Amikor a védőnő vizsgálatot javasol a Pedagógiai Szakszolgálatnál

Kedves Édesanya!

Először is fontos lenne tisztázni a védőnővel, hogy pontosan miről is van szó. Miért gondolta, hogy gyermekükkel fel kell keresni a pedagógiai szakszolgálatot? Önöknek, mint szülőknek fontos tudni, hogy mit észlelt az egészségügyi szakember. Egy ilyen beszélgetés máris feloldhatja az ijedtség nagy részét. Bátran kérdezzenek mindig, ha valamit nem értenek, vagy valamiben bizonytalanok! Javaslom, vegyék fel a védőnővel a kapcsolatot, és tisztázzák vele a helyzetet! Egyébként is célszerű orvosi papírokkal, vagy védőnői javaslattal megkeresni a nevelési tanácsadót, bár erre önkéntesen, papírok nélkül is van lehetőség. Ne ijedjenek meg, a szakszolgálatnál felkészült szakemberek vizsgálják majd meg a gyermeket. Az esetek egy részében helyben, egyénre szabott fejlesztő módszerekkel segítik a gyermekek fejlődését. Valamikor további vizsgálatok is szükségesek ahhoz, hogy a lehető legjobb fejlesztést kapja a kisgyermek. Ezt általában szintén a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat korai fejlesztésre szakosodott szakemberei végzik.

Őrzők Program az eltérő fejlődés szűrésére kicsiknél

Kedves Irén!

Az Őrzők Program a csecsemőkori és a kisgyermekkori eltérő fejlődés szűrésében és a korai fejlesztés mielőbbi megkezdésében nyújt segítséget.  Az Ön gyermeke is részt vesz a szűrésen, bekapcsolódhat a programba is, ha a vizsgálatok megerősítik, hogy indokolt számára a kiemelt segítség. A projekt a 0-7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát és hatékonyságát segíti elő.

A szakemberek szeretnék elérni, hogy 7 éves kor alatti gyermek rendszeres és korszerű szűrővizsgálatokban részesüljön, hogy a fejlődésükben veszélyeztetett gyermekek minél hamarabb segítséget kaphassanak. A programban korszerű módszertani anyagok fejlesztése valósult meg, ezen alapszik a programban részt vevő házi gyermekorvosok, háziorvosok és védőnők képzése is. Nagy szükség van erre, mert a kutatások azt igazolták, hogy a szülők koragyermekkori fejlődéssel, illetve gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretei nem elég bővek, sok esetben hiányosak. Éppen ezért a projekt szülői tájékoztató anyagokkal és hírlevelekkel is erősíti a megfelelő szülői kompetencia és felelősségérzet kialakítását. A csecsemők és kisgyermekek alapellátásában területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a földrajzi helyzet, illetve a szociális háttér függvényében, így ezen egyenlőtlenségek csökkentése is kiemelt cél. Mindez az Őrzők programmal megvalósíthatóvá válik.

Két kislány édesanyja vagyok, és felfigyeltem rá, hogy nemcsak én, de más anyák is általában a bal kezükben tartják a kicsiket. Érdekelne, hogy miért van ez így? Van erre tudományos magyarázat?

Kedves Vera!

Ez valóban nagyon érdekes jelenség, számos kutatás született a témában. A nők 75-80%-a valóban a bal oldalán szereti hordani kisgyermekét, aminek igen érdekes, evolúciós okai vannak.

Érdekesség, hogy jóval már a fogamzóképes kor előtt megfigyelhető hasonló szokás a kicsiknél is. Az óvodás, és általános iskolás kislányok egyértelműen hajlamosabbak a bal kezükkel, bal oldalukhoz szorítva hordani babáikat. A férfiaknál ugyanilyen hajlam nem mutatható ki. A jelenség magyarázatára különböző elméletek születtek, ide tartozik a jobbkezesség-balkezesség, az anya szívéhez való közelség, a bal oldali mell érzékenysége, és egyéb pszichológiai elméletek, azonban úgy tűnik, hogy a valódi magyarázat nem ezekben keresendő.

A bal oldalon hordás szokásának kialakulásáért az agyunk felépítése, a különböző funkciókhoz köthető agyféltekék felelősek. Amikor ugyanis a baba a bal oldalon van, az agyi pályák kereszteződése miatt az édesanya agyának jobb oldala aktiválódik, ez a fizikiai aktiváció pedig elősegíti a kötődést, vagyis az anya-gyermek közötti kapcsolat összhangját. A bal oldalról származó érintés az agy jobb oldalát aktiválja, ahol a nyelvi, értelmező funkciók is megtalálhatók. Az érzet a jobb oldalon keletkezik. Tehát, ha a gyermeket a bal oldalon hordja az anya, akkor könnyebben értelmezi a gyermek jelzéseit, könnyebben ért vele szót, hisz az érzet keletkezési helyével azonos oldalon mozdulnak meg a nyelvi, értelmező funkciók működéséért felelős idegpályák.

Fotó: Michelle Soulierre

Fejtartási rendellenesség kezelése babáknál

Kedves Ádám!

A csecsemőkorban előforduló leggyakoribb rendellenességek nagyon sokfélék, ezek között találjuk az Ön által említett fejtartási rendellenességet is. A nemzetközi gyakorlatban azt a komplex szolgáltatáscsomagot, amelyet a 0–6 éves korú gyermekeknek nyújtanak, koragyermekkori intervenciónak nevezzük. Ez magában foglalja mind a szűrést, mind a komplex állapotfeltáró vizsgálatokat és a gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást, valamint a szociális juttatásokhoz és sokrétű terápiás szolgáltatásokhoz történő hozzáférést. Mindezek együttesen elősegítik, hogy a sérült csecsemőket, és kisgyermekeket kortárs közösségbe lehessen vinni. Nemcsak a gyermek sokoldalú fejlesztése a cél, hanem az is, hogy a családdal történő együttműködés során erősödjenek a szülői kompetenciák, és ezzel elősegítsük a társadalmi befogadást is. A kora gyermekkori intervencióban természetesen érvényesülnek a babák, és a gyermekek ellátásának speciális szempontjai is. A fejlesztést elsősorban a szakszolgálatokban dolgozó gyógypedagógusok, konduktorok végzik, a heti óraszámot törvény is meghatározza.

Hogyan ismerjük fel idejében, ha a babánk veleszületett ferdenyaktól szenved?

Kedves Szilvia!

A veleszületett ferdenyak a legtöbb esetben már a születés után észrevehető, amit a szülőcsatornán való áthaladás során létrejövő fejbiccentő izom sérülése okoz. Gyakrabban nagyobb súlyú csecsemőknél fordul elő. Fő tünete, hogy az újszülött fejét egyik oldalra billentve, illetve ezzel ellentétes irányban enyhén elfordítva tartja, ilyenkor a fejbiccentő izomban csomó tapintható, ami erőteljesen kiemelkedik. A piciknél másfél éves korig a lassú, kitartott feszítéssel végezhető úgynevezett passzív nyújtás javasolt. Ha ez nem hoz javulást műtétre is sor kerülhet.

A panaszok későbbi életkorban is kialakulhatnak, ilyenkor látáshiba, a nyaki porckorongok reumás megbetegedése, bőrgyulladás, a központi idegrendszer zavarából fakadó izomgörcsök, gyulladások is fellelhetőek a tünetek hátterében. Iskolás korban az első feladat a nyak kemény, megvastagodott izomzatának, illetve a zsugorodott fejbiccentő izomzat fellazítása. Ezt szolgálják a speciális nyak gyakorlatok, amelyek a gyógytestnevelés órákon lépésről lépésre elsajátíthatóak és gyakorolhatóak. Érdemes mihamarabb elkezdeni a tornát!

A csecsemőkori reflexek hatása a mozgásfejlődésre

Szülői kérdés:

Koraszülött kislányunk mozgása nagy lemaradásokkal fejlődik, sőt még a csecsemőkori reflexek is megmaradtak nála. Milyen típusú fejlesztés lenne a leghatékonyabb számára? Hová vigyem vizsgálatra?

Kedves Dóra!

Még mielőtt a praktikus tanácsokat vennénk sorra, engedjen meg néhány bevezető gondolatot a csecsemőkori reflexekről. Talán úgy fogalmazhatnánk meg a legegyszerűbben, hogy automatikus, az agykéreg irányítása nélkül végbemenő ismétlődő mozgásokról van szó, melyeket egy kevésbé fejlett agyi struktúra, az agytörzs vezérel. A születés, és az élet első hónapjaiban a túléléshez van rájuk szüksége a csecsemőnek, amelyek később az agy magasabb rendű központjainak ellenőrzése alá kerülnek. Ha a csecsemőkori reflexek később is aktívak maradnak, bizony sok galibát okoznak. Gátolják a tudatosan irányított mozgások kivitelezését, a nagy- és finommozgások összehangolását, valamint a felegyenesedést és a legalapvetőbb testtartási reflexek kialakulását. Nehezítik továbbá az érzékelést, a kommunikációt, sőt a csecsemő gondozását is akadályozhatják. A megfelelő terápiás ellátás szerencsére segít orvosolni a problémát.

A célzott kezelések alkalmával speciális mozgásgyakorlatok segítségével építjük le a helytelenül megmaradt reflexeket. Ilyenkor különösen fontos az átlagos mozgásfejlődésnek megfelelő úgynevezett „fiziológiás” mozgássor kialakítása. Ez azt jelenti, hogy passzívan és aktívan végzett mozgásos feladatokkal tanítjuk újra a gyermeknek a helyes csecsemő- és kisdedkori helyzetváltoztató, illetve az aktív mozgások kivitelezését. Ennek segítségével begyakorolják többek között a forgást, a kúszást, a négykézlábra állást, a mászást, az ülést, a feltérdelést, vagy a kapaszkodással oldalazva sétát és a járást is.

Javaslom, keressék fel a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat kerületi tagintézményét, ahol korai fejlesztő gyógypedagógus, szomatopedagógus, illetve konduktor szakemberek vizsgálják meg a gyermeket. Szükség esetén korai intervenciós terápiát javasolhatnak. A gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés, az oktatás és gondozás keretein belül a foglalkozásokon a gyermek komplex fejlesztő terápiában részesül, ami magában foglalja a mozgás- és beszédfejlesztést, a hallás, a látás és a tapintás valamint a kognitív területek, úgymint a figyelem, az emlékezet, és gondolkodás funkcióinak együttes fejlesztését is.