Nagycsoportos kisfiamat nehéz rávenni a karantén alatt, hogy gyakoroljon velem logopédiát. Tudna esetleg segíteni, hogyan legyen hatékonyabb a gyakorlásunk, lehetőleg ellenkezés és folyamatos nyafogás nélkül?

Kedves Tamara!

Örömmel olvasom, hogy a logopédiai munkát komolyan veszi óvodás kisfiánál, és keresi a hatékony lehetőséget a gyakorlásra. A karantén valóban új helyzet elé állítja a gyerekeket, szülőket és pedagógusokat egyaránt. Többen is küzdenek az Ön által említett problémával, a gyakorlásra időt találni, és a gyermeket motiválttá tenni nagy kihívás.

Elsősorban érdemes a fiával átbeszélniük, miért lényeges a gyakorlás, milyen előnye származik belőle. Persze ez lehet, hogy kevés lesz, mégis érdemes tisztázni vele a gyakorlás fontosságát. Ezen túl, ha szükséges, ki lehet alakítani egy pontozó rendszert. Így az elvégzett gyakorlatokért vagy alkalmakért mosolygós arcocskát, vagy pipát szerez, és ha ötöt vagy tízet összegyűjtött, akkor valamilyen jutalmat kap – ez lehet közös játék, mesélés, valamilyen közös tevékenység, pl. szerelés, főzés, sütés.

Az is lehet, hogy a logopédussal megbeszélik, hogy ő jutalmazza a gyermeket valamilyen formában, például színezővel. Segítség lehet esetleg az is, ha a foglalkozás közben a gyakorlatok közé mozgásos feladatokat is beiktatnak. Az artikulációs gyakorlatok után lehet például guggolásokat csinálni. Érdemes ötleteket kérni a logopédustól, hogy az egyes gyakorlatokat mivel, milyen eszközzel lehet játékosabbá tenni. Lehet, hogy csak néhány ropira van szükség és máris motiváltabb a gyermek. Esetleg az is célravezető lehet, ha a foglalkozás anyagát több részre bontva veszik át, ám ebben az esetben érdemes konzultálni a logopédussal, hogy a foglalkozást milyen szempontok mentén bontsák fel.

Remélem, hamar sikerül játékossá tenni ezeket a gyakorló alkalmakat, hogy fia mielőbb fejlődni tudjon az otthoni gyakorlással is!