Ádám fiam most első osztályos, csípőficammal született, mégsem szűrték ki gyógytestnevelésre. Mit tegyek, ha azt szeretném, hogy gyógytestnevelésre járjon?

Kedves Éva!

Nagyon jó döntés, hogy szeretné gyógytestnevelésre járatni Ádámot, hiszen a gyógytestnevelési foglalkozásokon kiemelten foglalkozunk a csípő körüli izmok mozgatásával, ami gyermekének kiváló segítség. Érdemes tudni, hogy gyógytestnevelés helyretett csípőficam esetén ajánlott. Csípőficamnál legfőbb célunk a csípő körüli izmok erősítése, a távolító izmok mozgatása, a csípőízület egészséges helyzetének fenntartása.

Javaslom, Ádámmal együtt keressék meg az iskolaorvost, aki tudni fogja, milyen foglalkozás a legmegfelelőbb számára, szükség esetén pedig szakorvosi vizsgálatra is beutalót ad.

Engedhetem a kisfiamnak, hogy ússzon, ha magasa a vérnyomása?

Kedves Vera!

Igen, úszhat a gyermeke! Ennél a betegségnél az állóképesség fejlesztése a legfontosabb, az úszás pedig kiváló módszer erre. Két dologra érdemes az úszás kapcsán nagyobb figyelmet fordítani. Először is figyeljünk oda, hogy úszás közben a be- és kilégzés kiegyensúlyozott legyen, és ugyanannyi ideig tartson! Ezt a légzéssel összehangolt mellúszás támogatja a leghatékonyabban. Másodszor pedig figyeljenek arra is, hogy a levegő visszatartását kerülje a gyermek, belégzés után rögtön kezdje meg a kilégzést! Az erőfeszítés nélküli, laza úszás remek hatással van a keringésre, és nyugtatóan hat az idegrendszerre is.

Fotó: Philippe Lewickl

A családunkban örökletes betegség a magas vérnyomás. Félek, hogy ez a hamarosan születő kisbabánkat is érintheti majd. Mire figyeljünk szülőként, hogy megóvjuk az egészségét? Érdekelne, hogy a piciknél hogyan lehet mérni a vérnyomást?

Kedves Zita! 

A magas vérnyomás kialakulása kicsi kortól a megfelelő életmód kialakításával előzhető meg. Szeretném megnyugtatni, hogy a kockázati tényezők alapos feltérképezése, és a megfelelő életmód kialakítása a későbbiekben nagy fokú védelmet nyújt a betegség kialakulásával szemben. Érdemes tudni, hogy a betegséget kiváltó okok között a veleszületett érrendszeri problémák mellett, az alacsony születési súly, a méhen belüli alultápláltság is szerepelnek, amelyek kihatással lehetnek a későbbi hormonális szabályozásra, és ezzel a vérnyomás alakulására is. A növekedéssel együtt járó testméretbeli és élettani változások miatt a vérnyomás normálértéke az életkorral, és a testméretekkel párhuzamosan változik.

Nagyon fontos a családi kórelőzmény pontos ismerete, a fizikális vizsgálat, mely során egyebek mellett fejlődési rendellenességekre, veleszületett vagy örökletes kórképekre is fény derítenek az orvosok. Fontos adat a testi fejlődés üteme. A beszűkült veseműködés aránylag későn mutat tüneteket, ezért olyan apró jelekre is oda kell figyelni, mint a túlzott szomjúság, a már szobatiszta gyermeknél ismételten jelentkező bepisilés, a szokásos kezelésre nem javuló vérszegénység, vagy a megfelelő D-vitamin-ellátottság ellenére fellépő angolkór.

Újszülött- és kisdedkorban a hagyományos vérnyomásmérési technika valóban nem alkalmazható biztonsággal, a piciknél használt mérőeszközt, valamint a rájuk szabott mérési technikát a gyermek testméreteihez kell alakítani. A gyermekkori vérnyomásmérés általánosan elfogadott módját és normálértékeit a hazai viszonyokra alkalmazva a Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelvei tartalmazzák. Fontos tudni, hogy mérésre csak az érintett korosztályra bevizsgált, megfelelő mandzsettával működő készülékek alkalmazhatóak.

Fotó: Jug Jones

Kisfiam most kezdi az úszástanulást. Szeretném tudni, milyen úszásnem javasolt számára, ha asztmás?

Kedves Péter!

Asztmás gyerekeknél a mellúszás és a gyorsúszás javasolt, az úszás oktatását pedig hátúszással vagy mellúszással érdemes kezdeni. Azoknál a gyermekeknél, akik fokozottabban idegenkednek a víztől, és nem szívesen merítik huzamosabb ideig az arcukat a vízbe az átélt fulladásos élmények miatt, első úszásnemként a hátúszást javaslom.

Tartsuk szem előtt, hogy a folyamatos úszásoknál, mint például a mellúszásnál az egyéni légzésritmus és az úszómozdulatok összehangolásakor minden kartempóra történik a levegővétel, figyeljünk a kilégzési fázis elnyújtására. Minden második kartempóra történő levegővételnél az úszómozdulatok lendületes végrehajtására érdemes törekedni és arra, hogy belégzést követően rögtön kezdődjön meg a kilégzést. A huzamosabb légzésvisszatartás mindenképpen kerülendő.

A kisfiam rendszeres asztmás rohamoktól szenved. Mire érdemes odafigyelnünk, ha uszodában vagyunk?

Kedves Kata!

Az úszás sokat segít az asztmás panaszok enyhítésében, mivel nagy mértékben hozzájárul a légutak, a szív és a keringési rendszer erősítéséhez. Tartsuk szem előtt, hogy az asztmás gyermekek a gyógytestnevelésre és gyógyúszásra is csak rohammentes időszakban járhatnak.

A betegség kezdetén a légzésmód megváltozása csak a fulladásos rohamok alatt figyelhető meg, tünetmentes időszakban a légzőizmok működése teljesen normális. Az egyre gyakoribbá váló nehézlégzések, fulladások következtében azonban a kóros mechanizmusok rögzülnek és panaszmentes időszakban is megfigyelhetővé válnak. A kezdeti stádiumban az úszás és az egyéni légzésritmus összehangolása kiváló terápia. Minél korábban kezdjük, annál jobb, hiszen ilyenkor gyorsabb a gyógyulás is.

Az úszásnemtől függetlenül a különböző kartempók kiválóan szabályozzák, és akaratunktól függetlenül is ritmizálják a légzést. Azt a ritmust kell megtalálni, amelyben a leghosszabb ideig tudnak gyermekeink erőltetés nélkül lélegezni. Az asztmásoknál a kilégzés akadályozott a belégzés pedig felületes. Légzéskor a rekeszizom elernyedése hirtelen, az összehúzódása görcsösen történik, ezért görcsös és lökésszerű a kilégzés. Ezen a lassú elnyújtott kilégzés hangsúlyozásával segíthetünk. Az erőteljes kilégzést és a légzés mozgással történő összehangolását a parton is gyakorolhatjuk. Nagyon fontos alapelv a fokozatosság. A kilégzési időt fokozatosan növeljük úgy, hogy soha ne lépjen fel légszomj. A kilégzésre javasolt tempószám, az edzettségtől és az aktuális állapottól függően egyénileg változtatható.

Ha a gyermek egy-egy táv leúszását megterhelőnek érzi, esetleg nehezítetté válik a légzése, akkor soron kívül is beiktathatunk egy kis pihenőt. Ez mindig jó alkalom a légzés gyakorlására. A légzésszabályozó gyakorlatoknál 3-4 légzésciklus után tartsunk szünetet, ilyenkor az egyenletes légzésre figyeljünk. Kerüljük a hiperventillációt, a túllégzést!

Ha a gyermek köhögni kezd, szintén így járjunk el. Az asztmás gyermekek úszás előtt és után is zuhanyozzanak hideg-meleg-langyos folyóvíz váltogatásával. Ez javítja a keringést és edzi az immunrendszert is.

Ádám fiam most kezdte a második osztályt, és súlyfelesleggel küzd. Mostanában egyre gyakrabban fejfájásra és szédülésre panaszkodik. Voltunk a szemészeten, ahol nem találták a tünetek okát, viszont magas vérnyomást mértek nála. A feleségemmel nagyon aggódunk miatta. Már ilyen fiatal korban is kialakulhat ez a betegség?

Kedves Kata!

A gyermekkori magas vérnyomás – latin nevén hypertonia – néhány évtizeddel ezelőtt még valóban ritka betegségnek számított. Azóta sajnos sok minden változott. A nem megfelelő táplálkozás, és életmód nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyerekeknél is növeli az elhízás kockázatát, az utóbbi időben pedig egyre több gyermeknél diagnosztizálnak magas vérnyomást. Kora gyermekkorban továbbra is ritka ez a betegség, azonban pubertás körül és utána is a túlsúlyos, illetve kórosan elhízott gyermekek száma egyre nő, ez pedig az esetek harmadánál magas vérnyomás kialakulásával jár.

A felnőttkorban kialakuló hypertonia sok esetben ugyancsak a gyermekkorban gyökerezik. Az úgynevezett „tracking” jelenség, vagyis a gyermekkorban tapasztalható magasabb vérnyomástartományban fekvő értékek megjelenése a felnőttkori hypertonia előjele. Habár a megelőzés titka az egészséges életmód, természetesen a már kialakult tüneteket kezelése is megfelelő étrend és rendszeres mozgás mellett a leghatékonyabb.

Fotó: 44 Big Boy