemes tehát apró lépésenként haladni, legyen lánya mellett alkotás közben és elakadás esetén kérdéssel, rávezetéssel segítsen neki abban, hogy rájöjjön mi a következő lépés a rajzolás során! A sok közös játék a fejlesztő hatásán túl kiváló szórakozás! Próbálják ki!

Julcsi kislányunk 10. születésnapján szabadtéri zsúrt szeretnénk rendezni és arra gondoltunk a férjemmel, hogy olyan játékos feladatokkal készülnénk, amik nemcsak szórakoztatóak, de fejlesztő hatásúak is. Sok gyermek mozgásfejlesztésben vesz részt az osztályban, ahogy a kislányunk is, ezért sokaknak örömet okozna egy ilyen alkalom. Milyen könyvet javasol, amiből játékokat válogathatunk?

Kedves Éva!

Gergely Ildikó könyve habár óvodapedagógusok és tanítók részére íródott, az Önök számára is hasznos lehet. A Mozgásos játékok kézikönyve olyan játékötleteket tartalmaz, ami gyermekrendezvények, zsúrok alkalmával a szülők számára is inspiráló. Gergely Ildikó mestertanár életeleme a mozgás és a tanítás. Újabb és újabb játékötletekre ébred, és a szükséges fejlesztő hatások elérése érdekében a játékszabályok megváltoztatásával játékok számtalan variációit mutatja be. Ezeket a játékokat a gyerekek nagyon szeretik, és alig várják, hogy játszhassák azokat. A kötet több mint 120-féle különböző futójátékot tartalmaz. A részletes játékleírások mellet megtalálhatók a játékok fejlesztő hatása is. Választ kaphatunk arra, mit, miért és hogyan játsszunk, hogy a kívánt hatást érjük el. A kötetben bemutatott futójátékok arra inspirálják az olvasót, hogy saját játékötletekkel egészítse ki a meglévő gyűjteményt.

Balázs fiúnk másodikos, és sajnos idén sokat romlottak a jegyei a szétszórtsága miatt. Kiderült, hogy tanulási nehézségei miatt fejlesztésre is járnia kell. Érdeklődöm, hogy milyen könyvet érdemes tanulmányozni a figyelemzavarból fakadó magatartási problémák témájában? A szakembereknek szóló elméleti megközelítések is érdekelnek.

Kedves Ivett!

Az „Akaratlagos figyelem, Biztos egyensúly, Csodálatos összhang – A sikeres tanulás ABC-je” című könyv hozzáértő, átfogó és forradalmian új eszköz a tanulási nehézségek és a kísérő magatartási rendellenességek megértéséhez. A könyv naprakész kézikönyv, amely a specifikus magatartási problémák eredetének új értelmezését nyújtja elsősorban az oktatásban dolgozó és a gyermekek fejlődésével foglalkozó szakemberek számára. Ha Önt is érdeklik a legkorszerűbb elméleti megközelítések, ezt a könyvet lebilincselőnek fogja találni. Sally Goddard Blythe úttörő munkával gyakorlatban használható és hatékony módszert fejlesztett ki a gyermekek és tanáraik segítésére azzal, hogy megvilágította a tökéletes mozgáshoz szükséges „fejlődési szintet”, és felszabadította a gondolkodást és a képzeletet a reflexes megszokottság korlátaitól. Sally Goddard Blythe a Neurofiziológiai Pszichológiai Intézet (Chester) igazgatója. Az Intézet a specifikus tanulási nehézségekkel, tériszonnyal (agorafóbia) és pánikbetegséggel küzdő gyermekeknél és felnőtteknél alkalmazott fejlesztő módszerek értékelésére és irányítására specializálódott. Több, széles körben elismert könyv szerzője, beleértve a „Reflexek, tanulás és viselkedés” és „A kiegyensúlyozott gyermek” című könyveket.

A szerző általam ajánlott könyvében a tanulás fizikai alapjait kutatja. Megvilágítja a korai reflexek szerepét, azok funkcióit a korai fejlődésben, és hátramaradásuk esetén hatásaikat a tanulásra és a magatartásra. Vizsgálja azokat a lehetséges hatásokat is, amelyeket ezek a korai reflexek az élet későbbi időszakában a fejlődés más aspektusaira fejtenek ki, például a testtartásra, az egyensúlyra, a motoros képességekre, valamint a stressz és a szorongás iránti fogékonyságra. Kiváló választás a témát elmélyülten tanulmányozni kívánók számára.

Négy éves kisfiamnak sajnos megmaradtak a primitív reflexei, ezt nemrégiben szakemberek fedezték fel. Hogyan lehet leépíteni ezeket, ha nincs rájuk szükség a fejlődéshez?

Kedves Vera!

A primitív reflexekre elsősorban az anyaméhben, a születésnél valamint az élet első évében van nagy szüksége a gyermeknek. A későbbiekben már rendellenesnek számít a reflexek megléte. Ezek közé tartozik többek között a szopó-, lépegető-, fejtartó-, vagy a kereső reflex is. A reflexek leépítésére szerencsére nagyon sok lehetőség van. Akár az otthoni és játszótéri játékokban, például a mászókák, hinta, instabil terepek, forgó eszközök, a különböző struktúrájú borítások használatával (homok, kavics, fű, beton közti átmenetek). Mindez a gyermek számára csupa játék, s közben mégis fejlődik, ügyesebbé, kiegyensúlyozottabbá és érettebbé válik. Léteznek olyan terápiák, amelyek a reflexek leépítését segítik elő. Ilyenek az idegrendszer fejlődését elősegítő mozgásfejlesztések, amely során a gyermeknél az alapoktól kezdődően újraépítik, egymásra strukturálják a mozgásfejlődés fázisait, elemeit, így fejlesztik a gyermek mozgását. A feladatok nem csak a beszédközpontot, hanem különböző részképességeket is fejlesztenek. A terápiák az 5-16 éves korú gyermekek körében lehetnek hatásosak.
Ajánlom figyelmébe az alábbi linket! http://fejlesztohaz.hu/

Az óvodás kislányomnál komoly mozgáskoordinációs problémákra figyeltünk fel. Legtöbbször lábujjhegyen jár, és a lépcsőn sem tud váltott lábbal járni. Barátnőmtől hallottam az Alapozó terápiáról. Ez segíthet neki?

Kedves Imola!

Igen, ez a probléma valóban kiemelt figyelmet érdemel! A mozgással párhuzamosan fejlődik az agy, tehát a gondolkodási folyamatok is, így ha a mozgásfejlődés során valamilyen probléma merül fel, az a beszédfejlődésre és a kognitív fejlődésre is hatást gyakorol. Így mindenképpen hasznos lehet a kislányának a mozgásfejlesztés!

Az Alapozó terápia lényege az idegrendszeri érés elősegítése. A foglalkozásokon nagy hangsúlyt kap ezen mozgások gyakorlása, esetleg újratanulása. A hetente kétszer-háromszor gyakorlásra kerülő mozgásformák újraindítják az idegrendszer fejlődését. Az csecsemőkori mozgások gyakorlásán túl a kisgyermekkori mozgások ügyesítésére is nagy hangsúlyt fektet ez a komplex terápiás módszer. Minden esetben egy speciális felmérés előzi meg a gyermekkel való közös munkát, melynek célja a gyermek mozgásos képességeinek megismerése és a szülői kérdőív felvétele. Javaslom, keressen fel szakembert, aki részletes tájékoztatást nyújt a vizsgálatról és a terápia menetéről!

Zorka 11 hónapos, a védőnő javaslata, hogy vigyük fejlesztésre nevelési tanácsadóba. Nagyon meg vagyunk ijedve. A nevelési tanácsadóba nem nagyobb gyerekek járnak? Mi annyira igyekeztünk mindent jól csinálni.

Kedves Édesanya!

Először is fontos lenne tisztázni a védőnővel, hogy pontosan miről is van szó. Miért gondolta, hogy gyermekükkel fel kell keresni a pedagógiai szakszolgálatot? Önöknek, mint szülőknek fontos tudni, hogy mit észlelt az egészségügyi szakember. Egy ilyen beszélgetés máris feloldhatja az ijedtség nagy részét. Bátran kérdezzenek mindig, ha valamit nem értenek, vagy valamiben bizonytalanok! Javaslom, vegyék fel a védőnővel a kapcsolatot, és tisztázzák vele a helyzetet! Egyébként is célszerű orvosi papírokkal, vagy védőnői javaslattal megkeresni a nevelési tanácsadót, bár erre önkéntesen, papírok nélkül is van lehetőség. Ne ijedjenek meg, a szakszolgálatnál felkészült szakemberek vizsgálják majd meg a gyermeket. Az esetek egy részében helyben, egyénre szabott fejlesztő módszerekkel segítik a gyermekek fejlődését. Valamikor további vizsgálatok is szükségesek ahhoz, hogy a lehető legjobb fejlesztést kapja a kisgyermek. Ezt általában szintén a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat korai fejlesztésre szakosodott szakemberei végzik.