Férjem külföldön keres munkát, hamarosan költözni fogunk, ami a sajátos nevelési igényű kislányunkat is érinti majd. Több ország is tervben van, még nem dőlt el, hol fogunk élni. Segítene a választásban, ha tudnánk, hogyan valósul meg az integráció a külföldi országokban, és hol rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal ezen a területen az oktatási intézmények?

Kedves Irén!

Szerencsére sok európai országban nagy hagyománya van a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásnak, ezért több választási lehetőségük is van. Érdemes tudni, hogy az ENSZ fogyatékos személyek esélyegyenlőségére vonatkozó alapszabályzata előírja, hogy „az államok biztosítsák integrált formában az egyenlő alap-, közép- és felsőfokú oktatási lehetőségeket a fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek részére. Az alapszabályzat azt is kimondja, hogy a többségi iskolarendszer valószínűleg nem tudja kielégíteni valamennyi fogyatékos gyermek igényeit, ebben az esetben szóba jön a speciális iskolarendszer. Az ENSZ országaiban tehát ezzel lehet számolni. Lássuk néhány konkrét példát is!

Skandináviában  normalizációs elv biztosítja, hogy a sérült emberek számára olyan életfeltételeket kell nyújtanak, amelyek a legnagyobb mértékben kiszolgálják őket. Dániában egy 1991-ben született hatályos parlamenti határozat értelmében az akadályozott tanulók oktatását oly módon terjesztik ki, hogy a gyermekek a normális iskolai környezetben részesülhessenek oktatásban, amennyiben a speciális intézmény gondoskodása nem feltétlenül szükséges része a fejlesztésnek.

Olaszországban az oktatási törvény mindezt már 1977 óta biztosítja az érintett gyerekek számára. Kedvező feltételeket biztosítanak az integrált fogyatékosokat fogadó osztályok számára, a létszámkorlátot 20 főben határozzák meg, és két fogyatékos gyermeknél nem lehet több ugyanabban az osztályban. Mindenütt kötelező a pedagógiai asszisztensek biztosítása.

Európán kívül is biztató a helyzet. Az USÁ-ban 1975-ben foglalták rendeletbe, hogy a legkevésbé korlátozó környezetet kell biztosítani minden fogyatékos számára. Azok számára, akik nem tudnak sikeresen együtt tanulni ép társaikkal, kevésbé korlátozó a többségi iskolán belül létesített speciális osztály, mint a bennlakásos, önálló speciális iskolában történő elhelyezés.

Sehol sem könnyű az egyéni szükségletek sokféleségét kielégíteni, vagy elérni azt, hogy a nevelés-oktatás-fejlesztés mindenki számára optimálisan valósuljon meg. Ennek ellenére a legtöbb országban régi hagyománya van annak, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat alacsony osztálylétszámú közösségekben helyezik el, ez pedig az integráció sikerét nagy mértékben meghatározza.

 

Gyermekem sokat rendetlenkedik órán, a tanárok rendszeresen panaszkodnak emiatt. Nem tudom, mi tévő legyek, ráadásul a helyzet egyre rosszabb. Már az is eszembe jutott, hogy elviszem egy másik iskolába. Mit tegyek?

Kedves Zsuzsanna! 

Fontolja meg a döntést, mielőtt lépéseket tesz! Az iskolaválasztást meghatározott szempontok alapján érdemes mérlegelni. Minden gyermeknek szüksége van az egyéni odafigyelésre, törődésre a pedagógusok és az osztálytársak részéről egyaránt. Amikor viselkedés- és magatartásproblémák miatt jelentkezik az agresszió, az önagresszió vagy épp a szorongás, kiemelt figyelemre van szükség. A folytatás olvasása →

Negyedikes kislányom idén új osztályba került, mert társai kiközösítették és nem érezte jól magát. A mostani közösségben is hasonló történik vele. Mi lehet ennek az oka és hogyan segíthetek?

Kedves Szülő!

Az ön által említett példa kiemelt figyelmet érdemel, mivel rendkívül érzékenyen érinti a gyermek önbizalmát és iskolai teljesítményét. Azok a gyerekek, akiket elutasítanak a társaik, és gyakran lesznek a többiek agressziójának célpontjai, általában valamilyen szempontból kilógnak a sorból. A folytatás olvasása →

A négyéves kisfiam rendszeresen verekszik az óvodában. Az óvónők hiába figyelmeztetik, otthon viszont nincs vele semmi baj. Miért bántja a társait a gyermekem?

Kedves Gábor!

Nincs egyedül! Az ön által említett probléma sok szülőnek okoz fejtörést, de ez nem feltétlenül jelent rosszat. A gyerekcsoportokban megjelenő konfliktusok természetesek, és a mindennapi élet velejárói. Általában azt a viselkedést tekintjük agresszívnak, amelyben tetten érjük a másik gyerek felé irányuló szándékos károkozást, vagy ha az agresszió a feszültségek, az indulatok, és a harag levezetését szolgálja. A folytatás olvasása →

Mit érdemes tudni az autizmusról és hol végzik a szakemberek a szűrő vizsgálatot?

Kedves Szülő!

Az autizmus tünetek és súlyosság tekintetében egyaránt széles skálán mozog. Általában óvodás vagy kisiskolás korú gyerekeknél diagnosztizálható, három éves kor alatt csak kivételes esetben. Elsősorban az idegrendszer fejlődését befolyásolja, rendellenességeket okoz a beszéd- és kommunikáció, illetve a társas készségek területén. Az egyik legfontosabb jel a szülő számára, ha szokatlan, önmagukat ismétlő gondolkodási és viselkedési szokásokra lesz figyelmes a gyermeknél. A folytatás olvasása →

A fiam az iskolában állandóan izeg-mozog, nem figyel. Lehetséges, hogy hiperaktív? Kinövi, vagy forduljak szakemberhez?

Kedves Apuka!

Az egészséges gyerekek is gyakran fészkelődnek az iskolapadban, ha egyéb figyelemreméltó viselkedésbeli és tanulási problémák nem jelentkeznek, nincs ok az aggodalomra. Amikor gyanítható, hogy hiperaktivitás áll a háttérben, a következő tünetekre érdemes odafigyelni. A hiperaktív gyerekeknél a figyelem fenntartása, a koncentrálás, illetve az elmélyülés jelenti a legnagyobb nehézséget. A gyermek fészkelődik, mocorog a padban, sokat beszél, és órán sem tudja megállni, hogy ne a padtársával diskuráljon. A szabályokat és az utasításokat nehezen fogadja el, rakoncátlankodik, és amikor csak teheti lázad a tiltásokkal szemben. A folytatás olvasása →