Móni lányom hatodik osztályos, most kapott fogszabályozót, és nagyon nehezen szokik hozzá. Korábban már volt neki kivehető, ami helyreállította a fogsorát, de most újra elmozdultak a fogai. Az egyik anyuka azt javasolta, hogy nézessük meg nincs-e nyelvlökéses nyelése, mert a fiának az volt. Hogyan lehet ennek utánajárni?

Kedves Gitta!

Milyen jó, hogy felhívták erre a figyelmét! Valóban sokszor rejtve marad a probléma, és csak sokadik sikertelen fogszabályozási kísérlet után merül fel, hogy nyelvlökéses nyelés okozza a problémát.

A nyelvlökéses nyelés azt jelenti, hogy nyelés közben, valamint nyugalmi állapotban a nyelv nem jó helyzetben van a szájban, ezáltal folyamatos nyomást gyakorol a fogakra, amik emiatt elmozdulnak. Elsőre talán nehéz elképzelni, hogyan tudja pont a nyelv elmozdítani a fogakat, de így van, a nyelvizom ugyanis folyamatos nyomást gyakorol rájuk. Ez akkor fordulhat elő, ha nem a megfelelő helyen pihen, vagy nem a megfelelő helyen támaszkodik a szájban nyeléskor. Ez az oka annak, hogy sikeres fogszabályozás után is előfordulhat, hogy a fogak „visszavándorolnak” korábban elfoglalt helyükre, amennyiben annak a nyelvmozgás volt az oka, és a rendellenes nyelvállás, és a nyelvmozgás nem lett korrigálva.

A nyelvlökéses nyelést fogorvos, fogszabályozó orvos, foniáter vagy logopédus állapítja meg. Azonban nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy a figyelemfelkeltő jeleket bárki észrevegye. A megfigyelést tükör előtt szükséges elvégezni, és folyadékra is szükség lesz hozzá. Normál esetben folyadék nyelésekor az ajkak enyhén zártak, nem mozognak, és az ajak körüli arcrész is mozdulatlan. Rendellenes nyelésnél, a folyadék nyelése közben általában az ajak körüli izmok, és/vagy az ajkak mozognak. Ez nyelvlökéses nyelésre utaló jel.

Az otthoni megfigyelés mellett azonban mindenképpen érdemes hozzáértő szakembert felkeresni, és szükség esetén terápiában részt venni, akár a fogszabályozás mellett is.

 

 

Gimnazista fiam beszédtechnika terápiára jár logopédushoz. Hibásan ejti a hangokat, ők mégis a levegővétellel foglalkoznak az óra nagy részében. Mi ennek az oka?

Kedves Ildikó!

Példa értékű, hogy fia gimnazista létére eljár beszédtechnika órára, ezzel sokat tesz a későbbi szép beszédéért, a befektetett energia biztosan meg fog térülni.

A beszédtechnika tanulása több elemből álló, összetett tevékenység, és rendkívül fontos eleme a helyes légzés elsajátítása és a rendszeres gyakorlása. A légzés élettani folyamat, reflextevékenység, egyben a beszédünk alapja is, ha tudatossá tesszük, a beszédünket is megfelelően tudja támogatni. Ezért olyan fontos, hogy a fia is sokat foglalkozzon ezzel.

Légzésre épül a hangadás, ami a hangok helyes ejtését segíti, nagyobbaknál a hangok ejtésének javítása rendszerint összekapcsolódik a beszédtechnika egyéb területeivel. Mindez együttesen segíti, hogy a kialakított hang minél hamarabb és stabilabban épüljön be a fiatal beszédébe, és mindez egyre kevesebb koncentrációt igényeljen. Ez segít abban, hogy fia a spontán beszéde során is könnyen, külön figyelem nélkül használja a tanult hangokat. Aggodalomra tehát semmi ok, minden a legnagyobb rendben a légzéstechnika alapos gyakorlásával.

Felső tagozatos fiam nagyon gyorsan beszél. Kiderült, hogy hadarással van dolgunk, logopédushoz is jár emiatt. Észrevettem, hogy sokszor a mondatokat is eltéveszti. Ha a hadarása javulni fog, a mondatai is helyesebbek lesznek? Várható, hogy javulni fog a teljesítménye az iskolában a terápia hatására?

Kedves Dorina!

A hadarás súlyossága egyénenként változik, ahogy az is, hogy milyen más jellemzőkkel társul. Ha a fia mondatai olykor helytelenek, ez valóban összefügghet a hadarással. Az is gyakran előfordul, hogy a gyermek ilyenkor beszéd közben gyakran habozik, vagy ismétli önmagát. Általában ez a gyerkőcöt nem feszélyezi, hiszen legtöbbször nincs tudatában gyors beszédtempójának, nem lesz emiatt görcsös. Éppen ezért oldottabb légkörben általában fokozódik a hadarás, míg irányított vagy feszültséggel járó helyzetben jobbnak tűnik.

A hadaróknál az is gyakori, hogy az írásuk is rendezetlen. A hadarás egyébként ismert szöveg olvasásakor rendszerint jobban kihallatszik, míg ismeretlen szöveg olvasásakor sokszor nem jellemző, ahogy akkor sem, amikor idegen nyelven beszél.

Az iskolában jellemzően képességeikhez képest alulteljesítenek a hadarók, ugyanis a felületesség, feledékenység, türelmetlenség, gondatlanság általában jellemző rájuk. Viszont az is elmondható róluk, hogy barátkozó természetűek, könnyen építenek szociális kapcsolatokat.

Mivel a terápia sikeressége nagyban függ attól, hogy milyen a figyelemösszpontosítás, illetve hogy milyen mértékű javulást lehet elérni ezen a téren, nehéz megjósolni, hogy milyen területen hoz javulást a terápia. A hadarással való foglalkozás azonban nagyon fontos, így mindenképpen elkerülhető, hogy az abból adódó jellemzők ne állandósuljanak a gyermeknél.

A kisfiam három éves, szeptemberben kezdi az óvodát. Orrhangzós beszéde miatt több orvosnál is jártunk már, mindegyik megerősített minket abban, hogy beavatkozásra nincs szükség, elég, ha logopédus foglalkozik Balázzsal. Mindenki azt javasolta, hogy akkor kezdjük el a terápiát, ha már elég nagy lesz hozzá. Szeretném megkérdezni, hogy mikor kezdhet ilyen foglalkozásra járni?

Kedves Tibor!

Az orrhangzós beszéd igen gyakran orvosi beavatkozást kíván, nagyszerű, hogy ennek szükségességét már ki tudták zárni. Amikor az orrhangzós beszéd nem szervi eltérésen alapul, orvosi beavatkozásra nincs szükség, ilyenkor logopédushoz érdemes fordulni. Ő segít abban, hogy a gyermek megtanulja a helyes hangképzést, és azon dolgozik, hogy ez állandósuljon a gyermeknél.

Mivel a csemeték nagyon különbözőek ebben az életkorban, nehéz megmondani, hogy Balázs esetében mikor lehet elkezdeni egy ilyen terápiát, de mindenképpen az óvodás évek alatt javasolt. A hatékony terápia több tényezőtől is függ. Akkor érdemes elkezdeni, ha a gyermek elfogadja a felnőtt irányítását, a bemutatottakat utánozni próbálja, kérésre a száját nyitja-csukja, az ajkait mozgatja, hangokat utánoz, apróbb, könnyű tárgyakat nem nyel le, és tud rá vigyázni, hogy az ajkai között megtartsa őket. A gyermek figyelmi kapacitása is sokat számít. Fontos tudni, hogy a figyelme fenntartható-e annyi ideig, ameddig egy terápiás foglalkozás tartani szokott. Mindezeken túl előnyös, hogyha szájon át tud fújni, szívószállal inni, magánhangzókat ejteni és hosszan zengetni, valamint, ha tud „h” hanggal szótagokat mondani.

Ha ezek a kritériumok egy-kettő kivételével teljesülnek, javaslom, hogy keressenek fel logopédust, aki a gyermek vizsgálata után személyre szabott választ tud adni erre a kérdésre.

Óvodás kisfiam rekedt hangon beszél. Biztos, hogy diszfóniás? Más nem okozhatja ezt?

Kedves Gábor!

A hangképzési zavarokat hívjuk diszfóniának, amelynek sokféle oka lehet. A rekedtség felléphet átmeneti állapotként, de lehet tartós is, ilyenkor orvosi beavatkozásra vagy hangterápiára van szükség.

Átmeneti állapot lehet a rekedtség, ha például a hangképző szervek érzékenysége miatt a hang túlerőltetésekor, kiabálás után lép fel a gyermeknél, vagy ha a hangképző szerv gyulladása áll fenn. Lehet más fertőző betegségek következménye is, kialakulhat polip, daganat, csomó miatt. A túl nagy zajban való hosszabb tartózkodás, vagy hangos zenehallgatás után is előfordulhat rekedtség. Létrejöhet a gége és a garatüreg fejletlensége miatt, fejlődési rendellenesség okán, hallászavar következményeként, vagy bénulás miatt is.

Az, hogy gyermeke rekedt, még nem biztos, hogy akár orvosi vagy terápiás beavatkozást tesz indokolttá, azonban érdemes megfigyelni, hogy mennyi időn keresztül áll fenn, milyen gyakorisággal jelenik meg, milyen helyzetekben, vagy milyen helyzeteket követően jelentkezik. Amennyiben a rekedtség nem múlik el egy-két nap alatt, próbáljuk meg rávenni a gyermeket, hogy pihentesse a hangját, ne beszéljen. Ha három hét után továbbra is fennáll a rekedtség, mindenképpen forduljunk foniáterhez vagy logopédushoz.

Öt éves kisfiamnál a logopédiai szűrés alkalmával rekedtséget állapítottak meg. Diszfónia terápiát javasolt a logopédus. Mi ez a kezelés pontosan?

Kedves Édua!

Nagyon jó hír, hogy az óvodában a szűrés alkalmával ilyen hamar észrevették a rekedtséget. Az idejében megkezdett kezelésnek kiemelt jelentősége van. A rekedtséget diszfóniának hívunk idegen szóval. Erre utal a terápia elnevezése is.

Ilyen kicsi gyermekeknél a terápia játékos formában történik. A gyermek és a logopédus terapeuta azon dolgoznak, hogy kialakítsák azt a hangot, ami a gyerkőc számára kényelmes és megfelelő helyen, erőlködés nélkül tud képezni. Beállítják az egyéni hangmagasságot, sok lazító gyakorlatot végeznek, és a helyes légzést is megtanulja a gyermek, ami a beszéd alapja. A terápia során sokat játszanak a hangjukkal, hogy a kialakított, megfelelő helyen képzett és megfelelő légzéssel kísért hang automatikussá váljon. Dolgoznak továbbá azon is, hogy minél nagyobb hangterjedelemben tudja a gyermek a rekedtségtől mentes hangokat ejteni, így teljes mértékben megszűnjön a rekedtsége. A kicsik élvezni szokták ezeket a foglalkozásokat, és persze az otthon végzett játékos gyakorlatokat is imádják.