Mit kell tudni az elsődleges reflexekről?

Elsődleges reflexek fennmaradtak a 3 éves gyermekemnél, ezért mozgásfejlesztést javasoltak a pedagógiai szakszolgálatban számára. Mit kell tudni az elsődleges reflexekről?

Kedves Zsófia!

Ezek olyan automatikus mozgások, amelyek már az újszülötteknél is vizsgálhatóak, válaszreakciók különböző speciális külső vagy belső ingerre. A meglétük a csecsemőnél az idegrendszer és az izomtónus megfelelő fejlettségének jele. Ezért vizsgálja a gyermekorvos szisztematikusan a reflexeket már első vizsgálatnál születés után. Bizonyos reflexek alapvető fontosságúak a túlélés szempontjából, ilyen például a szopó-reflex.
Megjelenése után minden reflexnek (kb. 70-et ismerünk) van egy aktiválódási szakasza, rövidebb vagy hosszabb, majd leépül. Születéskor az agy minden része a helyén van, de még nem működik teljesen. Ahhoz, hogy a csecsemő az agyának minden részét használni tudja, kapcsolatokat kell létrehoznia a különböző területek között.
A reflex-mozgásoknak, és a mozgások során átélt összetett érzékszervi stimulációnak köszönhetően az idegek képessé válnak a fejlődésre, és arra, hogy információkat szállítsanak az idegrendszer részei között. Annál a gyereknek, akinek a reflexei elég aktívak voltak, és biztonságban érzi magát, megindul a gátlás folyamata, a reflexek leépülése.
A reflexek többségénél ez egy éves kor előtt történik, de eltarthat 3 éves korig. Ha a reflexek leépülnek, az önkéntelen mozgások helyét átveszik a tudatos mozgások.
Például a markoló reflex, amikor az ujjunkat egy csecsemő tenyerébe tesszük, ő szorítja, nem tudja elengedni. Ez átalakul egy tudatos mozgásformává, amikor a kisgyerek már el tudja dönteni, mi az, amit szorítani akar és mi az, amit elengedni.
Azonban az is előfordul, hogy egyes gyerekeknél bizonyos reflexek nem alakulnak ki, vagy éppen nem épülnek le.
Ha bizonyos reflexek nem alakulnak ki, a gyerek izomtónusa legyengül, ami a motoros funkciók fejlődését késlelteti. A szükségesnél kisebb mértékű lesz az idegrendszerben a területek közti kommunikáció, melynek következtében a gyerek tanulási nehézségekkel küzdhet. Ezért indokolt a fejlesztés.

Forrás: http://www.metodoessentis.com

Továbbtanulás értelmi fogyatékos kamaszok esetén

Bence fiam 18 éves, középsúlyos értelmi fogyatékos, nagyon szeret iskolába járni, de jelenleg 8. csoportos és év végén elballag. Tanácstalan vagyok, hol folytassa a tanulmányait, és hogy hol helyezhetem el, hiszen az önálló életvezetésre nem képes.

Kedves Irén!

Talán megnyugtató hír, hogy Bence a köznevelésben maradhat 23 éves, ha pedig újabb szakmát választ, 27 éves koráig. Eddigi nevelése lehetőséget biztosított az egyéni bánásmód érvényesítésére. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók személyiségének harmonikus fejlődése érdekében a nevelés-oktatás feladata, hogy minél nagyobb mértékben előkészítse az önálló vagy támogatott életvezetésre, kialakítsa a környezethez való kötődés igényét, megkönnyítse a közösségi alkalmazkodást és beilleszkedést, megalapozva az önérvényesítés és önálló döntési képesség alapjait, és felkészítsen a lehető legeredményesebb társadalmi integrációra. Ez az intézménytípus megalapozza a gyermek képességeihez és érdeklődéséhez igazodó készségfejlesztő szakiskolai képzésben történő részvételt vagy a gyakorlati munkavégzés feltételeit. A későbbiekben készségfejlesztő speciális szakiskola évfolyamain, napközi otthonokban, családban, lakóotthonokban, védő- vagy integrált munkahelyeken folytathatja gyermeke a pályafutását. A pontos részletek átbeszélésében a pályaválasztási tanácsadó vagy az iskolája pedagógusai is tudnak segíteni.

Amikor a védőnő vizsgálatot javasol a Pedagógiai Szakszolgálatnál

Kedves Édesanya!

Először is fontos lenne tisztázni a védőnővel, hogy pontosan miről is van szó. Miért gondolta, hogy gyermekükkel fel kell keresni a pedagógiai szakszolgálatot? Önöknek, mint szülőknek fontos tudni, hogy mit észlelt az egészségügyi szakember. Egy ilyen beszélgetés máris feloldhatja az ijedtség nagy részét. Bátran kérdezzenek mindig, ha valamit nem értenek, vagy valamiben bizonytalanok! Javaslom, vegyék fel a védőnővel a kapcsolatot, és tisztázzák vele a helyzetet! Egyébként is célszerű orvosi papírokkal, vagy védőnői javaslattal megkeresni a nevelési tanácsadót, bár erre önkéntesen, papírok nélkül is van lehetőség. Ne ijedjenek meg, a szakszolgálatnál felkészült szakemberek vizsgálják majd meg a gyermeket. Az esetek egy részében helyben, egyénre szabott fejlesztő módszerekkel segítik a gyermekek fejlődését. Valamikor további vizsgálatok is szükségesek ahhoz, hogy a lehető legjobb fejlesztést kapja a kisgyermek. Ezt általában szintén a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat korai fejlesztésre szakosodott szakemberei végzik.

Őrzők Program az eltérő fejlődés szűrésére kicsiknél

Kedves Irén!

Az Őrzők Program a csecsemőkori és a kisgyermekkori eltérő fejlődés szűrésében és a korai fejlesztés mielőbbi megkezdésében nyújt segítséget.  Az Ön gyermeke is részt vesz a szűrésen, bekapcsolódhat a programba is, ha a vizsgálatok megerősítik, hogy indokolt számára a kiemelt segítség. A projekt a 0-7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát és hatékonyságát segíti elő.

A szakemberek szeretnék elérni, hogy 7 éves kor alatti gyermek rendszeres és korszerű szűrővizsgálatokban részesüljön, hogy a fejlődésükben veszélyeztetett gyermekek minél hamarabb segítséget kaphassanak. A programban korszerű módszertani anyagok fejlesztése valósult meg, ezen alapszik a programban részt vevő házi gyermekorvosok, háziorvosok és védőnők képzése is. Nagy szükség van erre, mert a kutatások azt igazolták, hogy a szülők koragyermekkori fejlődéssel, illetve gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretei nem elég bővek, sok esetben hiányosak. Éppen ezért a projekt szülői tájékoztató anyagokkal és hírlevelekkel is erősíti a megfelelő szülői kompetencia és felelősségérzet kialakítását. A csecsemők és kisgyermekek alapellátásában területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a földrajzi helyzet, illetve a szociális háttér függvényében, így ezen egyenlőtlenségek csökkentése is kiemelt cél. Mindez az Őrzők programmal megvalósíthatóvá válik.

Két kislány édesanyja vagyok, és felfigyeltem rá, hogy nemcsak én, de más anyák is általában a bal kezükben tartják a kicsiket. Érdekelne, hogy miért van ez így? Van erre tudományos magyarázat?

Kedves Vera!

Ez valóban nagyon érdekes jelenség, számos kutatás született a témában. A nők 75-80%-a valóban a bal oldalán szereti hordani kisgyermekét, aminek igen érdekes, evolúciós okai vannak.

Érdekesség, hogy jóval már a fogamzóképes kor előtt megfigyelhető hasonló szokás a kicsiknél is. Az óvodás, és általános iskolás kislányok egyértelműen hajlamosabbak a bal kezükkel, bal oldalukhoz szorítva hordani babáikat. A férfiaknál ugyanilyen hajlam nem mutatható ki. A jelenség magyarázatára különböző elméletek születtek, ide tartozik a jobbkezesség-balkezesség, az anya szívéhez való közelség, a bal oldali mell érzékenysége, és egyéb pszichológiai elméletek, azonban úgy tűnik, hogy a valódi magyarázat nem ezekben keresendő.

A bal oldalon hordás szokásának kialakulásáért az agyunk felépítése, a különböző funkciókhoz köthető agyféltekék felelősek. Amikor ugyanis a baba a bal oldalon van, az agyi pályák kereszteződése miatt az édesanya agyának jobb oldala aktiválódik, ez a fizikiai aktiváció pedig elősegíti a kötődést, vagyis az anya-gyermek közötti kapcsolat összhangját. A bal oldalról származó érintés az agy jobb oldalát aktiválja, ahol a nyelvi, értelmező funkciók is megtalálhatók. Az érzet a jobb oldalon keletkezik. Tehát, ha a gyermeket a bal oldalon hordja az anya, akkor könnyebben értelmezi a gyermek jelzéseit, könnyebben ért vele szót, hisz az érzet keletkezési helyével azonos oldalon mozdulnak meg a nyelvi, értelmező funkciók működéséért felelős idegpályák.

Fotó: Michelle Soulierre

Fejtartási rendellenesség kezelése babáknál

Kedves Ádám!

A csecsemőkorban előforduló leggyakoribb rendellenességek nagyon sokfélék, ezek között találjuk az Ön által említett fejtartási rendellenességet is. A nemzetközi gyakorlatban azt a komplex szolgáltatáscsomagot, amelyet a 0–6 éves korú gyermekeknek nyújtanak, koragyermekkori intervenciónak nevezzük. Ez magában foglalja mind a szűrést, mind a komplex állapotfeltáró vizsgálatokat és a gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást, valamint a szociális juttatásokhoz és sokrétű terápiás szolgáltatásokhoz történő hozzáférést. Mindezek együttesen elősegítik, hogy a sérült csecsemőket, és kisgyermekeket kortárs közösségbe lehessen vinni. Nemcsak a gyermek sokoldalú fejlesztése a cél, hanem az is, hogy a családdal történő együttműködés során erősödjenek a szülői kompetenciák, és ezzel elősegítsük a társadalmi befogadást is. A kora gyermekkori intervencióban természetesen érvényesülnek a babák, és a gyermekek ellátásának speciális szempontjai is. A fejlesztést elsősorban a szakszolgálatokban dolgozó gyógypedagógusok, konduktorok végzik, a heti óraszámot törvény is meghatározza.