Gyermekemnek az egyik lapockája magasabban áll, az iskolaorvos Sprengel-féle deformitást állapított meg nála, ezért gyógytestnevelésre utalta. Mit kell tudnom erről a betegségről?

Kedves Zsuzsa!

A Sprengel-féle deformitás a lapocka veleszületett magas állása, a végleges korrekció csak műtéti úton lehetséges. A vállöv a lapockával együtt egyik, vagy ritkább esetben mindkét oldalon magasabban áll, ami a környező izomzatra is hatással van. A kar emelése ilyenkor nehézkes a lapocka beszűkült mozgásai miatt. Speciális mozgással és úszással a lapocka helyzetét jelentős mértékben javíthatjuk, a lapockakörnyéki izmok tornáztatásával pedig a kar egészséges mozgását biztosítjuk.

Ilyenkor a lapockát lazító gyakorlatokkal, a nyakizmok nyújtásával a csuklyásizmot és rombuszizmot tornáztatjuk. Amikor a lapocka közelebb kerül a gerinchez, a kar felemelésével könnyebben a csigolyákhoz ütközik, ezért nagyon fontos a lapocka oldal irányú kimozgatása. A mélytartásban végzett lapocka nyitások és zárások az érintett izomzatot erősítik.

Kisfiamnál Scheuermann-betegséget állapított meg az orvos és rendszeres úszást javasolt neki. Ilyenkor melyik úszásnem segít leginkább a gyógyulásban?

Kedves Éva!
Az úszás az egyik leghatékonyabb segítség a Scheuermann-betegség gyógyításában. Könnyű megfigyelni, hogy a rossz tartás miatt görbültebb a hát, tehát ezeket az izmokat kell célzottan erősíteni. Úszás előtt érdemes odafigyelni rá, hogy a gyermek alaposan bemelegítsen a parton, lehetőleg sok karmozgással.
Figyeljünk a háti szakasz mozgékonyságának növelésére, és a mellizmok nyújtására. A legmegfelelőbb úszásnem a hátúszás és kombinációi, ilyen például a páros karú hátúszás. A hátúszásnál ügyeljünk rá, hogy az áll közeledjen a szegycsonthoz, a fej pedig a gerinc meghosszabbításában maradjon.

A kislányomnak a magasan álló lapockája miatt úszást ajánlotta az orvos. Milyen úszásnem az ideális számára?

Kedves Lilla!

A mellúszás a legjobb választás. Ennél az úszásnemnél a karmunka a vállövet előre, és befelé húzza, ugyanakkor megtartja a lapockát. A kartempónál figyeljünk rá, hogy a vállakat leengedje a gyermek. Enyhébb panaszoknál, ha a kar felemelése könnyű és gördülékeny, végezhet a gyermek gyors és hátúszást is.

Ha a probléma csak az egyik oldalon jelentkezik, az egykarú hátúszás a leghatékonyabb, ebben az esetben az érintett oldali karral érdemes végezni a gyakorlást.

Óvodáskorú kislányomnál felfigyeltem arra, hogy az egyik lapockája magasabban áll. Mikor érdemes ezzel orvoshoz fordulni?

Kedves Péter!

Akkor érdemes gyanakodni, hogy a lapocka a normálistól eltérő módon magasabban helyezkedik el, ha egyik vagy esetleg mindkét oldalon kiemelkedik a hát síkjából.

Ilyenkor egyébként a lapocka alakja is megváltozik, kicsit szélesebb, és a hossza is csökken. Ezt az elváltozást méhen belüli fejlődési zavar okozhatja, lényeges javulást pedig csak műtéttel lehet elérni. Amennyiben az elváltozás nem komoly mértékű, gyógytestneveléssel jó eredmények érhetők el.

Ilyenkor a lapockakörnyéki izmok kilazítása a legfontosabb, illetve erősítsük a lapockát lefelé rögzítő izmokat is. A speciális torna szép javulást eredményez, a karok ismét egészségesen mozognak. Lehetőleg kerüljük azokat a gyakorlatok, amelyek a lapocka felcsúszását okozzák. Ilyen például mindenféle támaszkodó vagy és függő gyakorlat.

Gyermekemnél Scheuermann-betegséget állapított meg az orvos. Mit érdemes tudni erről?

Első hallásra talán ijesztően hangzik az idegen csengésű diagnózis, azonban ha időben elkezdődik a megfelelő terápia, semmi ok az aggodalomra. Scheuermann írta le először a legtöbbször serdülőkorban jelentkező betegséget, amely általában tizenkét-tizenhét éves fiúknál fordul elő, lányoknál ritkábban. Okozhatja a hirtelen növekedés, illetve a tartó és mozgatóizmok túlterhelése vagy lustasága is.

Kialakulását ott érhetjük tetten, amikor a rossz testtartás miatt görbültebb a hát, a gyermek fáradékonnyá válik, és enyhe hátfájdalmakat tapasztal az érintett gerincszakasznál, ahol az izmok merevvé válnak. Tizennyolc éves kor után a panaszok fokozódhatnak, az érzékeny területen a hátizmok kötöttek, a gerinc pedig a korábbiakhoz képest is merevebb. A panaszok felerősödésével a csigolyatestek ék alakúvá válnak. A célzott izomerősítés, és a speciális gyógytestnevelés a csigolyák egészséges fejlődését jótékonyan támogatják, és elősegítik a gyógyulást.

Második osztályos fiam gerincferdülés miatt jár gyógytestnevelés órákra. Tavaly kezdte a terápiát, és úgy tűnik hosszabb ideig tart a gyógyulás, mint gondoltuk. Mi lehet ennek az oka? Lehet, hogy még fiatal hozzá, hogy tudatosan figyelni tudjon a tartására?

A lassabb gyógyulásnak sok oka lehet, egy biztos, minél hamarabb kezdődik a kezelés, annál rövidebb a gyógyulás is, ugyanakkor mindig annyi ideig tart, ameddig csak szükséges. A folytatás olvasása →

1 / 2 oldal12