A lányom jövőre kezdi az óvodát. Nagyon ragaszkodik még a cumijához, szeretnénk tőle elvenni, de gyakran még a játékhoz is kéri. Látjuk, hogy már kezdenek elállni tőle a fogai is, nem szeretnénk, hogy később ezért kellene logopédushoz járnia. Legyünk szigorúbbak ezen a téren?
Kedves Gréta!
A gyermekek cumizásával kapcsolatos álláspontok vitákat szoktak kiváltani, a szakmában is sokféle nézet képviselteti magát. Ezért talán még nehezebb szülőként véleményt formálni a témában, hiszen nyilván a legjobbat szeretné csemetéjének.
Teljesen érthető, hogy felmerült Önben a kérdés, hogy vajon mikor és hogyan érdemes elhagyni a cumit, különösen akkor, ha már látható jelei vannak annak, hogy a cumihasználat hatással van gyermeke fogaira. Az is természetes, hogy szeretné megelőzni a későbbi logopédiai problémákat. A cumi előnyeként szokták emlegetni, hogy az ujjszopással ellentétben a cumi elvehető, így könnyebb kontrollálni, meddig cumizik a gyermek. Azt persze nehéz eldönteni, hogy ez a pillanat mikor időszerű.
A cumizás sok kisgyermek számára megnyugtató tevékenység, pszichés biztonságot ad, és ez egy ideig teljesen természetes szükséglet lehet. Azonban ha a cumi használata huzamosabb ideig fennmarad – különösen, ha ébrenlét alatt, aktív tevékenységek, például játék közben is rendszeressé válik –, akkor hosszabb távon valóban negatívan hathat a fogazatra és a beszédfejlődésre is. A fogak elmozdulása mellett kialakulhat a nyelvlökéses nyelés, valamint a hangképzés is torzulhat, hiszen a cumi jelenléte akadályozza a szabad mozgást a szájüregben.
Fontos ugyanakkor, hogy a cumi elhagyását ne drasztikusan, hirtelen vezessék be, különösen egy óvodába lépésre készülő gyermek esetében, aki számára ez a változás önmagában is nagy lépést jelent. A gyermek életkorától és érettségétől függően érdemes megbeszélni vele a cumizás szabályait – például hogy játszáshoz nem, de alváshoz még megkapja egy ideig. Ezzel fokozatosan szűkíthető a használat, és könnyebben leválik róla, miközben megtartja azt az érzést, hogy része lehetett a döntésben.
Az is biztató, hogy a cumi elhagyását követően a fogak gyakran maguktól visszarendeződnek, különösen, ha a torzulás még nem súlyos. Amennyiben a fogazati eltérés tartósnak bizonyulna, vagy a beszédfejlődésben is elmaradás tapasztalható, akkor érdemes fogorvoshoz, illetve logopédushoz is fordulni. A szakemberek segíthetnek eldönteni, hogy szükség van-e további beavatkozásra, például nyelési terápia vagy artikulációs fejlesztés formájában.
Összességében tehát nem feltétlenül kell „szigorúnak” lenni, de határozott, következetes és szeretetteljes hozzáállás szükséges. A kulcs a fokozatosság, a gyermek bevonása, és a szabályokhoz való közös, következetes ragaszkodás lehet. Így elkerülhető a túlzott nyomás, és biztosítható, hogy a változás pozitív élmény maradjon mindannyiuk számára.
fotó: Scott Alan Miller