17 éves vagyok, jövőre érettségizek. Bizonytalan vagyok abban, hogy gimnázium után milyen szempontok szerint válasszak egyetemet, milyen pályát válasszak?

Kedves Örs!

Életed egyik jelentős állomása közeledik, nem csoda, ha kérdések merülnek fel benned, és bizonytalannak érzed magad. Sok veled hasonló korú fiatal teszi fel magának nap, mint nap ezt a kérdést. Ahogy te is írod, jó, ha van egy szempontrendszer, egy stratégia, amiből ki lehet indulni. Nagyon fontos, hogy a választás egybe essen az érdeklődésed irányával. Ne csak a gimnáziumi tárgyakban gondolkodj!

Gondold végig, hogy életed során melyek voltak azok a területek, amelyek vonzóak voltak számodra! A családban, tágabb környezetedben kinek a foglalkozása tetszett, és mi volt az, ami elsősorban megfogott benne? A munkabeosztás, az, hogy egyedül végezhető, vagy éppen, hogy csapatban lehet dolgozni? Érdemes sok-sok szempontot összegyűjteni. A másik aspektus saját képességeid, készségeid ismerete, nem utolsó sorban eredményességed megfontolása. Miben vagy jó? Önismereti kérdésekben kérheted szakember segítségét is.

Az is nehezítheti a döntést, ha úgy érzed, hogy később már nem tudsz majd változtatni, és választásod egy életre szól. A szakértők szerint a XXI. század munkavállalójának legfontosabb tulajdonsága a megújulás képessége lesz, tehát ne aggódj, döntésedet hozd meg bátran, szabadon! Ha szükséges kérheted tanácsadó segítségét. Több intézmény, szervezet foglalkozik pályaorientációs, illetve pályaválasztási tanácsadással. Érdemes böngészni az interneten is, illetve két tipp, ahol biztosan színvonalas segítségre számíthatsz: Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó, és Országos Felsőoktatási Iroda. Sok sikert!

Fotó: Simon Aughton

Kisfiam két és fél éves, még nem jár közösségbe. Bizonytalanok vagyunk, mennyire lehet fontos számára, hogy minden ugyanabban az időpontban történjen a napirendjében. Gondolok itt az étkezésre, alvásra, játékra stb. A feleségemmel nem élünk túlzottan rendszerezett életet, de a gyerek kedvéért mindent megteszünk.

Kedves Péter!

Az ilyen korú gyerekek életében a napi rutinnak még kitüntetett szerepe van. A ritmus, a kiszámíthatóság fontos számukra, többek között az átláthatóság, a biztonságérzet kialakulásának, és megőrzésének szempontjából is. Tudjuk, hogy a kis lurkók még nem érzékelik úgy az időt, mint a „nagyok”, vagy a felnőttek. Nekik a történések strukturálják a napot. Egy nem túl merev, de stabil rendszer kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá teszi az életüket. Ez egyébként a nagyobb gyermekekre, sőt a felnőttekre is igaz. Gondoljunk bele, hogy világunkban minden – a szervezetünk és a természet működése is – ritmusra, összehangoltságra épül. Persze, ha néha eltérünk a szabályoktól, az semmi bajt nem okoz, sőt színesíti az életet, és növeli az alkalmazkodó képességet. Ezzel együtt fontosak a napi rutinok, mert megalapozzák azt, hogy az óvodai, később az iskolai élet kihívásait zökkenőmentesen vegyék a nebulók.

 

Fotó: Melanie Cook

Lányom 10. osztályos gimnazista, idén önkéntes munkára szeretne menni a barátnőivel. A Nem Adom Fel Alapítványt választották, amiről én még nem hallottam. Mit lehet róluk tudni? Lehet ilyen helyen pontot kapni a munkájukra?

Kedves Zsuzsa!

Az Alapítvány 2005-ben jött létre a sérült emberek támogatására, elismert szervezet, több népszerű kezdeményezést indítottak útjára az elmúlt években. Van például zenekaruk, kórusuk, több, gyermekeket foglalkoztató intézményük, sőt még egy kávézót is létrehozott a csapat. Gyakran lépnek fel patronáltjaikkal különböző rendezvényeken, illetve dolgoznak iskolákban, cégeknél, és más helyeken is, hogy a fogyatékkal élő embereket és az egészségeseket közelebb hozzák egymáshoz.

A lányok azt gondolom nagyon jól választottak, azonban érdemes előzetesen konzultálni a fiatalok szándékáról az Alapítvány vezetőjével, vagy a munkatársaival. Ha a szervezet fogadni tudja a gyerekeket, az iskola és a civil szervezet együttműködési megállapodást köt egymással. Csak ezután kezdhetik a munkát a gyerekek, az elvégzett órák függvényében pedig a pontok jóváírásra kerülnek. Minden bizonnyal nagyon hasznos lesz számukra ez a tevékenység, és érdekes élményekkel gazdagodnak a jövőben.

Családunkban mindenki tehetséges matematikus. A bátyámat elsőre felvették az egyik legjobb egyetemre. Én jövőre érettségizek, és bizonytalan vagyok, hol tanuljak tovább. Mi van, ha kiderül, hogy én nem vagyok olyan jó, mint ők? Hol tudják felmérni a képességeimet, és hogy tényleg alkalmas vagyok-e arra, hogy bejussak egy jó egyetemre? 

Kedves Timi!

Sok fiatal küzd azzal a nehézséggel, hogy nem tudja mihez is kezdjen az életben, tanácstalan, hol tanuljon tovább. „Ki vagyok én? Merre tartok? Miben vagyok jó? Másokhoz képest milyenek a képességeim?” Mindenkinek az életében vannak olyan szakaszok, amikor ezek a kérdések fokozottan előtérbe kerülnek, bizonytalanságot, vívódást, és félelmeket ébresztenek bennünk. A folytatás olvasása →

Édesanyám súlyos beteg, valószínűleg nem fog már felépülni, csak rövid ideje van már hátra. Öt éves kislányunk gyakran kérdezi: „a mama meg fog halni?” Nagyon félünk megmondani neki az igazságot. Mit tegyünk? Már arról is beszélünk a családban, hogy a temetésre jöjjenek-e a gyerekek? Kérem, segítsenek!

Kedves Anna!

Ez valóban nagyon nehéz élethelyzet! Mi, felnőttek is nehezen birkózunk meg az elmúlás gondolatával, szeretteink elvesztéséről nem is beszélve. A gyerekek számára ez még nagyobb lelki terhet jelent. Fontos, hogy őszinték legyünk velük, és mindig az életkori sajátosságaikhoz, befogadó készségükhöz alkalmazkodva válaszoljunk a kérdéseikre. A folytatás olvasása →

Az iskolapszichológus szerint anorexiás a kislányom. Mit érdemes tudni erről a betegségről?

Kedves Vera!

Bizonyára az ön számára is ismerős jelenség, hogy a serdülő lányok sokat foglalkoznak a külsejükkel, igyekeznek megfelelni az éppen divatos irányzatoknak, és persze egymásnak is. Nem egyszer top-modelleket választanak példaképül, az elérni vágyott szépség érdekében gyakran drasztikus fogyókúrákba kezdenek, könnyebben elveszítik reális önértékelésüket és túlzásokba esnek. A folytatás olvasása →