A járványhelyzetben nagyon nehéz betartani és betartatni a gyerekeimmel, hogy ne éljék a megszokott szociális életüket a barátaikkal. Nehezen tudják elfogadni, hogy most az a legbiztonságosabb, ha otthon maradunk. Hogyan lehet segíteni ezen?

Kedves Ági!

A mostani élethelyzet komoly kihívások elé állítja a családokat, nem csoda, ha a gyerekek és a felnőttek is nehezen kezelik az elszigeteltséget, a társas érintkezések hiányát. Az iskolák bezárásával megváltozott a gyerekek napi rutinja és átalakultak a tanuláshoz szükséges keretek, ráadásul a megszokott napi társas érintkezések is megszűntek. Most otthon is nehezebb különvonulni, és kiemelt szerepe lett, hogyan használjuk a technikai eszközöket. Az alábbiakban megküzdési stratégiákat, és megfontolandó tanácsokat olvashat, amelyeket a karantén időszakában érdemes szem előtt tartani.

Tegye lehetővé és bátorítsa gyermekeit és rokonait is, hogy tartsanak kapcsolatot virtuálisan!

Telefonáljanak, videochateljenek, az online térben sportoljanak együtt, tartsanak közös vacsorákat és hívják meg egymást kulturális időtöltésre! Nagyon fontos a rendszeres kapcsolattartás, most akár arra is lehetőség nyílik, hogy olyanokkal is felvegyék a kapcsolatot, akikkel régebben beszéltek vagy korábban nem álltak annyira közel egymáshoz. Bátorítsa gyermekét, hogy kezdeményezzen kapcsolatokat és virtuális találkozókat, ez sokat segít az elszigeteltséggel való megküzdésben.

Beszéljék át, kinek milyen minőségű és mennyiségű kapcsolódásra van igénye egy nap és engedjék meg maguknak és a gyerekeknek is, hogy elvonuljanak, lelassítsanak, amikor csak szükséges. Fontos különválasztani a munkára, tanulásra, játékra, feltöltődésre, házimunkára, és a kapcsolódásra szánt időt, akkor is, ha az eddig megszokott külön terek most nem állnak rendelkezésünkre, amelyek ezt elhatárolták. Segítheti a családi kommunikációt, ha reggelente vagy esténként szerveznek egy családi megbeszélő kört, hogy ki, mire számít aznap vagy éppen hogyan értékeli a napi történéséket. Az érzések, és a személyes tapasztalatok megfogalmazása segíti a családi együttműködést és könnyebb elfogadóan közeledni egymáshoz.

Fontos tudatosítani és megdicsérni a gyerekeket és önmagukat is, hogy most a család egészségének védelmében hoznak áldozatot és mondanak le a kielégítő társas kapcsolataikról. Felelősségteljesen döntenek, óvják és védik embertársaikat és saját magukat. A lemondások és a csalódottság elfogadása, megértése a legfontosabb most, tehetetlenséget és feszültséget szülhet, ha ez nem sikerül. Mégis azzal tud legtöbbet tenni gyermekeiért, ha önmagát is “karbantartja” és emlékeztetik arra egymást, hogy együtt vannak ebben a helyzetben, ahogy mindenki más is. Dicsérjék meg egymást a kitartásért és türelemért, emlékeztessék magukat, hogy ez az időszak is elmúlik és túl lesznek rajta.

Fotó: Nenad