Hat éves kisfiam szorongó alkat, és kutyaterápiát javasoltak a tünetek enyhítésére. Tényleg alkalmas ez a terápia arra, hogy nyitottabbá váljon, és szívesebben barátkozzon a társaival?

Kedves Márta!

A kutyákat a gyermekek többsége szereti, velük sokkal könnyebben teremtenek kapcsolatot a szorongó gyerekek. Valóban igaz, hogy a kutyán keresztül a legzárkózottabb gyermekhez is közel kerülhetünk, a kutya simogatása önmagában véve is terápiás hatású, hiszen az állat feltétel nélkül viszonozza az iránta táplált szeretetet, ami gyógyító hatású. A túlmozgásos, agresszív gyerekeket megnyugtatja, a szorongó típusokat feloldja.
A kutyaterápia során a gyerekek önállóan irányítják, mozgatják az erre kiképzett, nyugodt természetű kutyát, és megtanulnak az állatnak rövid, határozott utasításokat adni. A gyerekeknek a siker érdekében jobban kell figyelnie, összpontosítania, az állat irányításakor pedig az önbizalmuk is nő, és magabiztosabbak lesznek. Nem csak a szorongó, de a nem, vagy alig beszélő, sőt a kevésbé harmonikusan mozgó gyerekeket is cselekvésre, beszédre készteti a kutya, illetve a vele való kapcsolatteremtés vágya.

Nincs abban semmi újdonság, hogy a gyermekek fő motiváló eszköze a játék, a játéktevékenységet minden gyermek imádja. Kutya segítségével nemcsak a viselkedés, hanem a tanuláshoz szükséges készségek is fejlődnek, amikor mozgást és utánzást, memóriát, figyelmet és testsémát is fejlesztő játékokat játszanak.
A foglalkozásokon alapvető követelmény a türelem megtanulása, illetve a társakra és a kutyára való odafigyelés elsajátítása. A kutyával való együttműködés az önfegyelmet is erősíti. Valóban sokoldalú és kifejezetten jótékony hatású terápiás formáról van tehát szó, amit jó szívvel ajánlok gyermeke számára.

Fotó: Harris County Public Library

Három éves a kislányom, már nagyon szépen beszélt, de mióta a kistestvére megszületett, újra halandzsázni és mutogatni kezdett. A beszédével ugye nem lesz baj később?

Kedves Zsanett!

Egy kistestvér születése nagy öröm a családban, de a nagyobb testvér ezt általában nehezen éli meg. Sok türelmet igényel, hogy megtanítsuk őt alkalmazkodni az új helyzethez. A vele töltött idő nagyon fontos, éreznie kell, hogy továbbra is ugyanolyan fontos a szülők számára, és a család életében.

Az, hogy újra halandzsázni és mutogatni kezdett a zavarodottságát jelzi. Legyen vele türelmes! Attól nem kell félnie, hogy ez az állapot a beszédteljesítmény romlását okozza majd a későbbiekben. Úgy beszéljen hozzá, ahogy korábban, a korának megfelelő módon. Türelem kérdése és „visszatalál” a korábban megszokott kommunikációhoz. A legtöbb gyermeknél ez magától megtörténik. Amennyiben több hónap után is fennmarad a probléma, vagy romlást tapasztal, érdemes szakember tanácsát kérni.

Harmadik osztályos kisfiam nagyon csúnyán ír. Lehet, hogy diszgráfiás?

Kedves Dániel!

A csúnya íráskép önmagában még nem utal diszgráfiára, vagyis írászavarra, ám valóban lehet árulkodó jel, ami erre a problémára utal. A pontos diagnózis megállapítása mindenképpen logopédus szakember feladata.

A diszgráfia többféle formában is megjelenhet, érintheti az írásképet, ami csúnya, olvashatatlan vagy nehezen olvasható írásban érhető tetten, de az írás tartalmában is tetten érhető. Ilyenkor előfordulhat a betűk, szótagok gyakori kihagyása, a betűk cseréje és a helyesírás hibái is. Ha valóban diszgráfiával állnak szemben, a célzott terápia segítségével gyors javulást lehet elérni.

A csúnya írásnak azonban más oka is lehet. Sok esetben a kéz ügyesítésével, az aprólékos, úgynevezett finommozgások fejlesztésével már jó eredményt lehet elérni. Amennyiben bizonytalan, vagy további kérdése van a gyermek írásával kapcsolatban, mindenképpen ajánlom, hogy keressen fel szakembert!

Férjem külföldön keres munkát, hamarosan költözni fogunk, ami a sajátos nevelési igényű kislányunkat is érinti majd. Több ország is tervben van, még nem dőlt el, hol fogunk élni. Segítene a választásban, ha tudnánk, hogyan valósul meg az integráció a külföldi országokban, és hol rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal ezen a területen az oktatási intézmények?

Kedves Irén!

Szerencsére sok európai országban nagy hagyománya van a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásnak, ezért több választási lehetőségük is van. Érdemes tudni, hogy az ENSZ fogyatékos személyek esélyegyenlőségére vonatkozó alapszabályzata előírja, hogy „az államok biztosítsák integrált formában az egyenlő alap-, közép- és felsőfokú oktatási lehetőségeket a fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek részére. Az alapszabályzat azt is kimondja, hogy a többségi iskolarendszer valószínűleg nem tudja kielégíteni valamennyi fogyatékos gyermek igényeit, ebben az esetben szóba jön a speciális iskolarendszer. Az ENSZ országaiban tehát ezzel lehet számolni. Lássuk néhány konkrét példát is!

Skandináviában  normalizációs elv biztosítja, hogy a sérült emberek számára olyan életfeltételeket kell nyújtanak, amelyek a legnagyobb mértékben kiszolgálják őket. Dániában egy 1991-ben született hatályos parlamenti határozat értelmében az akadályozott tanulók oktatását oly módon terjesztik ki, hogy a gyermekek a normális iskolai környezetben részesülhessenek oktatásban, amennyiben a speciális intézmény gondoskodása nem feltétlenül szükséges része a fejlesztésnek.

Olaszországban az oktatási törvény mindezt már 1977 óta biztosítja az érintett gyerekek számára. Kedvező feltételeket biztosítanak az integrált fogyatékosokat fogadó osztályok számára, a létszámkorlátot 20 főben határozzák meg, és két fogyatékos gyermeknél nem lehet több ugyanabban az osztályban. Mindenütt kötelező a pedagógiai asszisztensek biztosítása.

Európán kívül is biztató a helyzet. Az USÁ-ban 1975-ben foglalták rendeletbe, hogy a legkevésbé korlátozó környezetet kell biztosítani minden fogyatékos számára. Azok számára, akik nem tudnak sikeresen együtt tanulni ép társaikkal, kevésbé korlátozó a többségi iskolán belül létesített speciális osztály, mint a bennlakásos, önálló speciális iskolában történő elhelyezés.

Sehol sem könnyű az egyéni szükségletek sokféleségét kielégíteni, vagy elérni azt, hogy a nevelés-oktatás-fejlesztés mindenki számára optimálisan valósuljon meg. Ennek ellenére a legtöbb országban régi hagyománya van annak, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat alacsony osztálylétszámú közösségekben helyezik el, ez pedig az integráció sikerét nagy mértékben meghatározza.

 

A kisfiam rendszeres asztmás rohamoktól szenved. Mire érdemes odafigyelnünk, ha uszodában vagyunk?

Kedves Kata!

Az úszás sokat segít az asztmás panaszok enyhítésében, mivel nagy mértékben hozzájárul a légutak, a szív és a keringési rendszer erősítéséhez. Tartsuk szem előtt, hogy az asztmás gyermekek a gyógytestnevelésre és gyógyúszásra is csak rohammentes időszakban járhatnak.

A betegség kezdetén a légzésmód megváltozása csak a fulladásos rohamok alatt figyelhető meg, tünetmentes időszakban a légzőizmok működése teljesen normális. Az egyre gyakoribbá váló nehézlégzések, fulladások következtében azonban a kóros mechanizmusok rögzülnek és panaszmentes időszakban is megfigyelhetővé válnak. A kezdeti stádiumban az úszás és az egyéni légzésritmus összehangolása kiváló terápia. Minél korábban kezdjük, annál jobb, hiszen ilyenkor gyorsabb a gyógyulás is.

Az úszásnemtől függetlenül a különböző kartempók kiválóan szabályozzák, és akaratunktól függetlenül is ritmizálják a légzést. Azt a ritmust kell megtalálni, amelyben a leghosszabb ideig tudnak gyermekeink erőltetés nélkül lélegezni. Az asztmásoknál a kilégzés akadályozott a belégzés pedig felületes. Légzéskor a rekeszizom elernyedése hirtelen, az összehúzódása görcsösen történik, ezért görcsös és lökésszerű a kilégzés. Ezen a lassú elnyújtott kilégzés hangsúlyozásával segíthetünk. Az erőteljes kilégzést és a légzés mozgással történő összehangolását a parton is gyakorolhatjuk. Nagyon fontos alapelv a fokozatosság. A kilégzési időt fokozatosan növeljük úgy, hogy soha ne lépjen fel légszomj. A kilégzésre javasolt tempószám, az edzettségtől és az aktuális állapottól függően egyénileg változtatható.

Ha a gyermek egy-egy táv leúszását megterhelőnek érzi, esetleg nehezítetté válik a légzése, akkor soron kívül is beiktathatunk egy kis pihenőt. Ez mindig jó alkalom a légzés gyakorlására. A légzésszabályozó gyakorlatoknál 3-4 légzésciklus után tartsunk szünetet, ilyenkor az egyenletes légzésre figyeljünk. Kerüljük a hiperventillációt, a túllégzést!

Ha a gyermek köhögni kezd, szintén így járjunk el. Az asztmás gyermekek úszás előtt és után is zuhanyozzanak hideg-meleg-langyos folyóvíz váltogatásával. Ez javítja a keringést és edzi az immunrendszert is.

Egy éves kisfiam halkan sír. Mi már megszoktuk, de a nálunk megforduló vendégek rendszerint meglepődnek ezen. Lehet, hogy mégis figyelmet érdemel ez a probléma?

Kedves Kamilla!

A sírás az újszülöttek és csecsemők rendkívül fontos, figyelemfelhívó jelzése. Kezdetben ezen keresztül veszik fel a kapcsolatot a külvilággal, így jelzik szükségleteiket. A sírás erősségéből több mindenre is következtethetünk. Az, hogy a gyermek sír, fontos, hiszen a későbbi beszédhez szükséges szerveit használja, fontos, hogy a sírás segítésével a hangadás legkorábbi formáiban is tapasztalatot szerezzen.

Azonban nem feltétlenül ok az aggodalomra, ha egy csecsemő halkan sír, ez ugyanis fakadhat a baba személyiségéből is. Akárcsak a felnőttek, a csecsemők is más-más temperamentummal rendelkeznek. Abban az esetben érdemes logopédushoz fordulni, ha a sírás halksága általánosságban is erőtlen hanggal párosul és mellette az egyéb hangadás is ritka. Ha ilyesmit tapasztal, mindenképpen kérje szakember tanácsát!

Fotó: Neil Coleman

1 / 22 oldal12345...1020...Utolsó »