Testalkat hatással van a párválasztásra?

Nagymama szerint régen a teltebb nőket találták szépnek a férfiak. Van esélyem, hogy lesz, akinek tetszeni fogok gömbölyűn, vagy manapság már csak a sovány lányok tetszenek a fiúknak?

Kedves Imola!

Ha körülnézel a szűkebb, vagy tágabb környezetedben, vagy bárhol megfigyeled a párokat, valószínűleg azt látod, hogy mindenféle testalkatú ember él párkapcsolatban, vagy éppen egyededül. Úgy tűnik, hogy minden divat ellenére nem egyedüli szempont a testalkat.

A kedvesség, hűség, intelligencia, ápoltság, és még hosszan sorolhatnánk mind-mind lehet valakinek elsődleges szempont. Ebben eléggé különbözőek vagyunk. Kétségtelenül korok szerint változik a nőideál, de amíg régen a jól tápláltság jelentette az egészséget, addig ma a sportosság, vitalitás közvetít hasonló üzenetet. Innen nézve tehát nincs is nagy különbség a régi korok, és a ma emberének ideálja között. Fontos az egészség, az ápoltság. A kövérséget régen sem tartották szépnek, mint ahogy a soványságot sem. Kérdőíves vizsgálatok bizonyítják, hogy a férfiak többsége a normál testalkatot részesíti előnyben. Nem kell tehát hinni a túlzott soványságot hirdetőknek. Ugyanakkor a túlsúlyt érdemes leküzdeni helyes táplálkozással, mozgással.

Fotó: Wilm Fournier

Mit kezdhet a szülő a gyermek indulataival?

13 éves fiamnak napi szinten vannak indulatkitörései. Ilyenkor rugdossa a bútorokat, ordít, és csúnyán beszél velem.

Kedves Margit!

Bizonyára sokat hallott arról már ön is, hogy a tinédzsereknél mennyire gyakoriak a hangulatingadozások, érzelmi kilengések. Elbeszéléséből azonban úgy tűnik, ez több annál. Az ilyen mértékű érzelemkitörések hátterében gyakran tehetetlenség, frusztráció áll. Mindenképpen fontos lenne kideríteni, hogy küzd-e olyan nehézségekkel gyermeke, amelyeket nem tud megoldani. Lehet, hogy a tanulás területén vannak problémái, vagy a kortársakkal került konfliktusba, esetleg nem találja a helyét közöttük, stb. Előfordulhat az is, hogy pont szülei figyelmét szeretné felhívni magára, és ezekkel az eszközökkel próbál kommunikálni. Egyáltalán nem biztos, hogy aki felé az indulatok irányulnak, valóban az a személy, akinek szólnak ezek az érzelmek. Ha a családban vannak megoldatlan konfliktusok, akkor érdemes ezeknek a végére járni, esetleg családterapeuta segítségét kérni. Ebben járatos szakemberek dolgoznak a pedagógiai szakszolgálatoknál, akik mindenképpen tudnak javaslatokat tenni, mi tegyen.

Kudarcok leküzdése serdülőkorban

Nagyon könnyen elmegy a kedvem mindentől, ha valami nem sikerül. A szüleim azt mondják, nem vagyok elég kitartó. Van valamilyen pszichológiai módszer, amivel lehet ezen változtatni?

Kedves Tamás!

Érdemes különbséget tenni aközött, ha valaki próbálgatja magát, és igyekszik megtalálni azokat a dolgokat, amelyek érdeklik, és amelyekben sikeres, illetve aközött, amikor mindenbe belekap és semmit nem csinál végig. Az utóbbi különösen tinédzser korban fordul elő, hiszen a fiatalnak annyi mindenről nincs még tapasztalata, saját élménye. Nem szerencsés, ha rögzül ez a viselkedésmód, és egyre gyakoribbá válik a kudarcok kerülésére irányuló magatartás. A pszichológia használ is erre egy kifejezést, amit kudarckerülő viselkedésként emleget, mint személyiségvonást. Ha ebben változást szeretnél elérni, először is szabadulj meg az olyan negatív gondolatoktól, meggyőződésektől – ha vannak ilyenek-amelyekre a kérdésedből lehet következtetni. „Könnyen elmegy a kedvem mindentől”, „Nem vagyok elég kitartó”. Ha saját erődből ez nem sikerül, keress meg egy pszichológust, akár egy EMDR terapeutát, aki tud neked abban segíteni, hogy az úgynevezett blokkokat, belső akadályokat felszámolhasd magadban. Fontos a pozitív hozzáállás! Illusztrációként olvasd el egy sikeres sportolótól  Jackie Joyner-Kersee-tól, egy atléta bajnoktól vett idézetet, ami bemutatja, ahogyan egy bajnok gondolkozik: „Számomra soha nem a győzelem jelentette a sport szépségét. Maga a folyamat éppen akkora örömet okoz, mint a végeredmény, amelyhez vezet. Mindaddig, amíg fejlődöm, és megteszek minden tőlem telhetőt, azt sem bánom, ha nem nyerek. Ha pedig veszítek, egyszerűen visszamegyek a pályára, és edzek még egy kicsit.”

Válogatós a gyermekem

Három éves óvodás kislányunk újabban válogatni kezdett az ételek között. Hagyjuk rá, vagy ne engedjük, hogy olyat is egyen, amit nem szívesen adunk neki?

Kedves Anna!

Az étkezés egy olyan alapvető emberi szükséglet, melynél az erőltetés, az erős befolyásolás helytelen, és komolyabb problémák forrásává is válhat. A táplálkozás belső, önszabályozó rendszeren alapul, vagyis ideális esetben egy kisgyermek alapvetően tudja, mire, és milyen mennyiségben van szüksége. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy megfelelő feltételek (hely, idő, nyugalom, megfelelő étel) álljanak rendelkezésére. Sajnos a felnőttek már korán „elrontják” a természetes folyamatokat azzal, hogy saját elképzeléseik, ízlésük szerint irányítják a gyermekek étkezését. Például rászoktatják a túl sós, vagy édes ételek fogyasztására, a nassolásra, hogy csak a leggyakoribb hibákat említsük. Kislányuk válogatása mögött számtalan ok állhat. Figyeljék meg, és vezessenek egy-két hétig naplót arról, mikor mit válasz, mit utasít el, van-e ebben változás, vagy valamilyen mintázat? Ha tartós marad ez a viselkedés, akkor fontos megkeresni a kiváltó okot, okokat, javaslom konzultáljanak a védőnővel, illetve gyermekorvosukkal. Amennyiben pszichés okok állnak a háttérben, kérjenek segítséget pszichológus szakembertől, például a nevelési tanácsadóban.

Stresszkezelés a tudatos jelenlét technikájával

Halottam, hogy gyakran javasolják a tudatos jelenlét gyakorlatokat stresszkezelésre. Pontosan mik ezek a technikák és milyen tudatos jelenlét gyakorlatok segítenek oldani a feszültséget? Ránk férne néhány jó tanács a bezártság időszakában.

Kedves Gábor!

A tudatos jelenlét gyakorlatok segítenek a jelenben maradni. Hogy mit jelent ez pontosan? A tudatos jelenlét azt jelenti, hogy nem a gondolatainkkal, a félelmeinkkel és az aggodalmainkkal törődünk, hanem az itt és mostra összpontosítunk. Ilyenkor könnyebb leállítani a negatív belső monológot is, amivel egyébként feltüzeljük magadban az indulatos érzéseket és a félelmet. Nézzünk néhány konkrét gyakorlatot, amivel elkezdheti a gyakorlást.

Tanulja meg érzékelni a test jelzéseit, amikor feszült vagy ingerült. Amikor tudatosítja a test jelzéseit, megtanulja az érzelmeket megfigyelőként tapasztalni, így könnyebben tudja uralni és elfogadni őket, és hagyja, hogy ahogy megjelentek, úgy távozzanak is.

A harag vagy félelem okának megértése, az érzelem mögött megbújó szükséglet megfogalmazása az adott érzelmi állapot tudatos és egészséges kifejezése. Amikor ezekre a kérdésekre keresi a választ, ugyancsak tudatos jelenlétet gyakorol! Érdemes naplózni, és írásban kifejezni, ami nyomasztja, foglalkoztatja.

Amikor feszült és zakatolnak a gondolatai, az egyik legegyszerűbb jelenlét gyakorlat a légzés megfigyelése. A légzés elmélyítése nyugtatja a gondolatokat és közvetlenül hat az idegrendszerre. Egyenes gerinccel gyakoroljon, nem kell törökülésben ülni, széken is pihenhet vagy állva, sétálva is végezheti. Számolja a belégzés és a kilégzés ütemét és törekedjen arra, hogy kiegyensúlyozza a légzését. Minél inkább elmélyíti a légzését, annál inkább lelassulnak a gondolatai, a hasi légzés a relaxációs választ aktiválja az idegrendszerben, és a segítségével könnyebben ellazulhat. Mozgás közben is lehet gyakorolni, ilyenkor a négy ütemig tartó számolás még kényelmes, amikor nyugalmi helyzetben van tovább is mélyítheti a légzését. Tapasztalja ki, mi a legkényelmesebb gyakorolja rendszeresen!

A nyugalmi állapot segít a tisztánlátásban és táplálja az optimizmust. Abban is kulcs szerepe van, hogy ne érzelemből reagáljunk egy-egy helyzetben, hanem legyen időnk átgondolni, mi a legjobb megoldás.

Szorongás a karanténhelyzetben

Gondolom nem a mi családunkban fordul egyedül elő, hogy a karanténhelyzetben jobban szorong az egész család. Érzem magamon is, hogy nem tudok elég hatékony lenni, a kislányom is visszahúzódóbb, aggodalmaskodó lett. Mivel tudnánk a szorongásunkat csökkenteni?

Kedves Péter! 

Igen, ez valóban így van, az új helyzet és a koronavírus okozta aggodalom felerősítheti mindenkiben a szorongást. Olyan krízishelyzetben vagyunk, amivel sokan először küzdenek meg életükben és nem biztos, hogy van rá ellenszerük vagy megküzdési módjuk. Az is igaz, hogy a szorongásnak nem csak rossz oldala van, arra is jótékonyan tud sarkallni bennünket, hogy másik utat vagy megoldást keressünk egy problémára.

Gyermekünk szorongását oldhatjuk, ha saját magunkat is megvizsgáljuk és rálátunk arra, hogy mitől tartunk a legjobban, mikor reagálunk egy-egy helyzetben esetleg túlzóan. Figyeljünk non-verbális jeleinkre és amikor érezzük, hogy megfeszülünk, próbáljunk meg lazítani, szánjunk időt a rendszeres relaxálásra, az izmok ellazítására.

A relaxáció és annak megtanítása gyerekünknek kulcsfontosságú lehet ebben az időszakban. Rengeteg online óra – akár családi relaxációt oktató kurzusok is -, applikáció, hanganyag van fent az interneten. Azonban, ahogy a koranavírus előtt sem, most sem feltétlenül kell erőltetni a használatát.

A közös játékok, beszélgetések a helyzetről, a megfelelő mennyiségű információközlés, a napirend betartása, a régi rituálék megtartása segít abban, hogy keretezzék a történéseket és fogódzkodókat adjanak egymás kezébe. A kreatív otthoni játékok kifejlesztése, kuckó- vagy sátorépítés, kincskeresés, a mesekönyvek, a társasozás, a családi színdarab vagy film készítése, karantén blog írása vagy a nagyobbaknak szóló internetes karantén kihívások segítik, hogy jól el tudják tölteni az időt.

Ha úgy látja, hogy a szorongás nem enyhül, bátran kérjen segítséget akár telefonon, akár online. Az önkéntes segítőkön túl, a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó szakembereket is el tudja érni online munkavégzés keretein belül.

Fotó: Raymond Barlow